Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 44. szám - Megkezdődnek az aegyházpolitikai harcok Csehországban

MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 október 29. matékosabban elljárt a kormány kiszabadítása érdekében. Gondrecourt tábornok treszinára ülve,, még aznap éjjel felkereste az illetékes román hadosztályparancsnokot, de dolgavégezetlenül tert vissza; a román tábornok bukaresti utasításokra hivatkozott. Megindult a táviratváltás e minden tisztességeisi érzést kihívó eljárás orvoslása tárgyában, a románok ózonban) amerikáztak s a Károlyi-kormányt fogságából csak akkor engedték szabadon, midőn a román csapatok céljukat, a Tisza-vonal megszállását már elérték, a Kun Bélával való tárgyalások ímegiszakadtak s iigly a Károlyi -kbrmány további fögságbantartása számukra semmiféle politikai előnyt már nem feaentihétetb A francia psapatok beígért beavatkozása Kun Béla ellen azonban elmaradt. Az okot hivatalosan sohasem közölték. Franicia vezérkari) tisztek privát beszélgetésben árra utalták, hogy Párisban amerikai befolyásra vonták vissza &z offenzívát elrendelő parancsot. Amerikának akkor még áz a felfogása volt, hogy a kommunistarendszer elfogadása az illető országnak kizárólagos belügye, melybe külső hatalom bele nem avatkozhatik. Tény őz, hofgjy .nemcsak Gondrecourt tábornok hadosztálya, de az egész! Armée de Hongrie ifelvonult violt május 'második hetiében a Szegiéd!—Kisztoimbor—Na'gykikinda háromszögben. Az előnyomulásti azonban a teljes harcszerű, készenlét ellenére, soihaSem kezdihfetté meg. Szqged város közönségének viszonya a francia megszálló! csapatokhoz közéj sem volt (olyan bizalmas,, miint Áradon. A szegedi városparancsnok, Betrix ezredes, nyilvávalóan rokonszenvezett a kommunizmussal, uay hogy például a házak s nyomdák kommunizálása Szegeden a francia városparancsnokság jelenlétében és . szemeláttára hajtatott végre. Ez a körülmény s&umiképptn sem járult hoz/á ÜiÜtOZ, :; .0;: v a SZeg*>Úi t •r'-.^ti':' iiltf JŰ1zaiiiiát á francia megszálló csapatok liánt fokozza. A hadoLziályparaaicsnok, Charpy tálbornok, rideg katona volt és semmi más. A lakosság sorsával, jövöjéviel és szenvedéseivel miísem törődött. A munkásság terrorját az aráldi kormány megérkezése előtt a szegedi tis|ztikla;r, a legénység hazafias részéneik bevonásával megtörte és Szegeden is megalakult az antibolsevista komité (röviden ABC), mely Kelemen Béla és Gömbös Gyula, irányitájsa mellett, ugyanazon á vágányokon indult el. mint az aradi ellenforrdlami mozgalom. A franicia parancsnokság az ABCvél az első perctől kezdve idegenül álló tt szemben. Az aradÜ parancsnokság sem nyújtott tényleg semmi segitségiet. de legalább igérjj és, biztatott; a szegedi franicia parancsnokság nemcsak nem ifiért semimiit, de egy ellenforradalmi karhatalom megalakulását tőle telhetőleg mlegakádl^yozni. iparkjpdoit. Betrix ezredes a vörösérzelmü katonaság* nalk a Csillag-íbörtönbe való bezjáír'aílíása után vette el' a moist már ellentforradalmi szegedi helyőrség ihat ágyuülát és utolsó tüzérségi felszereiésót. Kezdettől fogva barátságtalan, sőt ellenséges indulattal szemlélte Betrix ezredes a nemzeti hadsereg kialakulását s a város polgári közigazgatásában is ugyanilyen befolyás érvényesítésére töreke. dett : • Az aradi kormány megérkezése utáin1, június- első napjaiban, megalakult a szeígedli kormány, mire a munkásság általános sztrájkkal! felelt. A város rendjét felfordulással fenyegető1 sztrájkkal szemben a francia panancsnokság közömbösein viselkedett s azt az akkor Szegeden mát njagyobb számban össze, gyülekezett nemzeti érzésű tisztek és polgárság három nap alatt brUliáns ön. feláldozással á saját erejéből törte le. A közüzemekben tisztviselők lapátoltSÖií a szenet, a villamosoikíat Tepfüllö'tisztek vezeifték. a szegedi kormány u-endelkezésére álló nyomdáiban gimnázistálk ésí főiskolai hallgatók szedték ki a koirmány bemutatkozó proklamáeióját 'é'& a munkásság dermedten eszmélt fel arra a tényre, hogy egyáltaJiá'ban nem nélkü'özlhetetllenl, mint a hogyan azt képzelte s hogy nemcsak a világ folyása, de imég Szeged város helyzete sem yáltoizik meg semmit] az•ált&l, ha a munkáisság a -passzív resistenoia terére lép. A szegedi munkásság Jjoimmunista hajlamait ez a balsiker jelentjékenyien lelothasztotta;. az ellenforradalmi jyráiniyzat erejét viszont ugy befaló, mint a franciákkal szemben is, jelentékenyen (megnövesztette. Károlyi Gyula gróf, majd az azt követő Ábrahám-kormány ismételten kísérletet tett az irányban, hogy Szeged városa fölött az impérium gyákgjilásáf a megszálló francia csapatok parancsnokságától átvegye. Á francia parancsnokság tett is üyirányu Ígéreteket, sőt teraniniusoktat is tűzött ki, de azokat folyton 'kitolta és a hatalmat a szegedli kormánynak tényleg soha semi ad|a át. Igen kinos helyzetet tereimtett ezzel inem egyszer a franaiia katonai hatós/áfe, midőn a Kun Béla áltál-Szegedre küldö'ltt kémeket, sőt merénylőket is, kiket katonáink elfogtak, s a francia parancsnokság kiyánsáísla szerint, huszonnégy órán belül a francia katonai rendőrségnek szolgáltatják áit, néhány óra múlva ismét az utcán láttuk Sze. Oeden sétálni, hónak alatt a franciá rendőrség áltat nekik visszaadott kompromittáló írásaikkal. Nem csodálható, hogyi ilyen könülimlényék közöít egyikmásik magyar parancsnok nem sok kedvet mutatott arra, hogy Kun Béla ágenseit a francia igazságszolgáltatásra bizza, hanem saját hatáskörében járt el velük szembeni ily esetek tnsmk a súrlódások azután napirenden volítak. Tűrhetetlen helyzetet teremtett Szegeden az a folytonos beavatkozási, melyet a francia katonai eeniztura Tiersresak hivatalos yakproít köziemén; amely u$ n\M meö dó a k'ortnánv eli szemben H áiváíi minden :uulásf lehetet}. Sorolást a nem engedélyezett, önkéntes jelentkezést elvben koncedált ugyan, a toborzási akciót azoinban, tőle telhetőleg mestnéhjezitexte.. Betetőzte az ellenforradalmi körök bizalmatlanságát a francia hetftolyással sízemlben az a távirat, mely július elején érkezett Clemenceautöl. Csapataink meg akarván kezdeni a június 24-iki budapesti ellenforradalom utáJtt a vörös hadsereg ellen az offenzívát, Károlyi Gyula Kirőf ehhez a franciák hozzájárulását iparkodott megszerezni. Clemenceau ehhez az akcióhoz nemcsak hogy nem járult hozzá, de táviratban utasította a francia parancsnokságot, hogu ha a magyar csapatok a fraincia megszállás vonalán tul merészkednének, velük ellenség módjára járjon el. Végül már személv szerint is szembefordultak a nemzeti mozgalom vezetőivel és Gömbös Gyulát túlságos sovinizmusa miatt 'kiutasították Szegedről. Mikor Budapesten a kommün megbukott, csapataink szökve jöttek el Szegedről s a francia csapatok magatartásának tudható be, hogy Búdapestre nem mi, hanem a románok érkeztek mea legelőször, mérhetetlen károkat és szenvedést ákozva a fővárosnak. ISajnálattal kell megálllapitanom mindazok oilevében. kik a hatalmas kulturájiu francia nemzet iránt baráti éfzést táplálnak, hogy a (francia megszálló csapatok és a francia hivatalos politika akkori vezetői csodálatos elvakultságukban elmulasztották megragadni azt a pszilkologiai pillanatot, mikor a maisivar nemzet szivét, mely annyi szenvedés és megaláztatás után, a leglcsekélyebb jóinldulatot örök hálával lett volna kész viszonozni, megnyerhették volna. Ha több erélyű mutatnak rolmán szövetségeseik esztelen 'túlkapásaikkal szembeni, h!a a Nagy Magyar Alföld és Budapest kifosztását megakadályozták volna, az uj magyar kialakulás a francia barátság jegyeben következett volna be. Az elJenforradalöm eüsÖ mieginid'itótoarri meg volt ily irányban a teljes készség. Rajtuk múlott, hogy' ezek* » (bimbóik - kifagytak és soha sem feslettek virággá; |n francia parairesnokság egyáltalán OOOOOOCKX><X><><><X>O^ HesBsesdődnek az egyháipoSifiifüi harcok Csehországba^ koznak az ünnepek eltörlése ellen, ami kizárólag a pápa jogkörébe tartozik, a javaslat tehát illetéktelenül avatkozik bele a pápa jogaiba. Kijelentik, hogy a katholikusok sohasem fogják jogosnak elismerni a készülő törvényt és mindig meg fogják ünnepelni az eddigi összes ünnepeket, mert Róma mag'a se fog soha beleegyezni abba, hogy az egyházi ünnepeket az egyház egyszerűen eltörölje. J7. A templomok közös használata. Bechyne miniszter követelni fogja a katholikusok templomait a huszita istentiszteletek végzésére. Ez egyike a legnagyobb sérelmeknek. A katholikus templomok kizárólag katholikus istentiszteletek céljára vannak épitve, katholikus pénzekből épültek és más szektáknak törvényileg átengedni a katholikus templomokat nemcsak megszentségtelenités, hanem jogtalan rablás is. A hivők már kijelentették, hogy nem engedik át a templomaikat, a husziták építsenek maguknak, ha templomba akarnak járni. Az olmützi érsek papsága gyűlésen határozta el, hogy saját életével fogja templomát megvédeni és e védelemre fogja hiveit is felszólítani. 777. A temetők államosítása. A temetőket ki akarják venni az egyházak kezéből és államosítani akarják azokat, ami azt jelenti, hogy egymás mellé temethetik a katholikust, a zsidót, a hitetlent. Érdekes, hogy Prágáhan már a második halottégető kemencét épitik, mert a husziták, a szocialisták, felekezetnélküliek nem akarnak temetőben pihenni. IV. Az egyháznak az államtól való elválasztása. Hogy mi módon akarják ezt keresztül vinni, még titok. Egyesek szerint csak. az egyház és az állam közötti viszony lesz rendezve, mások szerint viszont radikális szeparációra, erőszakos elválasztásra van kilátás, amelyben mindenétől megfosztanák a katholikus egyházat Az uj Svehla-kormánynak a fősúlyt a gazdasági kérdésekre kellene fektetni, hiszen a-cseh állam igen nehéz gazdasági krízis előtt áll, a munkanélküliek száma lassan már millióra fog rúgni, a gyárak egymásután szüntetik meg az üzemüket. Nincs semmi kivitele Csehországnak, mert a magas valuta miatt a külföld képtelen cseh árut vásárolni, az indokolatlan határzár pedig teljesen tönkreteszi a cseh ipart és kereskedelmet. Az uj kor' mányra tehát igen fontos problémák megoldása várna, a gazdasági, kereskedelmi, népjóléti kérdések elég gondot adnak neki, melyeket azonban megoldani ugy sem tud, azért az előjelek szerint hozzá se akar fogni. Es a koalíciós kormánypártok némelyikének is fontosahb például az egyházpolitikai kérdések keresztülvitele, mint az ország súlyos gazdasági helyzetének szanálása. Erre enged következtetni az a körülmény is, hogy az iskolaügyi és nemzetmüvelődési tárca a soviniszta, egyházellenes Bechyne Rudolf kezébe került, aki a szocialistapárt radikális szárnyának a hive. Bechyne fogja a legközelebb a prágai nemzetgyűlés asztalára tenni azokat a sérelmes egyházpolitikai javaslatokat, amelyek már elódje, Srobár miniszter idejében készültek, de amelyek csak most mernek tető alá juttatni. A eseh egyházpolitikai javaslatok a következők: I. Áz ünnepek eltörlése. Meg akarják szüntetni az összes Máriaünnepeket, Vizkereszt-ünnepet, Húsvéthétfőjét, Áldozócsütörtököt, Pünkösdhétfőjét, Űrnapját, Szent Péter és Pál ünnepét, Mindenszentek napját, és Karácsony másodünnepét. Ezek helyett ünneppé avatják Husz János halálozási évfordulóját és Október 28-át, a köztársaság megalakulásának évforduló napját. A csehországi és felvidéki lapók már möst a leghatározottabban tilta^ Hogy ez milyen harcokat válthat ki — el sem képzelhető. A szikra minden pillanatban kipattanhat — mondotta a napokban egy tót vezérférfiu — és akkor égni fog nemcsak a Felvidék, hanem az egész republika. Hatalmas tiltakozó gyűlések folynak országszerte a készülő egyházpolitikai törvényjavaslatok ellen. A katholikus; papság legnagyobb része Hordács prágai és Stefán olmützi érsekek mellé állott és kijelentette, hogy a készülő harcokban szívvel-lélekkel Rómához áll, hü marad az egyházhoz. A köztársaság 5000 katholikus papja közül eddig: mindössze 300 lépett ki és szegődött huszita prédikátornak, de felvidéki nincs közöttük egyetlen egy sem. >00000<>0<>000<>0<><X>00<><X><X><X>C KÖZGAZDASÁG. — A Bóiíi Gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. alaptőkéjét 26millió koronára emelte föl. Az elővételi jog minden 2 darab régi részvény alapján 1 darab uj részvényre 2000 korona befizetése ellenében a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál folyó hónap 26-tól, november 3-ig gyakorolható. — A Pesti Hazai ElsŐ Takarékpénztár. Egyesület rendkívüli közgyűlése az igazgatóság javaslatára elhatározta, hogy az alaptőkének 80 millió koronára történő felemelése folytán 15.000 darab 1923. jánuár hó. 1-tól osztalékjogosult uj részvényt bocsát ki. A régi részvényeseket 25.0001 K és 250 K bélyegilleték befizetésével 2:1 arányban illeti meg az elővételi jog, amely f. hó 26-tól november hó 7-ig az egyesület központi palotájában (Deák. Ferenc-utca 5.; gyakorolható. — A Rímamurány-Salgőiarjátai Vasmű Részvénytársaság. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.-T. igazgatósága az október hó 31-ére egybehívandó rendes évi közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az 1921-22. üzletévre az osztalékjogosult öVO.OOO2 darab részvény után részvényenként ötven korona osztalékot adjon. A társulat termelése az előző évvel szemben. megháromszorozódott s a béketermelés, ötven százalékát érte el. Az igazgatóság továbbá a társulat küiöiíböző jóléti művelődési célokra egy' é«f félmillife. koronát kiván megszavasíatai. — A Ptesti Magyar Kereskecfeltn Bank, a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T.-gal történt megállapodás alapján 3, darab 1923. évi szelvénnyel ellátott Eszakmagyarországi Egyesített Kőszénbanya és Iparvállalat R.-T. részvényt 2 darab Salgótarjáni Kőszénbánya és Iparvállalat R.-T. uj kibocsátású 1923. évi szelvényekkel ellátott részvényre cserél át. A csere a bank értékpapírpénztáránál (V., Fürdő utca 2.) f. évi október hó 21-től november eszközlendő. 18-ig; — A W8agyar-Cseh Iparbank R.-T. igazgatósága a november hó 4-iki rendkívüli közgyűlésnek javasolja, hogy alaptőkéjét 100,000 000 koronáról 200.000.000 koronára emelje föl. — A Salgótarjáni Köszénbánya R.-T. ma tartott rendkívüli közgyűlése elfogadta az igazgatóság indítványait. 161.250 részvényre a régi részvényeseknek elővételi jogot biztosított részvényenként 5000 korona, 150 korona költség ellenében. Két régi részvényre egy uj részvény "jut. — A dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Részvénytársaság rendkívüli közgyűlése az igazgatóságnak már ismertetett indítványait egyhangúan elfogadta és az alaptőkének 180,000.000 koronára leendő "fölemelését elhatározta. A Stinnes-csoportnak már megnevezett képviselői a társaság igazgatóságába egyhangúan beválasztattak. Az elővételi jog az uj részvényekre október 26-ától november 8-áig bezáróan gyakorolható az Angol-Magyar Rank főpénztáránál. Minden öt darab régi részvény alapján egy uj részvény vehető át darabonkint 1000 koronáért. — A Wiener Bankverein közgyűlése az alaptőkét 1 milliárd K-ról 2 mitliárd koronára emelte föl. Egyelőre 500 millió n. é. részvény bocsáttatik ki, melyek az 1923-iki üzlet év eredményében részesülnek és a részvényeseknek 2:1 arányban ajánltatnak föl. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Budapest, 1922. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Bökk Szilárd-u. 4.). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László.