Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 45. szám - A felsősziléziai kisebbségi szerződés. Vádirat a párisi kisebbségi szerződések ellen - A Lerchenfeld kormány bukásának okai

Budapest, 1922 III. évfolyam, 45. szám Ára 10 korona Vasárnap, november 5. Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Megjelenik minden vasárnap reggel. Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, VIII., József-körut 5. Telefon József: 43 Előfizetési ára: Egész évre 480 korona. Fél évre 240 korona. Negyed évre 120 korona. Külföldre kétszeres ár A felsősziléziai kisebbségi szerződés Ennek a mintájára kell átalakítani a magyar kisebbségekre vonat­kozó szerződéseket is — A magyar propaganda első eredménye Vádírat a párisi kisebbségi szerződések ellen Magyarország szétdarabolása után a nagy entente mint ismeretes, az utódállamokkal kötöt egy kisebb­ségi szerződést, melyet azonban egyik utódállam sem tart meg. A kisebbségi szerződés kötelezettségeivel szem­ben az az állandó kibuvójuk, hogy az crszág törvényei az irányadók, amennyiben azok valami tekintetben nem egyeznek meg a kisebbségi szer­ződéssel, a szerződést nem veszik te­kintetbe. Ez a rendszer teljesen al­kalmas arra, hogy a szerződés egyet­len pontját se teljesítsék, mert hiszen ha nincs valami ellentétes törvény, csinálnak rögtön, vagy kiásnak va­lami rég a gyakorlatból kiment, el­avult rendelkezést. így hiába, utasítja . a kisebbségi szerződés a Romániához szakadt magyarok birtokainak sér tétlenségét, egyszerüen a régi román királyság alkotmányának 7. pontja alapján, mely szerint idegenek fekvő birtokkal nem rendelkezhetnek az ország területén, elkobozzák tőlük földbirtokaikat. Az a fáradhatatlan küzdelem, me­lyet, a kis-entente szerződésszegései ellen folytatnak a magyar társadalmi szervek, ránk nézve gyakorlati ered­ményt ugyan nem ért el, de hogy kellő, hatása mégis volt, mutatja a szövetséges kormányoknak a felső­sziléziai terület elosztása után a len­gyel kormánnyal kötött kisebbségi szerződése, 1922. május 15-én ezt az egyezményt éppen annak az alapelv" nek szem. előtt tartásával kötöttek, melyre az előbb hivatkoztunk s ha a lengyel uralom alá jutott német és a német uralom alá jutott lengyel anya­nyelvű polgárok nemzeti jogai kellő biztonságba helyeztetnek, az éppen az eddigi magyar propagandának: kö­szönhető. • A szerződés pontjai a következők: 1. Az egyezmény felette áll minden lengyel törvénynek. A lengyel törvények nem alkalmazhatók az egyezményben le­fektetett kisebbségi jogok sérelmével. Ezt a szempontot a bíróságok mindig: kötele­sek vizsgálni. 2. Mindenki szabadon határozza el, hogy a lengyel többséghez, vagy a német ki­sebbséghez akar-e tartozni. Ebben a te­kintetben sem cz anyanyelv, sem a val­lás nem döntő. Ha valaki lengyel anya­nyelvű vagy katolikus vallásu, mégis németnek vallhatja magát, ugyancsak az evangélikus vallású és német anya­nyelvű egyén is lengyelnek. Ebbe a ha­tóság nem avatkozhatik bele s az egyén nyilatkozatát nem vizsgálhatja felül. 3. Semmiféle törvény vagy rendelet nem tehet különbséget többségi és ki­sebbségi állampolgárok között. 4. Semmiféle törvény vagy rendelet nem értelmezhető eltérő módon lengyelekre és németekre. 5. Minden hatóság és hivatalnok egyenlő bánásmódban köteles részesíteni a lengyeleket és németeket. 6. Semmiféle nyilvános testület tagsága nem tehető függővé a lengyel nyelv is­meretétől. 7. A német szabadszellemü egyesülési törvény alapján keletkezett egyesületek akkor sem korlátozhatók, ha Lengyel ország az egyesülési jogot később tövén vénnyel megszorította. Ezek az egyesü­letek a kisebbségek nyelvi, kulturális, vallásos, nemzeti és társadalmi téren is szolgálhatják és szabadon alkalmazhat­nak Németországból behozott tisztvise­lőket, akiknek Németországban nyert diplomájuk Lengyelországban is elismer­tetik, 8. Tilos a német magániskoláktól a lengyel oktatási nyelvet megkövetelni. A németországi tanítói oklevél érvényes Lengyel-Sziléziában is. Német gyermekek nem kötelesek lengyel iskolába járni. Az fenntartani, ha legalább negyven iskola­köteles német gyermek van egy község­ben. Ott pedig, ahol 18 német gyermek-i nél nincs több, a lengyel iskola kereté­ben német oktatási nyelvű osztályokat kell tartani. 9. Német iskolánál csak német tanító müködhetik. 10. A közép és felső oktatásra ugyan­azok az elvek állanak fent, ha legalább háromszáz iskolaköteles van. A tanár­vizsgálatok német középiskolák részére németnyelvüek. Mindenki állithat fel magániskolákat, melyek bizonyítványa állami érvényü­11. A hatóságok elött szóban és irás­ban mindenki az anyanyelvét használ­hatja, A hatóság a lengyelnyelvü elinté­zés mellé német fordítást köteles csa­tolni a német felek részére. Nyilvános szélhet, valamint a községi közgyűléseken is. A bíróság, előtt mindkét nyelv sza­badon használható. Ha minden megjelent fél tud németül, a bíróság németül tár­gyalhat. 12. Magától értetődik, hogy ugyanezek a rendelkezések fennállanak a Német­országhoz jutott területeken a lengyelek javára­13. Mindezen rendelkezések tisztelet­bentartásának biztosítására egy kisebb­ségi hivatalt állítottak fel, ezenkívül egy vegyes bizottságot. Ezek intézik el a felmerült sérelmeket. Dönésük ellen a Népszöveségi Tanácshoz lehet fordulni. Ahány pont, annyi vádirat a párisi kisebbségi szerfződés ellen, melyben ezek az elvek nem érvényesültek s amelyet a szabatos rendelkezések és a szankciók hiánya folytán egyáltalában nem tart meg egyik utódállam sem. A helyzet azokban az, hogy vagy hazai törvényre hivatkozva vetik félre a szerződést, mint fentebb látszik, vagy a hatóságok állapítják meg az egyén szabadrendelkezésénék eljes meggunyolásával, hogy ki, milyen nemzetiségü vagy különbséget tesznek a törvények végrehajtásánál többségi és kisebbségi állampolgár közt, vagy abba kapaszkodnak, hogy a kisebb ségi iskolajogok nem lévén iskolán­ként kaegorice felsorolva, csak a nép­oktatásra vonatkoznak, A félsőszilé­ziai kisebbségi jogok szerződésszerű biztosítása a mult tapasztalatain okulva olyan részleességgel és szankciók al­kalmazásával készült, hogy megtartá­suk csak nyilt állami erőszak alkalma" zása esetén gondolható el. Éppen ezért négy év keserves ta­pasztalatainak alapján a sziléziai min­tára kell feltétlenül átalakítani a pá­risi kisebbségi szerződést is és minden akadémikus vitatkozás helyett egy ily meglévő pozitív alap felállítása orvo­solhatja csakis az elszakított magyar kisebbségek még semmibe se vett kisebbségi jogait. Ilyen uj kisebbségi szerződés ki­kényszerítése legyen feladata a népszö­vetségi ligáknak. gyüléseken mindenki anyanyelvén Lerchenfeld gróf és a bajor néppárt — A bukás előzményei Az uj kormáyelnök — Meyer igazságügyi tanácsos — A Magyar Külpolitika munkatársától — München, okt. 30. Midön von Kahr bajor miniszter­elnök az elmult év őszén az Einwoh­nerwehr kérdés miatt kénytelen volt állásától megválni, a bajor néppárt, mint a bajor tartománygyülés legna­gyobb pártja, amelynek feladata az uj kormányelnök jelölése, őszinte zavar­ban volt. A céltudatos von Kahr he­lyébe nehéz volt. alkalmas férfiut ta­lálni, aki a Kahr által teremtett tart­hatatlan helyzetet jóvátenni s a biro­dalomhoz való viszonyt, elviselhetővé alakítani tudja. A bajor néppárt egyik része mindenáron szabadulni akart a protestáns Kahrtól, aki túlságosan messzire evezett a szélső nacionaliz­mus-örvényekkel teli vizeire s aki kissé önállósította magái a párttól és saját politikát kezdett csinálni, ámde. ami­dőn az utód kinevezése szóba került, ugyancsak az urak ijedve néztek egy­másra, mert a. bajor politika égboltján sehol sem láttak olyan csillagot, amely tündöklő lénnyel irányt mutathatna a veszélyes örvényre tévedt pártnak, vagy legalább is tájékoztatásul szol­gálhatna a borus éjszakában. A párt nagyjai annyira zavarban voltak, hogy von Kahr miniszterelnö­köt maradásra akarták bírni. Kahr azonban nem maradt, mert jól ismerte a helyzetet s tudta, hogy kedvezőbb körülmények között alig hagyhatná ott nehéz pozícióját. Gyönyörü halál­lal halt meg. Hős volt, hős maradt s távozásával nobilissé tette magát a jövőre. A bajor néppárt hetekig keresett utódot, a legképtelenebb nevek kerül­tek forgalomba, de egyetlen hév vise­lője sem látszott alkalmasnak. A Párt az uj miniszterelnökben nem azt a férfiul, kereste, aki saját felelősségére cselekszik, hanem aki engedelmes esz­köze lesz a szigoruan fegyelmezett pártnak. Hosszu keresési után, való­ban véletlenül bukkantak rá a német köztársaság darmstadti követére, Lerchenfeld Hugó grófra. Lerchenfeld gróf éppen tanulmányuton volt. ami dőn a bajor néppárt E'ssenből hazájába hivta, hogy, von Kahr örökét átvegye. A bajor- néppárt boldog volt, midőn Lerchenfeld igenlő válaszát megkapta, mert Lerchenfeld amellett, hogy ős­régi, előkelő bajor család sarja, a ba­jor néppárt megalakításában is tevé­keny részt vett, azonfelül diplomata volt, amit a nyakad Kahrról éppenség­gel nem lehetett mondani. Lerchen-: feldtől nagyon sokat várt a párt. tőle. remélték, hogy a néppárt, illetve Ba­jorország és a birodalmi kormány kö­zötti viszonyt türhetővé fogja tenni, amely reményre az jogosította a Pár, tot, hogy Lerchenfeld a köztársasági kormány követe és a birodalmi kor­mánv bizalmasa volt. Lerchenfeld Hugó gróf annál szive­sebben vállalkozott erre a szerepre, mert a bajor miniszterelnökség átvé­telével a birodalmi kormánynak is vélt szolgálatot tenni. Berlinben öröm­mel üdvözölték Lerchenfeld gróf kine­vezését, a szocialista és demokrata sajtó ujjongva üdvözölte az, uj bajor; miniszterelnököt, amely öröm okát csakhamar tapasztalni is lehetett. Az uj bajor miniszterelnök ama mágnások, egyike volt, aki az ujkor szellemét megértve, a modern demokrácia állás-, pontjára helyezkedett.., Mint hithü katholikus a német centrum balszárnyának politikáját egyeztette leginkább össze lelkiismere­tével, belül talán monarchikusan ér­zett, külsőleg azonban számolva a té-. nyekkel, republikánus volt. A baloldali sajtó ujjongása, a Frankfurter. Zeitung és a Berliner Tageblatt cikkei tehát eleve lehetetlenné tették Lerchenfeld számára a talajt Münchenben. Lerchenfeld gróf, mint a birodalom darmstadti követe, nem igen kísérte figyelemmel szükebb hazájának politi­káját, különben nem esett volna meg vele az. hogy mielőtt hivatalosan mi-, niszterelnökké választották volna, máris összeütközésbe került azzal a párttal, amelynek bizalmából minisz­terelnök lett. A néppárt frakciós ülésé­ben,. hivatalos megválasztása előtt ugyanis hajlandónak mutatkozott arra, hogy két demokratát vesz fel] kabinetjébe, ellenben nem volt haj­lamidó a középpárti igazságügyi minisz­lert kabinetjében megtartani. Mivel a bajor demokrata pártnak valóban 13­nyegtelen jelentősége van Bajorország-] ban, hajlandóságával nemcsak azt árulta el tehát Lerchenfeld. hogy tá­jékozatlan a bajor politikában, de egyszersmind politikai hitvallást is tett. Ezért a frakció ülésén egyhangu­lag leszavazták a leendő miniszter­elnököt. Lerchenfeldnek már akkor távoznia kellett volna, de nem tette, hanem a párt, döntésébe törődött bele. — Wenn die Lerche weiter so sihgt. wird sic nicht lange trillern mondotta akkor egy volt bajor miniszter s az egy évi miniszterelnökség, bizonyitja hogy Lerchenfeld gróf egy ösztendei szeren­lése nem volt más, mint egy sebzett madár szárnycsapkodása. . Lerchenfeld miniszterelnöksége egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom