Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 44. szám - A francia megszálló csapatok szerepe az aradi és szegedi ellenforradalomban

"Vasárnap, 1922 október 29 MAGYAR KÜLPObfTIiífí 5 Azt az indíitványit, hogy e bizottság nevében a kisebbség kitétel mellett a Briantchaninosz szerint (orosz) védelemre szoruló többség megnevezés is benn legyen, a Főtanács elvetette. Hasonlóképen tett a Jean-tféle javailattal, amely szeriint a kisebbségi bizlolitiságot nevezzék elj az üldözöttek bizottságának (Commission des perse• cutés). 2. „A Horváth Jenő' át. jp.vasilata oiz értelmi munka nemzetközi szervezetére vonatkozólag levelezés utján készíttessék elő: a levelezést és központi irányítást a francia társaság vállalja. M Nemzetek Szövetsége alkofmányle\ elének módosítására vonatkozó miniden javaslat az osztrák ligához leendő "át, amely azokat feldolgozva szétküldi és azokra a véleményeket bekéri. A Nemzeték Szövetsége delegátusainak megválasztására Vonatkozólag teendő javaslatok központosítását és tovább kidollgazását az olasz Fauiiglia Itália, na vállalta". 9. „A kisebb vagy később érkező ifontosabb tiémák egyenesen a konferenciabizottságokhoz teendők." Ismételten hangsúlyozza a Főtanács, .hogy mindenképpen, minden munka végeredményben a konferenciával párhuzamosan működő albizottságok elé teendíő át plenáris tárgyalás előtt. Határozat fogadtatott el továbbá,: ,,hogy a bizottságok megalakítására és az avval kapcsolatos összes kérdések ©intézése az Elnökségre huzatnak". c) Kongresszusokhoz való viszony. A főtítkárüi jelentésiből kiviláglott, ilioiy az Unió igen sok világszervezettel tart ifenn összeköttetést. A kongresszusok és konferenciák száma azonban egyre nő, a meghívások együttműködésre szaporodnak. Eltekintve attól, hogy fizikailag igen nehéz azokon az Uniót képviselnie a főtitkárnak, sok olv konferneia van, amelynek tendenciái a olyan, hogy az Unió előzetesen * megfontolás tárgyiává kell, hogy tegye ,az azon vallói részvételt. Van oly konfe" rencia is, amelyen a megjelenés ahhoz van kötve, hogy a résztvevők előre kinyilatkoztatják bizonyos elvek elfogadását. Kívánatos tehát ez ügyben az állásfoglalás. A kérdés körül igen hosszú vita fejlődik. Mindenekelőtt Rugssen. a •Congrés Democratique International. Prudhómmeaux ífranicia) a decemberben tartandó Conflérence :Synd:!carÍste, Internationale nagyszabású hágai értekezletére, Mme Bakker van Bosse (ihoMlaradi) az ugyancsak hágai feminista békekonferenciára mint konkrét esetekne hívja ífel a konüére'ncia figyelmét. A fő+anács elvben a nemzetközi ko1laboTjáoi'ó híve. de az óvatosságot ajánlja. E'ifoigadí'a azt. hogy a kisebbeket az Unió egves szervei igyekezzenek magukba olvasztani, mint ahogy •ez a Ligue Internationale de la Democratic-v&l történt (Sagnier szervezete!, amely a ifranoia népszövetségi szövetség tagja lelt. Elfogad1 ia a Főtanács, hogy több konferencián hivatalosan vegyiünk részt, amely velünk rtokonirányu. — A hágai szakszervezeti nemzetközi kongresszusra vonatkozólag a Főtanács kezdetben nem tudott dönteni, mivel nem iLsmerte. alapelveit. Apponyi A'bert gróf azonban, aki mint az Interparlamentáris Unió alelnöke, erre vonatozólag egy meghívó birtokában volt, ismertette, Ihocv a hágai konferneián való Részvétel e;(őíeltétele két eV előzetes elfogadása: 1. a háború elleni iküzde'em, 2. a kapitalista rendszer megszüntetéséért való1 küzde'em. — Ennek megismertetése után a Főtanács ugy határozott, hogy a hláigai konferencián nem vesz részt. Jogában áll azonban mindem taatéyesületnek és ezek tagjainak :iz<n reszt venná. Sajn!áIj'luk, h'ogv Apponyi. Ttutqers, Bakker van Bosse, Hennesy, Bouglé, Briantchaninoff-m vonatkozó érdekes motivációit níem közölhét'jük helyszűke miatt még kivonatban sem. d) Ausztria és a Nemzetek Szövetsége. A napilapok utján közismert \Seypl •osztrák kancellár sikeres akciója Genfben, Ausztria pénzügyi helyzetének szanálására vonatkozólag. . Dumba v. osztrák-magyar washingtoni nagykövet ez ügyből kifolyólag egy 'határozati javaslatot mutatott be és ajánlott elfogadásra, ami el is fogadtatott, ami így szól: ,,A Népszüvetségii Ligák Uniójának illudapesti Főtanácsi ülése örömét fejezi ki afölött, hogy; a Nemzetek Szövetségié Ausztriával, ennek gazdasági és pénzügyi talpralállitása tárgyában megegyezést kötött; reméli, hogy a megindított akciót sikeresen be is fejezi, tekintettel az osztrák nép és kormány loytáttis együttműködésére; abbeH; szilárd! meggyőződésének ad kifejezést, hogy a bókének és a társadalmi rendnek Európában való fentartását célzló ezirányu működés n^gy mértéklbem hozzájárul majd ahhozv, hogy a Nemzetek Szövetsége erkölcsi tekintélyét és presztízsét növelje. e) Uj szavazatszám megállapítási javaslat. Davics alezredes, az angol delegáció vezetője a következő indítványt mutatta be. ,,A Főtanács dogozzon ki egy oly határozati javaslatot, melynek az a célja, hogy az Uniót képező nemzeti társaságoknak az Unió teljes ülésére lés iá Főlanáícsi ülésére oly szavazati együtthatókat állapítson meg, ame" lyek arányban vannak a társaságok fontosságával, ami pedig ugy állapíttassák meg, hogy ra társaságoknak hány tagja van és viszont e tagok mily iszázjailiéjkos viszonyban vannaki az illető ország népességével." A javaslat okszerű voltát több szónok elismerte. így Aulard, Briantchaninoff. Azonban a német delegáció nevéjtieni felszólalt gróf Bernstorff, ellenezte azt. Bár rokonszenvesen hangzik egy ily javaslat, egtyles országok nak népszövetségi mozgalmát s >e mozgalom értékét egészen elnyomhatná. Németországban a Nemzetek Szövetségének áz eszméje nem rokonszenves. 'Mindenki egy oly szervezetet' lát benne, amely a békeszerződések érinthetéüenségének a biztosítására készíttetett. A FelsŐ-Szilézia kérdés megoldása is tövis a német szivekben. Ily viszonyok között igen nehéz és kevésbftié népszerű munkája van a Deutsche Liga für! Volkerbund-nak, amely igy nem érdemelné azt, hogy még kisebb legyen a szavazati száma nehéz munkája dacára. Ellenzi a javaslat elfogadláísiájt. Hasonló felfogásban szólal fel Appomji gróf a magyar delegáció nevében. Magyarországban is nehéz a Nemzetek Szövetsége eszmélyének népszerüsitése, elfcekintv|e 'attól,, hogy a nagy organzációhoz szükséges pénzalapok az ország súlyos gazdasági helyzetében nem teremthetők elő. Az ukrán delegációk (melyek in partibus inifidtelium dolgoznak) is ellene szólalnak fel, miután ia'z az ő működésüket egyenesen illuzőriussá tenné. Davies hajlandó a javaslata visszavonására, azonban1 hangsúlyozza ismét, hogy valami viszonynak a szavazásnál csalk érvényre kell jutni 13 szorgalmas, nagy apparátussal dolgozó testületek és a iátszategyesül$tok közlött. Kéri latzj Uniót, hogy a kérdést ne veszítse el a szeine elől, mert az a jövőben, amikor oly sok egyesület vételtett fel és oly égető kérdéseik tárgyaltainak, nagy borderével bírhat. f) A Teljes Ülés napirendjének megállapítása. Az angol népszövetségi társaság a következő javaslatot tette a főtanácsi ülésnek: ^„Az Unió Teljes Ülésia csak oly kér-i déseket tárgyalhasson, amelyek legalább tizenegy héttel az Ülés elölt közöltettek a főtitkársággal. Az Unió Teljes Ülése elé csak oly kérdés legyen terjeszthető, amely legalább öt héttell a Teljes Ülés előtt az egyes nemzeti társaságok elé kerül. Kivételt csak oly kérdés képezhet. , amelyet az Ülésen megjelentek legalább % része, mint sürgőset kiván tárgyalni." Miután a kérdés* az alapszabályok, módosításához tartozik, a kérdésben a főtanács nem foglalt állást, hanem a javaslatot a belügyi bizottsághoz tette át. g) Elnökségi választások. Az Elnökség javaslatára az alapszabályok rendelkezése szerint leköszönő 'elnök és két két évre választott és lejárt mandátumu alelnök helyei betöltendők voltak. Az Elnökség elnöknek Adelswárd bárót, alelnököknek Appongí Albert grófot ,és Dazai bruxeÜesi japán császári követet, egyel, tanárt ajánlotta, amit a Főtanács közfelkiáltással 1 is fogadott. Adelswárd meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat. A leköszönő Ruffini azt a (megtiszteltetést, hogy a Conseil tiszteleti tagja legyen, azzal hárította el? ]10gy nem akarja, hogy ez szokássá legyen, tekintettel,, hogy tavaly Ador elnök azzá választatott s ez precedenssiö ^enne. (Folyt, köv.) ;0OO00OO<>O0O<X?OOO000<><^<>O<X><X>0O^0<X>000OOO<X><><>OOOOOO<X> Karolyi Gyula grof kormányának megalakulása - A kormány román fogságban Mezőhegyesen - Miért maradt el a franciák támadása Kun Béla ellen ? Kommunizmussal rokonszenvező francia városparancsnok — A szegedi noltíársag letöri az általános sztrájkot - Kún Béla ügynökei és a francia igazságszolgáltatás — Clemenceau távirata A román megszállást a francia politikának köszönhetjük Irta: Eckhardt Tibor II. A Magyar Külpolitika október 15-iki számában megjelent első közleményemben már kifejtettem, miként indult meg az aradi francia megszálló csapatokra támaszkodva az aradi ellenforradalom s miként iparkodott már a legelső időben szerzett leverő tanulságok ellenére is, az lantibolsevista francia befolyás felhasználásával icélját elérni. Az aradmeíí-yei csendőrség és annak szervezését irányító honvédelmi bizottmány helyzetében azonban április utolsó hetébicini lényeges rosszabbodás állott be. A helyzet megromlását a románok nagyhalmágyi offenzivája idézte elő, mely egy jelentéktelen incidens jj !felhaszn|álv» elérkezet tijek látta az időt arra, hogy az egész (fronton támadásba menjen át, mely támadás a kommunista eszméktől akkor már átitatott magyar csapatok ifegyelmezettlerisége és demoraÜzációja következtében természetszerűleg csak sikerrel járhatott. Az laradmegyei csendőrség éppen ezért Battonya megszállása után, Mezőkovácsháza tervbevett pacifikálását már nem hajthatta végre, mert a gyorsan előnyomuló román csapatok ennek az akciónak már útját állták. jA beígért francia támogatás, a román sikerek nyomán szintén elmaradt. A farneáik célja: a románok előnyomulásának biztosítása, el volt érve és a magyar ellenforradalmi csapatok további edősitése számukra ezzel feleslegessé vált. Arad körülzárása következtében, az aradi honvédéimi bizottmány és az aradmegyei csendőrség éppen feloszlásáról tanácskozott s a terv az volthogy egyenkint fogunk átmenni Szegedre, hol mzogási szabadságunk egyelőre még biztositottnak látszott, midőn május 4-én, Saint Laumcr kapitány, Gondrecourt tábornoknak azt >az üzenetét hozta, hogy a francia csapatok parancsot kaptajg n Budapest ellen való előnyomulásra. Egyben azt a kívánságot is tolmácsolta, hogy a francia csapatok által megszállandó területek kor, mányzásának átvétele céljából sürgősen alakíttassék meg egy ellenforradalmi magyar kormány. A körmáiniyallakitáshoz a politikai alapot a franciák abban a formában jelölték meg, melyet a bécsi franca követ, Alizé, a bécsi magyar komitével már gyancsak közölt volt s melyet Clemenceau saját kormányára alkalmazva, Union Sacrée-nek nevezett el. Az Union Sacrée-ben minden magyar társadalmi osztály (tehát a munkásság is) arányos (képviseletet kel', hogy találjon s aplaltform teljesen megfelelt az entente főmiégbizottia, Clérk által a J?r'edridlíkormányal szemben később támasztott követelményeknek. Mi ezt a javaslatot, mint általunk is legmegfelelőbbnek tartott kibontakozást, mely minden antibotsevista nemzeti erőt egyesíteni volt hivatva, készséggel elfogadtuk s az akkor rendelkezésre á'Hó temesvári és 'aradi politikai tényezők bevonásával így jött létre május 5-én az első aradi kormány, melynek elnökségét a francia parancsnokság komo'iy szándékainak megállapítása után. Károlyi Gyula sróf vállalla el. '' • Gondrecourt csapatai a Szeged és Nagykikinda között lévő területen való felvonulásra kapván parancsot, a lltancia parancsnoksággal egyetértőleg az aradi kormány is elhatározta, hogy székhelyét Szegedre teszi át. Az utazás a románok által akkor már megszállt Mezőhegyesen keresztül történhetvén csupán, a francia parancsnokság útlevelein kívül az aradi kormány és csendőrség átszál'üására az aradi román prefektus Írásbeli engedélye is kikéretett. A kormány háborítatlan ulazásának biztositá^a céljából az aradi román prelfeklus két román tisztet is adott 'kíséretül a kormány mellé., (Ily körülmények közt kelt oitra Aradról május 9-én Károlyi Gyula gróf, kormányzó, az aradmegyei csendőrség mintegy kétszáz emberével együtt Mezőhegyesre, érve, az ottani román zászlóalj felállított gépfegyverei fogadták őket s az egész társaságot internálták. Ürügyül azt a körül míényt hozták fel, hojgy a esendőrsógnek néhány tagija fegyverét is maigiá val vitte s hogy az utazási engedélyt a román polgári hatóság, nem pedig a katonai paraln/csnoksáig állította ki. Az egi'ész művelet nyihsánvalőan kelepce volt, melybe az ellenforradalmi kormányt és karhatalmat szándékqsan csalták bele a románok azért, hogy a nemzeti irányú magyar megmozdulást már csirájában elfojtsák s Iho-gy megkönyitsék a Kun Bélával akkor már megkezdett tárgyalásaikat, melyeket Kun Béla akkori szorult helyzetére való tekintettel, a legmesszebbmenő engedékenység jegyében vezetett &olt be. Nem képzelem, hogy a francia katonai karanesnoksás ebbe a tervbe be lett volna avatva. Ezt az aljasságot 5Gondreoo(urt tábornok egyénisége kizárja, másfelől azonban sajnálattal kell állapítanom, hogy a be végzőit ténnyel szemben a franciák csak iigien keveteet tehettek. Az aradi kormány tagjai két héten át Mezőhegyesen valósággal foglyok voltak, az aradmegyei csendőrség tagjait pedig a románoki hadifoglyok módijára kezelték, őket haladéktalanul Brassóba, majd onnan Crai'novába szállitolták.^ útközben mindenükből kifosztották és bőségesen réisizcl tették derék tisztjein;- . ket mindazokban a testi és lelki szenvedésekben, melyek a román, fogolytáborokban magyar Véreinknek oly keservesen [jutottak ki s a kiül'éses tífusz és számos más betegség!, éheztetés és ruhátlanság elszenvedése következtében oly sokakat juttattak közülük jeltleJen sírokba. E sorok írója szerencsés véletlen következtében elkerülte a román fogságot és az aradi kormány sorsáról értesülvén, Szetgkedeni ugy Gondrecourt, mint xCharpy tábornoknál a legnyo-