Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 43. szám - A jövő cseh-lengyel háboru - Az uj cseh kormány

4 Vasárnap, 1922 október 22. momentumokra és '-lapjaik nyíltan megírták, Ihogy Bravessed és Masisiairyilvk£l meg lehetnfe ebben a kérdésben egyezni, a békés megegyezésnek azonban akadálya a Kramarz -veselése a'iatt áliló cseh nemzeti p;á!rt. Mivel o. felek nem tudtak megegyezni, az ügyet a nagykövetek tanácsára bizták döntési végett. A naíglyköveti tanács lujbóll visszaadta az ügyet, az érdekelt üdéknek azzal az utasítással, hogy amennyiben megegyezni nem bírnak, Javorina Csdhszlovákiiáé marad. A lengyelek erre azon violtak, hogy a Piilicz ktöivet! álltai Prágáiban kötött lengyel-cseh szerződésben végleg nekik megfelelő megoldást biiztositsanaik. Az 1921. november 6-án aláirt, de ai lengyel parlament által sohasem ratifikált egyezmény b) függeléke szerint Jav orma községnek kérdését 6 hónapon belül 'közvetlen, esetleg döntőbírói egyezmény utján meg keli! oldani. E függeléknek megfelelően) ,a lengyel és csehszlovák koirmány megegyezett abban, hogy szakértői bizottsálgot neveznek ki, ezek összeülnek, a kérdés alapos tanulmáinyozásia után. egy közös javaslatot doligoznak ki Javorinára nézve. Mindkét kormány kinevezte bizottságát és a lengyel kormány 1922 (április elején értesítette a csehszlovák kormányt, hogy a lengyel bizioíts'ág, mely dr. Girtaíbszky, a liengyel parlament külügyi bizottságának elnöke vezetése aiDatt áll, kész arra, hogy a csehszlovák bizottsággal összetalálkozzék. A csehszlovák kormáiny bár megigérte, hogy megfelelő utasításokkal el fogja látni bizottságát, később ugy döntött, hogy mindenféle nehézségek folytán a cseh bizottság nem készülhetett el munkáival és ezért a két bizottság luem találkozhat. Lengyel rész-. rő'Ji erre a 6 hónapi terminusnak 3 hónappal való meghosszabbítását, tehát augusztus 6-ig kérték. Ezt a javaslatot ugy Csehszlovákia, mint a nagykövetek tanácsa e'lfojgfcttlta. A két bizottság találkozása azonban, eddig az időpontig elem jött létre. A csehek buzlálk, halasztották a találkozást és a lengyel Ibizottság július 21-én nyilatkozatot; adott ki, amelyben megemlíti, hojgy Benes .csehi miniszterelnök június 20-án lairról értesilelte a llícngyeleket, hogy a két bizottság nem találkozhat, miért is fl lengyel bizottság beszünteti működését és miniden felelősséget, a daeh, kormányra hárít A cseh sajtó ezen megoldásnak igen örült. A prágai Narodny Listy, valamint a Czas augusztus 11-iki számában kifejtették, hogy a nagykövelek értekezlete kimondta, hogy ha . Csehszlovákia nem tud megegyezni Lengyelországgal, Javorina a cseheké marad. Ez az eset pedig bekövetkezett. Megegyezés nem jött létre és így a csehek egész jogosan megtartják Jávorinál. Ebből a két cikkből nyilvánvaló, hogy a csehek mért gördítettek akadályokat a két bizottság találkozása elé. Lengyelország az ügyet nem hagyja annyiban és megfelelő lépések eredményeképpen ujabb határmegállapiló bizottságra lelt bízva e kényes kérdés eldöntése. Ismeretes, hogy a javorinai kérdés egyike azoknak az okoknak, amelyeknek folytán a Skirmund lengyel külügyminiszter által megállapított, már igen barátságos cseh-lengyel viszony az utolsó időben nagyon erősen elhidegült, mert mindkét állam pesztizsokokból a javorinai kérdésben mereven ragaszkodott saját álláspontjához. Ismeretes az is, hogy a határmegállapitó bizottság ugy döntött, hogy a vitás terület felosztandó. Ehhez a lengyelek hozzájárullak, a csehek azonban, Benes utján, Párisban tiltakoztak és a nagykövetek tanácsa a döntést felfüggesztette. <>00000000<>000000<><W A Jövő cseh-lengyel háború Csehország fél aJearja osztani Lengyelországot — A lengyel védekezés Az oroszokat Magyarország rovására elégítenék ki A fenti címmel jelent meg a Dziennik Poznanski október 14-iki számában égy magyar szempontból nagyon figyelemreméltó cikk. Ha valaki történetesen nem ismeri még a cseheket, a lengyel író fejtegetéséből igazán hü képét kaphat róluk. Tárgyi igazság szempontjából sem igen lehet, akármennyire újszerűek és egyelőre ellenőrizhetetlenek is egyes megállapításai, kifogást tenni a cikk ellen, mert a (logika törvényei szerint mindezeket a terveket jólélekkel feltételezhetjük a csehekről. A lengyel pártok a nemzeti demo.kraták kivételével ma határozottan mind csehellenesek. Ennek az egyetlen pártnak lapja, a Gazeta Warszawska igyekszik még csehbarát politikát csinálni és legújabban a'javorinai kérdés elmérgesedése alkalmával ez mutatott rá, hogy ném okos dolog a lengyel kormánytól a határkérdésben elfoglalt makacs álláspont, minthogy ezzel a cseheket nem lehet lengyel együttműködésre megnyerni. Az ugyan nagy kérdés, hogy a nemzeti demokraták is tényleg csehbarátok-e, valószínűbbnek látszik, hogy csak ezzel is Pilsudski államfőnek és kormányának akarnak kellemetlenkedni, de a tárgyalt cikk irója komolyan veszi a Gazjela, Warszawska cseh-védelmét és erre válaszként közli az alábbi fejlegatéseket. Kiindul abból, hogy a csehek eddig mindég árulással viszonozták a lengyelek barátságát. Majd hibáztatja Skirmant politikáját, mikor azt hitte, hogy Teschen árán és a magyarok cserbenhagyása fejében megszerzi Lengyelországnak a csehek barátságát. Rövidlátás ez azért, mert 1. a csehek semmi szerződést meg nem tartanak, 2. mert Keletgaliciának Lengyelországhoz való tartozását ők a szerződésben el sem ismerték és 3. mert Csehország fojtogatott gazdasági helyzete arra kényszeríti őket, hogy Oroszországban keressenek maguknak gyarmatot. De Keletgalicia, illetőleg ennek Lengyelországhoz tartozása útjukban áll, tehát a cseh politikának az az alapja, hogy el kell venni Keletgaliciát Lengyelországtól. De ez a titkos terv még tovább nyúlik: föl akarják osztani Lengyelországot Németország és Oroszország között körülbelül a Pilica és Narva vonala mentéig. A csehek Krakót, Wielickát és Bochniát akarják megkaparintani s cserében odaadnák Oroszországnak a Magyarországtól elrabolt rutén vidéket. így közös cschorosz határ keletkeznék a Kárpátok mindkét oldalán s azonfelül megvalósulna a német-orosz szövetség is, mely biztosítaná Csehországot Németország bosszúja elől, sőt jó szolgálatai fejében a németek társul fogadnák be Oroszország gazdasági kiaknázására. A versaillesi békeszerződésre a cseheknek csak addig van szükségük, míg ez a német-orosz szentszövetség nyélbeütődik. Csehország a lengyeleket közvetlenül nem fogja megtámadni, csak az általa szervezett rutén bandákat küldené rá, ő maga csak akkor lép fel, mikor a zsákmányon osztozni kell. Ha ez meglesz, fütyül a franciákra, mert már meglesznek uj szövetségesei. A lengyel jobbpárt nagy súlyt vet Keletgalicia birtokára, de azért nem látja, hogy nemcsak Keletgalicia Lengyelországhoz tartozását, de magát az állam létét is veszélyezteti az, hogy egész déli határán az áruló cseh a szomszédja. A föderációs politika csak a csehek kezére juttatná Keletgaliciát. A csehek, terveinek meghiúsítása céljából a cikkíró a következőket ajánlja: 1. Fel kell világosítani a francia közvéleményt, hogy a csehek cseh-orosznémet szövetséget készítenek elő, melyet Lengyelország sirján akarnak megvalósítani, össze kell szedni az örvendező cseh cikkeket abból az alkalomból, mikor a bolsevikok Varsóhoz közeledtek. 2. Meg kell magyarázni, hogy a Lengyelország romjain támadt némel-csehorosz szövetség éppen olyan fenyegető Olaszországra, mint Franciaországra, mert ez a blokk kérlelhetetlenül az Adria felé igyekeznék és megfosztaná Olaszországot minden háborús szerzeményétől. Olaszország egyszer már útját állta a cseb-szerb korridornak, már petolnák a blokkot. A helyzet kulcsa tehát Csehországban van. Lehetetlenné kell tenni a cseheknek az Oroszországgal való közös határt és pedig azáltal, hogy a cseh államot szorilsák vissza tulajdonképpeni határai közé, vagyis Cseh- és Morvaországba. El kell szakítani tőle a Felvidéket és az olasz dinasztia valamelyik tagjának trónraültetésével monarchiát kell belőle csinálni. Ez a megoldás éppen annyira erdekében fekszik Olaszországnak és Franciaországnak, mint Lengyelország, nak. dig az Adria felé elsősorban a csehek <>oooooooooooooooocoooo<c><><c>oo V M hommány nevezetesebb tagjai Mull számunkban ismertettük azokat az okokat, amelyek Svchla kormányalakitó kísérletét majdnem meghiúsították. Azóta a kormány véglegesen megalakult s az uj kabinet névsora Miniszterelni'ik: Svehla Antal. Nemzetvédelmi miniszter: Udrzal Ferenc. Belügyimiiniszter: Malypetr János. Föld-' mivelésügyi miniszter: Hodzsa Mi.án dr. Vasutügyi miniszter: Strbmij György. Postaminiszter: Tucsng Alajos. Közélelmezési miniszter: Franké Emlil dr. Népjóléti miniszter: Ilabrmann Gusztáv. Iskolaüjjyi miniszter: Bechyne Rudolf. Közmunkaügyi miniszter: Srba Antal. UnÜikációs miniszter: Markovics Iván dr. Pénzügyminiszter: Hasin Alajos dr. KereskedeLemügyi miniszter: Nóvák László. Igazságügyminiszter: Dolansku József dr. Közegészségügyi miniszter: Sramek János. Külügyminiszter: Benes Ede dr. Felvidéki miniszter: Kállay József dr. Az uj kormány nevezetesebb tagjaira vonatkozó adatokat, a Prágai Magyar Ilirlap nyomán, a következőkben foglalhatjuk össze: Svehla Antal miniszterelnök 59 éves. Földbirtokos Prága közelében. 1908-ban bevátasztotoák a biélcsi birodalmi tanácsba, amelynek a forradalomig tagija volt-.A hábosruelőtti években* egyik vezére volt a csök klubnak. A háború folyamáhi radikális magatartása tanúsított és elvetette a Béccsel való tárgyalás .gondolatát. A forradalom után a Kramár- és Tusár-kormányoknak belügyminisztere volt. A mindeniható petkáirJak mindmáür ő volt, az eltnöke és ebben a minőségéiben rendkívül körmönfont taktikusnak bizanvylt'. Benesen 'kívül az uj kormány második kiemelkedő tagjía Rasin Alajos dr. pénzügyminiszter. Prágai ügyvédi. A háború alatt, a cseh maffia egyik vezetője volt. Halálra is ítélték, de megkegyelmezitek meki. Kramár kormányának pénzügyminiszteri szlékéberií — a csehek véleménye szerint — miegyetette a cseh-szlovák valuta alapjait. Praktikus fináncpolitikusnak tartják, aki saját fölfogását sarját pártjában súlyos — különösen Enelissel vívott — harcok árán iérvényesíteLte. Nemzeti tekintetben a legfculzólbto soviniszták egyike és pedig annál veszédlelmeseblb, mert nagy befolyásával keresztül tudja vinni az akaratát. 'Hodzsa Milán dr. földmivelósügyi miniszter lett- Tót' származású újságíró és Budapesten szer késztette a Slovenisky Denniket majd a Slovensky Tyizdenniket. 1905-boni egv bácskai kerületben szlovák nemzetiségű programmal országgyűlési képviselővé választották, de 1910-ben kibukott. A forradalom iiitán a budapesti cselbszlová'k követség vezetésével (bízták meg, majd a Tusár-kabinetben unifikáciős. miirliszter fetti. A cséh-szlovák e<.;lysé!g fikciójának egyik előharcosa és azért népszerűtlen a tótok közölt. Amikor az ő és Srobár vezetése alatt álló tót kormánypárt beolvadt a cseh agrárius pártiba, ..é'rdemeinek" elismeréséül a párt egyik alelnökévé választották meg). Mint Svehla barátjáiriak. most sikerült neki Stanekkel szemben a földmivelésügyi tárcát mq.r|szerezni. Az unáfikáeiös vagy felvidéki minisztériumot nem akarta vállalni. Ugy látszik, feszélyezettniek érezte maigát. Markovics Iván dr. unifikációs mi nisziternek Dőrer Ivánnal együtt van ügjyvódíi irodája Pozsonyban. Benest nem számítva, ő a koirmiány legfiatalabb tagja. iMinldljárt a háború elején orosz fogságiba került, ahonnan mint legiioinárlust-őrnagy ifcórt haiza. Tusái alatt rövid ideig nemzetvédelmi minisz. ter volt. Lqg)nagyio!bb ellensége a Fel vidék autonómiájának és a cseh-szlovák egység fikció jánajk Hodzsiával együtt a legnagyobb barátja. Kállay József dr., Szlovenszkó uj, teljhatalmú minisztere, Liptószeintmik. Ióson volt ügyvéd. A forradalom után liptói zsiuipánná nevezték ki, majd 1920-fban, a Cserny-koranániyi idejét Micsiura oldalán Szlovens^ó közigiazg'a. tiásának lett a főnöke. Azlt mondjál, hogy a közigazgatásban'nagyobb ját] tasságigal bir„ mint Micsiura, Mint a najgjymegyei rendszer egyik ifamatikusa a prágai iqentralizmjust sízolgálja és azért nem népszerű a Felvidéken!. Bechune Rezső azért érdekli a ma gyarságiot, mert az iskolaüg|yéknek ( lett a legfőbb vezetője. Fiatal karába nemzeti szocialista volK, később szo ciáldqmokraita víziekre evezett. Csel nacionalizmusát azonJüaiu sohasem ve kőztette le. Alikor a régi Ausztriában cseh szaciáldiemioikiraták flzon vitaikO' tak, hogy jobb-e a pártceniralizami' vagy pedig a cseh pártszervezeteknet autonómiát kell biztosi tani, ő autonft mista volt. 1911-ben beválasztották í birodalmi tanlácsba. A foririaidialiom utát a cseh szociáldemokrata párt egyik ve zéróvé nőtte ki magáit és Tusá_r távo zása uitán a párt legbefolyásosabb tag ja lett. Noha két-három évvel ezelőtí ő maga is ballfelé kacsintgatott é& Mii mát támogatta, most nagyon gyűlöli kommunistákat. Egyházellenes és soví miszta. <X>OOOOO0O0OOOO0O00O0<XXXX)í Hírek a Balti-államokból Az észt országgyűlés felhatalmazta kormányt, hogy Magyarországgal ke reskedelmi egyezményt kössön. A egyezmény a parlamenti ratifikálj után lép életbe. A tárgyalásokra pénz- és kereskedelemügyi miniszt rium néhány tagjából és ^azdasá szakértőkből álló bizottságot küldte ki, mely Reválban tanácskozik a m gyár • kormány megbizollaival, PÍÍ dúny-Ballagi Béla és Jungerih Mihá miniszteri tanácsosokkal. Az egy.' mény gyakorlatilag két cikkre néz fontosabb: a magvar borkivitelre és' Észtországból szállítandó papirosra, j Lettország nemzetgyűlése utasito1 a kormányt, hogy még ez évben !f lessé éleibe az arany valutát. A péc egységet a dollár egytized részében lapították meg és lett rubelnak nev tik el. Ugyancsak önálló pénzrendszert < zetett be 'Litvánia is. A pénzegS'5 neve litvasz és a latin unió frankjai' megfelelő értékű. Jorgitisz, Litvánia külügyminiszU1 lemondott és a külügyi tárcát átmef tileg Romanauszkasz miniszterein vette át.