Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 42. szám - A francia megszálló csapatok szerepe az aradi és szegedi ellenforradalomban

Budapest, 1922 III. évfolyam, 42, szám ára 1Q Korona Vasárnap, október 15. Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Megjelenik minden vasárnap reggel. Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMER Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, VIII., József-körut 5. Telefon József: 43 Előfizetési ára: Egész évre 480 korona. Fél évre 240 korona. Negyed évre 120 korona. Külföldre kétszeres ár A Korona és a márka Madarassy Beck Gyula bárónak, a Magyar Jelzáloghitelbank elnökvezérigazgatójának nyilatkozata. Zürich a mult héten állandóan alacsonyabban értékelte a német márkát, mint a magyar koronát. Ismeretes dolog, hogy a minap a márka 17 és félre esett, tehát arra a minimális értékmegállapitásra, melyen, a mi koronánk csupán egy izben állott. Ezzel szemben Zürich a magyar koronát 3 és és fél fokkal magasabban értékelte. Ma is egy centimes-el jobb a koronánk a márkánál. A reánk nézve kedvezőbb árhullámzás alkalmából fölkerestük Madarassy Beck Gyula bárót, a Jelzáloghitelbank elnökvezérigazgatóját és információt kértünk volt, hogy Németország sulyos reparációs bajait, amelyekben még mindig nem látszik. a kibontakozás lehetősége, az európai köztudat átvetitette a magyar koronára is, talán elsősorban azért, mert mi magunk is megszoktuk a szoros kapcsolatot a két ország pénze között. — Azt a körülményt, hogy ez a kapcsolat most megszünt, annak kell tulajdonitanunk, hogy utat tört magának az a minden tekintetben megokolt meggondolás, hogy Magyarország semmi körülmények között nem áll és nem állhat olyan rosszul, mint Németország a reparáció kérdésében és hogy megokolt remény mutatkozik arra, hogy gazdasági életünknek ez a rettenetes Damoklrkardja és a bizonytalanság, melyet az egész vonalon okoz, rövid időn belül megszüntethető lesz. — Ha nem is ringathatjuk magunkat abban a nagy optimizmusban, hogy a reparációs kérdést könnyen fogjuk eliminálni tudni, mindenesetre komoly reményünk van arra, hogy a győző államok egyike sem viseltetik velünk szemben azzal az animozitással, melyet Németországgal éreztetnek és hogy különösen fájdalmas szegénységünknél fogva nem is várhatnak tőlünk annyit, mint volt szövetségesünktől. A francia megszálló csapatok szerepe az aradi és szegedi ellenforradalomban Varjassy Lajos áruló szerepe — Gondrecourt tábornok — Az aradi tanácskozás a franciákkal — Nemzeti alapon álló karhatalom szervezése — A francia politika ingadozásai Irta: Eckhardt Tibor A Magyar Külpolitika egyik utóbbi számában Nyáru György tollából érdekes cikk jelent meg Szeged francia megszállásának okairól. Mint az aradi és szegedi ellenforradalmi mozgalmak egyik résztvevője, indittatva érzem magam arra, hogy e tárgyhoz magam is hozzászóljak. Nem azért mintha az emlitett közlemény bármi tekintetben helyreigazitásra szorulna, hanem inkább azért, hogv a francia megszálló csapatok által követett politika változataira reámutassak és a történelmi igazságnak megfelelő viláA helyzet kulcsa Aradon akkor teljesen Varjassu Lajos volt kereskedelmi és iparkamara titkár kezében volt, kit a Károlyi-kormány kormánybiztossá nevezett volt ki s ki hol a románokkal, hol a szocialistákkal, hol a franciákkal cimborálva, mindvégig meg tudta őrizni irányitó szerepét a világtól akkor elvágott Aradon. Kétségtelen ügyességén és hajlékonyságán kivül jelentékeny segitségére volt e tekintetben az akkor nagy pénzszámba menő, 9 milliót kitevő népjóléti alap, melyet Varjassy Arad város vagyonos polgáraira önkényesen kivetett volt és a munkásság terrorjára való utalással, kiméletlenül fel is hajtolt. Ez a népjóléti alap volt az a korrupciós bázis, melyen Varjassy politikai szereplésének talpazata nyugodott. Munkásvezérek, politikai pártok, sőt egyes francia katonai körök is szívesen keresték Varjassyval az érintkezést, aki a maga módja szerint azután leszerelt mindenkit. Napidijak, uj állások, kis berségesen és a helyzetnek megfelelően járt el. A könnyen hevülő magyar temperamentum pláne a balkáni hordákkal tett számos keserü tapasztalat után, ezt a magatartást magyarbarátságnak értelmezte. Nekem nem ez volt a benyomásom. Gondrecourt tábornok müvelt ember és mindenekfelett ur volt, ki Aradon éppen ugy viselkedett, mint ahogyan a világ bármely más pontján is viselkedett volna: müvelt' uriemberhez méltóan, ki a gyengébbel szemben hatalmát nem fitogtatja soha és felesleges erőszakosságoktól tartózkodik. Gondrecourt, tábornoknak ez a magatartása általános szimpátiát kel-: tett Aradon a megszálló francia csapatokkal szemben és a vörös őrültség kitörésekor a szerbek, románok és vörösök által egyaránt fenyegetett aradi polgárság de Gondrecourt tábornokban látta azt az embert, ki sulyos megpróbáltatások és megaláztatások elöl a várost egyedül mentheti meg. rancsnoka de Dondrecourt tábornok, ki egy pompás marokkói spahi hadosztályt vezényelt, tipusa volt a konzervativ, nagymüveltségű francia urnak. Megértéssel viseltetett az aradiak számos baja, gazdasági nyomorusága, forgalmi, pénzügyi és egyéb nehézségei iránt. és a megszálló nehéz szerepében mindenkor tapintatosan, emJohn Bell a Dardanelláknál: ahogy az angolok a Dardanellák szabaddá tételét elképzelik. (Amerikai Magyar Népszava) Romániában a kellő szakértelem hiányá ban a vasúti hidak sorra összeomlanak. A román közlekedésügyi miniszternek utolsó kisérlete, hogy az utasokat a folyamokon átszállítsa. (Dimineata. ), napokban kétségtelen megallapitást nyert, hogy Varjassy telefonon utasitasokat, ker Kun Bélától, sőt kiküldöttek utján is érintkezik vele. E tények Gondrecourt tabornok tudomására hozattak, ki azonnal elvágatta Budapest felé az összes vezetékeket. Ezzel Varjassy francia orientációja befejezett ténnyé vált. A következő lépés volt Aradon a munkásság egyeduralmának megtörése, ami Varjassy ellenállása után, ki egyetlen hatalmi tenyezőnek a munkásságot tekintette. végre sikerült oly módon. hogy az aradi tisztek és polgárság felfegyverzett deputációja azt Varjassytól kikényszeritette. Varjassy erre késznek nyilatkozott, hogy megadja a város kormányzásában a polgárságnak az őt megillető szerepet. A polgárság erejének ezt a mellőzést nem türő jelentkezése Vaujassyt a szocialdemokrata alapról most már polgári alapra teritette s a helyzet nyomása alatt Varjassy az ellenforradalmi mozgalmakba is bekapcsolódott, nem ugyan fehér, de rózsaszinü alapon. A polgárság ezzel szabad levegőhöz jutott s most, mar karhatalom szerve-, zésére gondolt, hogy életét, vagyonát és jogait mindenkivel szemben megvédelmezhesse. Fegyver, főleg munició azonban nem állott rendellkezésre és ily mozgalmat a megszálló francia csapatok hozzájárulása nélkül egyebként sem lehetett volna sikerre vinni. Ez a heluzet késztette az aradi ellenforradalom vezetőit arra, hogy a magyarországi francia hadsereg parancsnokával, de Lobit tábornokkal. aki csapatszemle megejtése céljából éppen. M A G Y A R K Ü L P O L I T I K A