Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)
1922 / 36. szám - A Radoszlavov-pör tanulságai - A lengyel választások
Vasárnap, 1922 szeptember 3. MAGYAR KÜLPOLITIKA a külügyek közös voltának elismerésével kifejezetten a délszláv állam elvi alapjára helyezkedik. Ez ugyan nincs teljes összhangban Rádics sok eddigi kijelentésével, de mindenesetre megkönnyíti a délszláv állam esetleges revízióját. A Népszövetségnek nyújtott nagv szerep e revízió m egei lés ében egészen az enlente-ideolóeia szellemében történik, ami alkalmas a nyugati rokonszenv megszerzésére. Rádicsot e nyilatkozatok után még a délszláv egység szempontjából sem lehet árulónak, vagy szeparatistának mondani. Más kérdés az, mennyire őszinte Rádics ez alkalmazkodása a mai helyzethez és hogy tervének elfogadása nem vezetne logikai kényszerűséggel a délszláv egység felbontására. Nagyon érdekes az a mód, ahogyan Rádics a területi kérdéseket az SIIS államon belül rendezni akarja. A régi horvát közjog tanítványaként mereven a „háromegy" királyság, Horvát-Szla* von- és Dalmátországok egységéi hirdeti. A bosnyák-kérdésben tanúsítóit mérséklete, mely megvalósulás esetén egy „Pufiéi-államot" létesítene a horvát és a szerb állam között, teljes rehabilitálása annak a magyar kombinációnak, mely az összeomlás előtt a bosnyákkérdést egy a magyar királyságon belül felállítandó bosnyák önkormányzattal vélte megoldandónak. Mindenesetre az idők szomorú változásáról tesz tanúságot, hogy ma a bosnyák-kérdés ilyen megoldásával a legszélsőbb horvátok is heérnék, hololt 1918-ban a legpecsovicsebb horvátok sem akartak e tervről hallani. Ami a Vojvodina ügyét illeti, Rádics álláspontja kissé lulmerész. A mintegy százezer főnyi bunyevácság aligha nyújt elég alapot arra, hogy e területeket Zágráb magának igényelje. Rádics, ugy látszik, a vojvodinai plebiscilumot a magyar és német szavazatokra bazirozza, amivel összefügg kisebbségi politikája. Aligha csalódunk, ha feltcszszük, hogy Rádics a vojvodinai kérdést a Zágráb és Belgrád közt egyszer megindulandó tárgyalások kompenzációs eszközének szánja, vagy, ha az idők megváltoznak, oly tárgyalások kompenzációs eszközének,' mely tárgyalások Zágráb és — Budapest közt indulnak meg. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy Szlovéniáról, Montenegróról és Macedóniáról Rádics hallgat. Ezzel Rádics dokumentálni akarja, hogy ő a horvát nemzet vezére, ő tehát a délszláv állam területi és alkotmánykérdéseiben szigorúan csak a horvát érdekek képviseletére érzi magát feljogosítottnak. Ezzel Rádics nem vonja kétségbe sem a szlovén, sem a montenegrói, sem a macedón önállósági, federációs és autonomista törekvések jogosultságát, csak a maga illetéktelenségét állapítja meg e kérdésekben, amivel azt is kiemeli, hogy a délszláv egység a nemzetközi elismerés alapján jogállapot ugyan a horvát nemzetre, de a délszláv állam mai berendezése nem jogállapot reája nézve. Amig a horvát-kérdés a horvát szábor közreműködésével a délszláv egységen belül nem olclatik meg, a horvát nemzet tagadásba veszi a mai délszláv politikai berendezkedést s igy nem is avatkozik bele e berendezkedés nem speciálisan horvát részleteibe. Ahány lépési itt Rádics a revolució útjáról az evolúció utja felé lelt, legalább is ugyanannyi lépési tett a horvát követelések megvalósítása felé. bj. 00<X>0000000000000000000<><>000<^ KA Radoszlavov-pör tanulságai A Sztambulinszky - féle parasztpárt kormányzásának érdemei és bűnei — Tőke ellenes rezsim orosz kommunista módra A bulgáriai, rendkívüli törvényszék bevégezte a Radoszlavov-mxrúsziérium. fél éve folyó1 nagy pőrének tárgyia'ását. Az ügyészi vádinditvány 880 gépírásos ivlapra terjed és valósgos diplomáciai és történelmj tanulmány a BiiDkán-kér'dés legutóbbi liz esztendejéről. Most folynak a védőbeszédek és a vád a'á helyezett miniszterek nevében Toncsev volt pénzügyminiszter teljes három napon át tartotta védőbeszédét és replikáját az ügyé*szi vádindítvánnyal szemben. Ez a két beszéd 'nélkülözhetetlen forrása lesz a Balkáni ujabb történetének. Hogy a haziaáirulást kimondja-e a törvényszék, vagy nem, és előbbi] esetben végrehajtják-e a kért halálos ítéleteket; természetesen ma még megjósolhatatlan. A terrorral Ikormányzó Sz^an{í)uü'nS2At-minisztérium helyzetét azonban a'igha fogja ez az ítélet megjaviltnai. Hogy erről & kormányról milyen véleménnyel van az ország miniden régebbi pártja, érdekesen jellemzik azok az intervjuk, melyekel az egyes pártok vezetői adtak a Dacia tudósi lójának. Legrövidebben 'foglalja össze véleményét Danietov egyetemi tanár, volt demokrata miniszter, aki* a következőket jeelntette ki: — Sztambiihnszki kormányzása minién tekintetben káros volt Bulgária Uazdasági fejlődésére. A tőke és a Tőkések üldözése kiűzte ezekeli az országból. D2i a falvak érdekében sem tett semmit iá parasztpárti kormány. Ma jrtíjr a parasztság isi Sztairniburanszüti ellen van, mert nem tud megbékülni azzal, hogy a harminc hektárnál naSjobb birtokokat kisajátítják. Ljapcseu vovl pénzügyminiszter különösen azt kifogásolta hogy Sztambuinszki az Oroszországtól kölcsönzött tolseviki módszerrel akarja kormányozni az országot, de ez i módszer Klúr odahaza is megbukó!} A folytoH(H buktatástól félő parasztpárti kormány minden, cselekedete kapkodás, togy megtar^sí magának hatalmat. $'zba:mbuf'iinszki egész kormányzása csak kísérletezés, amely na'gyon sokba keHilt az országn-k. de ma már megbukottnak tekinthető. Szakasou szociáldemokrata képviselő, volt miniszter, véleménye szerint Sztambulinszki az alsóbb néposztályokra támaszkodva akart politikát csinálni, meg akarta nyerni az összes parasztokat és munkásokat, tényleg azonban, csak a közép-parasztság nyert az ő uralmával, a földne küliek ellene vpnnak, a vagyonosok ínég inkább a fenyegető földreform miatt. A munkásságot súlyosan érinti az élelmiszerek drágulása., de politikai okokból sem hivő a kormánynak. A kommunisták vezetője ki jelentette, hogy a parasztpárti kormány tekintélye egyre sülyed, még pedig azért, mert nem a munkások és parasztok érdekeil képvise'te, hanem a falusi burzsoáziáét, a közép-parasztét. Állandó kompromisszumokkal dolgozott, hoj a komunif-'tákkal, hol a városi burzsoáziával, de egyikkel szemben sem volt soha őszinte. Napjai már meg vitának számlálva. Komolyabb és tárgyila-giosabb kritikát adott Daneo volt miniszterelnök, a polgári blokk emöke, aki tizenhárom pontba fogfalta össze a Sztambulinszki-kormány bűneit, de előző'eg fölsorolta, hogy miféle érdemei vannak ennek a kormánynak. Érdem i a következők: — Először is a parasztpárt ura'omrajutásával a nép szélesebb rétegei, melyek ezelőtt közügyekkel nem törődtek, most bevonatlak a politikába. 2. A földné'külicket megélhetéshez juttatta. 3. A fa'usii szövetkezeti mozgalmak terjesztésével elég produktív munkát végzett. 4. A háború után külpolitikai szempontból hasznos volt, hogy olyan emberek kerülték az állam élére, akiknek semmi politikai múltjuk nem volt. 5. Minthogy ez a kormány a parasztságban gyökerezeti, minden kormány közt a legalkalmasabb volt arra, hogy egv ilyen tisztán agrárius országban, mint Bulgária, gátját vessen a kommunizmus fenyegető terjeszkedésének. Ez érdemeivel szemben következők a parasztpárt bün'fi; 1. Politikai és közgazdasági kérdésekben teljesen járatlanok lévén, hasznavehetetlen emberekkel árasztották el a hivatalokat, olyanokkal, akik nem képesek komoly reform-munkára. 2. Mint most született párt, olyan mohósággal, hozzánemértéssel és erkölcsi skrupulusok nélkül vetette rá magái a közügyekre, hogy nagyon sok vezetőtagja erkölcsi hajótörést szenvedett és a teljes korrupciót tette úrrá az orsziá'gfban. Ennek tulajdonitbató, hogy tekintélye és népszerűsége anynyLra lejárt, hogy a tavaly szeptemberi községi választásokon a parasztságnak mindössze negyven százaléka szavazott rá s igy most m'ár kétségtelen, hogy a kormány az ország többségére nem támaszkodik. 3. Állami kezelésbe akarta venni az egiész kereskedelmet, ami elvi'ec igen helyes, gyakorlatilag azonban a legjobban szervezett államokban sem valósítható meg, Bulgáriában pedig teljesen csődöt mondott. 4. Az agrárreform, mely szerint minden halrminc hektáron, felüli földet háboruelőUi 150—200 lövés árban kisajátítanak, iholíott jelenleg 10—15.000 léva egy hektár föld értéke. Igy a földreformot a falukon egyszerűen rablásnak tartja. 5. Akinek két háza van, egyiket háború előttü áron kisajátították. Ez ás csak ra'biás. G. Külön törvényt hozóit az úgynevezett ,,háborús bűnösök'-1 e'len, akiket letartóztatott, minden vagyonukat elkobozta s ezzel azl érte el, hogy a belföldi töke külföldre menekült, mert a politikai iTdözés elől senki sem biztos. 7. Az uj adótörvény igazságtalanul sújtja a részvénytársaságokat és bankokat, különösen a kereskedelmi lyláttíialatokát, amelyeknek nemcsak egész nyereségüket le kellett adni adóba, hanem alaptőkéjükből is három százalékot. - 8: Az adótörvényeik végrehajtása képzett személyzet hiányában 280 millió lévaijába került az áramnak. 9. ,Az, egyházi és kolostori javak elkobzásával a kormány su'lyos összeütközésbe került a papságai. 10. A kormány az egyetemek szabadságát is megtámadta, elmozdítván a más politikai nézetet képviselő fd nárokat, ugy, hogy az egyetem a tanárok és hallgatók sztrájkja miatt már hónapok óta zárva. 11. Törvényileg fölfüggesztették a ibirák' és ügyvédek függetlenségét, az utóbbiakat kenyerüktől is meg akarják fosztani, mert nem engedik okét az újra é1elbeléipiliete\l bélkelniróságok előtt szerepelni. 12. A kormány időnként amnesztiái ad a gonosztevőknek, sőt a legutóbbi törvénnyel amnesztiában részesítette mindazokat a funkcionáriusokat, akik az utolsó választáson törvénytelenségeket követtek el. Ellenben nincs aipneszlia a polUiklaii bűnösöknek', ha azok nem a kormány táborához tartoznak. Igy Bulgáriában ma már semmi tekintélye nincs a törvényeknek, senki tőlük védelmet nem válhat s nem is volt soha annyi lopás az országban, mint most. 13. Végül pedig a kormány párthadsereget akar szerveznii az önkéntesekből, akik az ország legselejllesebb elemeiül ez t'rlíoznak, minthogy jóravaló bolgár ember be nem lépett az országra rákényszerilett zsoldos hadseregbe. — A föntiek alapján most már az áliaiiipoligárolknak minden osztálya és . kategóriáij'i, —. falusiak, városiak, kereskedők, iparosok, ügyvédek, — - viszjűHyba keveredett a parasztpárti kormánnyal, ami jól meg is látszott az Utolsó váfasz'Jásoin1. Pénzügyileg pedig sira'masan áll az ország: 4V2 milliárd a kJadáiS élsi csak bárom a bevétel, a 25 százalékos deficit mellett egyensulyb.'tihozásról szió sem teliéit'. A bolgár nép nagy többsége nincs bizalommal a- kormány iránt és követeM távozását De nem akar menni. Ha eddigi tettei hibák volfíik, ez határozottan bün. A lengyel irálaszfásoh A AToíj>in/c-kormány, sőt bármiféle kormány működése is lehetetlen a mai lengyel nemzetgyűlés ^ pártviszonyai melleit. Ezért az uj választásokat ki is irták j különben is az alkotmányozó nemzetgyűlés befejezte már munkáját és átadja helyét a két kamarából álló rendes parlamentnek. Teljesen meddő nem volt munkája a folytonos torzsalkodások mellett sem, mert tető alá hozla az alkotmánytörvényt, a választójogot és a földreformot, valamint elvégezte a szükséges unifikálási intézkedések megtételét az eddig három nagyhatalom kebelébe tartozó, külön intézmények mellett élt egyesült lengyelség részére. Előzőleg történt még egy kísérlet a választások elodázására : a külügyi és alkotmányjogi bizottság tárgyalta, hogy el lehetne-e halasztani a választásokat, de a két bizottság együttes ülésébnn azt határozta, hogy nem érzi magát jogosítottnak a nemzetgyűlés* plénuma által meghozott határozat megváltoztatására. Igy aztán kiírták a választásokat az államfő, a miniszterelnök, a bel- és igazságügyminiszter által ellenjegyzett rendelettel. A rendelet mellett választási naptár is jelent meg, mely részletesen megszabja az egyes teendők határidejét, a választási bizottság elnökének, a vajdáknak, járási főnököknek és községi elöljáróknak hatáskörét, az összeíró küldöttségek működésének idejét, a fölszólamlások, az ajánlási listák benyújtásának, a szavazásoknak és az eredmények megállapításának időpontját. November 8-án állapítják meg a képviselőházi, 15-én a szenátusi szavavazások eredményét. A választási agitáció tehát tizenegy hétig tart. Eddig a következő csoporr., tosulások történtek':, a jobboldali pártok közül a nemzeti néppárt, a keresztény demokrata és a keresztény nemzeti néppárt blokkba tömörültek keresztény egység tábora néven és közös erővel folytatják a küzdelmet. A blokkhoz csatlakozott a Lengyel asszonyok nemzeti szövetsége is. A baloldaliak közül a szociáldemokraták, a volt oroszlengyelországi függetlenségi párt (Wyzwolenie) és a radikális parasztpárt (Stapinski-párt) tömörült közös blokkba. A nemzeti kisebbségek is blokkot akartak alapítani, melyben a németek, a rutének, fehéroroszok és zsidók vettek volna részt, a zsidók vezetése alatt. A blokk megalakítását azonban megnehezítette, hogy a litvánság megtagadta a.blokkba való belépést, később a németeknek sem tetszett a zsidóvezetés, majd a rutének szakadtak ketté és az úgynevezett ó-rutének a lengyel nemzeti pártokhoz csatlakoztak. Végül a zsidók közt is ellentétek merültek fel, mert a komolyabb rész kikelt az ellen, hogy kimondottan államellenes pártban vegyen részt a zsidóság. Igy a nemzetiségi blokk megalakulására nem igen van remény. Az államfő különben kinevezte már a választási főbiztost és most alakulnak a vajdasági, kerületi és a községi bizottságok. Az uj alkotmánytörvény értelmében a felsőháznak 111 szenátora lesz, a képviselőházban pedig 444 képviselő gyűl össze. 93 szenátort és 372 képviselőt listákkal az aránylagos képviseleti rendszer alapján választanak, 18 szenátor és 72 képviselő pedig az u. n. országos lista alapján kerül be a parlamentbe. Az országos lista jelöltjeit az előző országgyűlés pártjai nyújtják be, de csak azok, melyek az uj kerületi választásokon legalább hat kerületben győztek. A választás általános és titkos; képviselői aktiv választói jog minden 21 évet betöltött férfit vagy nőt megillet, a passzív választói jog a 25 éves korhatárhoz van kötve. A szenátusba a 30 éven felüli választók szavaznak, a szenátorok jelölési korhatára a betöltött 40 év. A kormányválság már teljesen befejeződött, amennyiben az államfő a két függőben lévő miniszteri tárcát is betöltölte. Vallás- és közoktatásügyi miniszter Kumaniecki Kázmér László, krakói egyetemi tanár lett, földraivelésügyi miniszter Raczynski József dr., aki már többször betöltötte ezt az állást előzőleg is.