Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 8. szám - A belpolitikai helyzet Szerbiában

ÜhPOblTIKA Politikai,Közgazdasági és szociálpolitikai hetilap ES VILÁGGAZDASÁG Megjelenik minden csütörtök délután Budapest, 1924 V. évf. 8. szám Csütörtök, február 21 FŐBB CIKKEINK : A belpolitikai hely aet Szerbiában. — Poplar. — Bolgár bel­politikai áramlatok. (Saját levelezőnktől). — Barthos Andor dr.: Az államvasutak reforindijszaibása. — Horváth Jenő dr.: Jegyzetek az elmúlt negyedszázad törté, netéfoen. (I.) — HUscher Rezső dr.: A nemzetközi munkásvé/ctelem törekvéseinek kialakulása. (IX.) — A latin Amerika és a Vatikán. — Heti krónika. — A vi­lágsajtóból. — Irodalmi Szemle. — Köz­gazdaság. <><X><X>O<>C><X><X><XXX>0OOO<>0<XX>0 VA belpolitikai helyzet Szerbiában / ^ A Radics-fléle horvát pairasztpárt újra megkezdte az országos választási agitációt. Mindem egyes helyi szerve­zet üléseket itart, de ezeken szóba sem kerül az ellenzéki blokk és a szkupcsi­nába való bevonulás, hanem kizárólag az uj választások előkészítéséről tár­gyalnak. A párt főtitkára Krnijcuics képviselő, egyik zágrábi lapban azt a nyilatkozatot Cetté, hogy a jelen pilla­nat nem alkalmas arra, hogy a párt bevonuljon a szkupcsinába, mert az ellenzéki szerb pártok nem őszinték s egyik vezltirfifei ki is jelenlétié, hogy amennyiben a horvátok bevonulná­nak, hogy az olasz-szerb szerződés ratifikálását megbuktassák, a szerb ellenzéki pártok kénytelenek volnának me>"?yöződlásük ellenére megszavazni a ratifikálást. Ezt a ratifikálást a kor­mány váratlanul kitűzte a hétfői ülésre. Minthogy a horváti' képviselők mandátumait még nem igazolták!, a ratifikálás nem forog veszélyben. A vasárnapot minden párt fontos ülésezéseikkel töltötte el. A földmives­páni Na"-becskereken, rendezett kerü­leti gyülléist a délma"varországi szerve­zeték részére, mellyre a központ Lázics Voját és Vuics Demetert küldte ki. U""attakkor a bosnyák mohamedánok központi bizottsága is Szerajevóban ülésil tartott, melyen a parlamentben való további magatartásáról kellett ha­tároznia. Jelenlésünk még egyik ülés­ről sincs. A födeTa'Jista pártok vezetői ugyancsak vasárnap Zágrábban tartot­tak konferenciát, melyem Korosec is részt vett. Távollétük folytán Behrrád­ban ezalatt szüneteltek az ellenzéki blokk alakítására vonatkozó tárgv ilá­sok. Váratlan erősséget nyert a blokk a délszerbiai török pártiban, a Dzsemi­jttben. Ezek már a szombalti szkup­csina ülésen a kormány ellen akartuk szavazni, de állásfoglalásukat egyelőre elhalasztották, ellenben szombat dél­után interpellációt nyújtottak be a hadügyminiszterhez, hogy miltVt mel­lőzte a hadseregben a mohamedán tiszteket. Ha a kormánv nem ad ebben -az ügyben kielégítő válaszft. a dzsemi­jet tagjai ellenzékbe mennek. Ülés közben a parlament miniszteri szobá­jában rövid minisztertanács fob-t le Pasics elnöklete ailatt. A miniszterelnök betegsége óta most jelent meg először a parlamentben. A minisztertanácson felolvasták Ninesics külügyminiszter levelét, melvbtn bejelenti, ho«- >esz­ségi állapota javult és hétfőn már megjeleinlhetíík a parlament üléséin. Erre való tekintettel, a kormán- hir­telen kitűzte hétfőre az olasz-szerb egvezmény ratifikálását Szombaton este az ellenzéki pártok rögtönzött ér­tekezleten beszélték me" állásfo"lalá­sukat az egyezménnyel szemben!. A pártközi értekezlet elhatározta, hogy az ellenzék a legélesebb hangon fog tiltakozni az olasz egyezmény megkö­táse ellen, de a ratifikálást külpolitikai okokból nem akadályozza meg, hanem miullán minden párt egy-egv szónok utján tiltakozik az egyezmény ellen, a szavazás elől az egész ellenzik kivo­nul. A ratifikálást olyan biztosra ve­szik, hogy szerb részről már Susákba érkezeit Miletics tábornok vezetésével ía a biaotliság, mely á,t fogja venni az olaszokból kiürített területrészeket. A nemzetiségi pártok hangulatára jellemző a bunyevác párt elnökének, fíaics Balázs szabadkai plébános par­lamenti beszéde iéls Heinrich Péter né­met képviselő interpellációja. Raics a budget-vitában szólalt fel és megálla­pítva általánosságban, hogy .a kormány politikája a csatolt déllmagyarországi részeket nagyon megkárosítja, rátért az eeves minisztériumok kritikájára. A külügyminisztérium a fiumei szerző­déssel megmérhetetlen károkat oko­zott a Délvidéken. A belügyminisz­tériumról három napig szünet nélkül beszélhelme, amllkül, hogy & sérelmek­nek csak egytized részét elmondaná. Emiatt megelégszik néhány szemel­vénnyel. Legsérelmesebb a tisztviselő­kérdés. A kérdésnek az -a része, hogy mináeni klétoesités nélküli emberekkel töltöttek be minden közigazgatási ál­lást s ezek ugy viselik magukat, mintha a polgárok nekik szolgáik volnának, akik kényre-kegyre ki vannak szolgál­tatva. A tisztviselők erőszakkal fo-n ik híveket a 'radikális pártnak. A kultusz­minisztérium is é"nen elég kárt csinált a Délvidéknek. Egyhanyagolja a kato­likus egyház és a katholikus Lakosság éördekei)b, sőt a katholiikus kolostoro­kat sorra kisajátította. A közoktatás­ügy ob'an fokon áll, hogy mélyebben kétszáz esztendővel ezelőtt sem ásha­tott. A Délvidék közép- é's népiskolái a magyar uralom alatt egy sziinóra­ion álltaik Nyugat-Európa hasonló in­tézeteivel, most már a llépelemibb kö­| vetelményeknek sem felelnek meg. Minden munkájuk abban merül ki, hogy a cirill írást tanítják, ami pedig káros, ment a Nyugattal kellene fenn­tartani az összeköttetést. A közénisko­lák színvonala ugy Iesülyedt, hogy a külföldi e"'-etemek azon gondolkoznak, hogy felvehetik-e ezen iskolák végzett növendékeit? Az agrárreform 'minisz­ter a Délvidéket gazdaságilag a tönk szélére juttatta. A nagybirtokokat el­pusztították s igy az ezeken dolgozó cselédség és munkásság ezer meg ezer­számra vesztette el kenyerét. Helyü­kön ma szerb hadiönkéntesék vannak. Az egész szaloniki-i szerb hadsereg nem tett ki kétszázezer embert, ma pedig legalább ennyi önkéntes él a Délvidéken és miattuk sok ezer derék kisgazdának kell kivándorolni Ameri­kába. Radikálispárti koHleseknek e"ész kétszáz holdig osztottak ki földet s ezek rögtön bérfbeadták a cukorgyá­rakimak. A pénzü^vminiszterről elé", ha az,t mondja, amivel az maga di­csekszik, hoffy nézete szerint annyi adót kell a népre kivetni, amenwvit csak elkir. Ez a .rendszer az t""ikori Törökországba való. Az állampolgáro­kat nem szabad kiszipolyozni. Az i«uz­ságügvminisz'ter taillálniánya a robot­törvény, amely szé"ven az eg'sz kor­mányra. A közegészségügyi miniszter­nek ajánlja figyelmébe a kórházak ügyét. Nincs elég kórház s a meglévő­ket is a lakosság kénytelen magánad i­kozásból IVn ml ártani. Mindezek alap­ján ö ugy Mtja, hogy a kormány tönkre akarja tenni a csatolt Délvidé­ket s eziért a költségvetést nem sza­vazzia meg. Heiniich Péter felsőbánsági képvi­selő a német párt nevében intézett Jovanavics Ljubához, a par.'ament el­nökéhez memorandumot, a határki­igazilás során Romániának átengedett Zsombolya és néhány szomszédos köz­ség kizsaroltatása ügyében: Miután Zsombolya sorsáról végleg döntöltek és bizonyossá vált, hogy Romániához csatolják, az: ottani pénzügyi hatósá­gok adóbehajtások cimén a legna­gyobb eröszakot, korrupciót és atroci­tásokat követik el és a csendőrök szu­ronnyal és a legdurvább módon elsze­dik a német gazdák utolsó garasát, utolsó tehenét, lovát, disznaját is és ha már az sincs, kocsikra rakják bú­torait, mezőgazdasági gépeit s minde­nét, ami ekzisztenciájéhoz szorosan hozzátartozik. A pénzügyi hatóságok nem a hátrálékos és tényleges tarto­zást képező adókat hajtják be, hanem egészen újszerű, önkényes adónemeket vetettek ki a zsombolyai lakosságra, sőt adóe.öleget is vetnek ki azokra a Ára 350 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom