Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 6. szám - Woodrow Wilson meghalt

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 február 7 hacsak a szovjet el nem ismeri legalább elvben a háborús és háború előtti adósságait. E tekintetben az angol töke erős követelésekkel szokott fellépni, amint azt a volt monarchia háború előtti adósságainak rendezése is bizonyítja, melyeknek kérdésében az angol tőkések merevebb álláspontot foglaltak el, mint a franciák például. Másik káros kihatása ez elismerésnek az lenne, ha az elismerés után Oroszország hitele annyira helyreállna. hogy a mezőgazdaság és közlekedés újra fellendülne. Ebben az esetben egy-két éven belül újra megindulhatna a gabonakivitel Oroszország felül és legerősebb konkurrensünk újra megjelenne az európai piacol'on. Oroszország belépése a világtermelésbe a gabona árának esését vonná maga után, amit Magyarország mint agrárállam erősen megsinylene. Az orosz konkurrencia megerősödése legalább is addig nem kívánatos, amig Magyarországnak sikerül pénzűgyeit ismét rendbe hozni. <x><xxx>oooo<x>o<x><><><x><>c>ooc><><> Az angol világpolitika X

Horváth Jenő előadása a Magyar Külügyi Társaság külpolitikai osztályában. Horváth Jenő egyetemi tanár, a Külügyi Társaság igazgatója január 31-én előadást tartott Az angol világpolitika cimmel. Előadó vázolta elsősorban is töirténölani felépítését annak a nagy különbségnek, amely az európai és az angol külpolitikai rendszerek 'Jtözött van. Anglia szigetország, mely a történelem folyamán, felszabadította magát az európai államok szövetségrendszeréJbőJ és csupán azon alkalmak idején határozta el magát arra, hogy háborúba lépjen, amikor a szemben lévő partokon olyan hatalmi alakulások fordultak elő és olyan fegyveres készületek történtek, amelyek Anglia biztonságát fenyegették. Ilyen alkalom volt a XVII. században XIV. Lajos és a XIX. század elején Napóleon hatalmi politikája és ilyen alkalom volt a XX. században a német világpolitika felkészülése is. Ezeket az alkalmakat nem tekiníve, Anglia, mint szigetország, figyelmét inkább a tengeri kereskedelmi és tengerentúli földrészek felé fordította. Ezért vett részt a XVI. századtól kezdve mindig nagyobb erővel a gyarmatok szerzésében, minek eredményeként Észak-Amerikában, Dél-Afrikában és Ausztráliában összefüggő nagy angolszász gyarmatok alakultak, amelyek teljes önkormányzatot élveznek. Ezen gyarmatok az anyaországgal együtt alkotják a mai brit birodalmat. Az angol külpolitika tehát nem kizárólag Angliának a politikája, mert Anglia csupán az anyaországot jelenti, hanem az összes brit területek együtt szabják meg az angol kormány külpolitikájának az irányait. Magyarország szempontjából a fentiek alapján és az európai hatalmak külpolitikájával ellentétben az angol világpolitika csak egyetemes nemzetközi szempontból bir fontossággal. A HÉT KRÓNIKÁJA jan. 29. Poincaré és Jaspar belga külügyminiszter megegyeztek abban, hogy a pfalzi kérdést a nagykövetek értekezlete elé 'terjesztik. A jóvátételi bizottság a magyar kölcsön ügyében ma délutáni ülésén vizsgálat tárgyává tette a jóvátételi fizetések elhalasztását. A (tanácskozások során egyre erősebben megnyilvánul az a szándék, hogy a tárgyalásokat mennél előbb a döntésig juttassák. jan. 30. Macdonald és Poincaré levelet váltottak egymással. Macdonald levelében hivatkozik arra, hogy ámbár Anglia és Franciaország egymással vállvetve válságos időszakot éltek ál, mégis neki biztosítania kell saját nemzeti érdekeit s Poincarénak ugyanúgy kell tenni a maga nemzeti ér dekeivel. Hogy azonban Európa békéjét és biztonságát helyreállítsák, szükség van Franciaország és Nagy-Britannia együttműködésére. Poincaré válaszában sajnálatáit fejezi ki afölött, hogy a két országot közösen érdeklő számos fontos kérdés még nincs rendezve. Kijelenti, hogy hajlandó ezeket a kérdéseket kölcsönös megelégedésre megoldani. Ha Európa meg akarja találni békéjét, az antantot újra hatékonnyá kell alakítani és Anglia és Franciaország között fenn kell tartani az együttműködés politikáját. A szakértők bizottsága Berlinbe érkezett és Bawes elnöklésével a kereskedelmi minisztériumban megkezdte ülésezését. A görög köztársaságiak szembeszálltak Venizelosz közvetítési kísérletével. Venizelosz elhagyta a kamara termőt. A royalista lapok megjelenését 206 szavazattal 59 ellenében engedelmezték. jan. 31. Venizeloszt szélhűdés érte és a miniszterelnökségről való lemondása küszöbön áll. Jaspar belga külügvminiszter a kamarában törvényjavaslatot terjesztett elő a belga-luxemburgi gazdasági unió és Magvarország között kötött egvezménv jóváhagyásáról. Az egvezménv a háború előtti tartozásokról szól és 1923 májusában írták alá. febr. 1. Anglia kormánya formálisan elismerte az orosz szovjetkormányt. Hodgson, moszkvai angol konzul ezt a tényt jegy zékben közölte az orosz kormánnyal. A jegyzékben a de jure való elismertetés után az angol kormánv kijelenti, hogv véleménve szerint a szovjetkormánv elismerésének ténve a nemzetközi elfogadott elvek szerint automatikusan életbelépteti mindazokat a szerződéseket, melyeket a két ország a forradalom kitörése előtt egymással kötött, kivéve azokat, melyeket azóta visszavontak. Fölemlíti az orosz kölcsönök rendezésének ügyét is, majd fölkéri az orosz kormányt, hogv minél előbb küldje Londonba kellő fölhatalmazásokkal ellátott képviselőit. Az olasz-orosz szerződést megkötötték Rómában és még a hónap elején aláírják. Bár kereskedelmi szerződésről van szó, politikai jelentősége is van, mert magában foglalja a szov jetkormánv jogi elismerését. Tokióban politikai zavargás tört ki, melyek a kormányt arra kénvszeiitették, hogy a tartalék rendőrséget is készenlétbe helyezze. A Házban viharos jelenetekre került a sor, sőt néhánv képviselő tettlegességre vetemedett. A miniszterelnök bejelentette a Ház fölószlatását. febr. 4. Wilson, az Egyesült-Államok volt elnöke meghalt. Halálát érelmeszesedés és szivgvengeség okozta. Seipel osztrák kancellár és Grünberger külügyminiszter Bukarestbe utaztak. Látogatásuk célja, hogv a gazdasági viszonyt Ausztria és Románia között szorosabbra fűzzék. 0000<XX>00<XXXX>OOC>OOOCX><>000 X Woodrow Wilson meghalt Woodrow Wilsnn, az EgyesültÁllamok veit elnöke február 3-án déli lőtt 10 óra 15 perckor meghalt. Wilson betegsége véreüényelmeszesedés volt, később egyoldalú szivbénulás érte. A halál bekövetkezését általános testi kimerültség és az utóbbi időben mind erősebben fellépő emésztési zavarok siettették. Wilson, pályája elején a tudományt és nem a politikát tűzte ki célul. Ebből a korból való több történelmi munkája. Később az egyetemi tanszék vonzotta és 1902-ben a Princeton egyetem rektorai lett. Ebből a tudományos pozícióból lépett át a politika területére. Kormányzója lelt a Ncw-Yersy állannnak, 1912-ben pedig, mint a demokrata párt jelöltje fölvette a harcot aiz Egyesült-Államok elnöki állásáért. A siker kezdetben uj méltóságában is kitartott mellette. Több belpolitikai reformot honosított meg, melyek növelték népszerűségét és másodszor is elnyerte az elnöki tisztet. A békeszerető elnök egy évvel később, 1917-ben föladta eddigi semlegességét a világháborúval szemben és belevitte Amerikát a háborúba. Dicsőségének tetőpontja iá hires 14 pont kihirdetése volt. Bukása a békekötés lett, ahol vele együtt a 14 pont is elbukott. Wilson legnevezetesebb tette a 14 pont megszerkesztése volt, amikor az egész világ szinte megváltóját látta benne. A 14 pontnak, amely a demokratikus világszabadságot rajzolta a firmamentumra, óriás hatása volt világszerte. Ma aizok közé a végzetes tényezők közé kell számolnunk, amelyek az indulatokat, a harci készséget, az ellenálló képességet a vesztesekben úgyszólván leszerelte és megvetette ágyát ama békék lehetőségének, melyek Középeurópát rabsorsra juttatták és melyek az égről leütötték Wilson hírének fénylő csillagát. WiKunnak szerepe a tárgyalásokon igen szánalmais volt. A történe-lem azt fogja rólai följegyezni, hogy soha szebb szavakkal, ideálisabb elvekkel nagv pusztítást ember n;m e>kozott, mint ő.