Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 4. szám

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA csütörtök, 1924 január M tus 4 én Budapestet szállotta meg. Bratianu román miniszterelnök Berthe­lot segítségével a Maros vonaláról a Felső Duna vonalára és az osztrák határ felé vezette Románia seregeit, melyek a letarolt országnak megbcc>ül­ketetlen károkat okoztak. Párisban május 7-ike óta már csak a nagykövetek tanácsa vitte az ügyeket. Annak budapesti mtgbizottja Roma­nclli olasz ezredes volt, kinek helyze­tét fölötte megnehezítette az, hogy a kommunista terror ellen kifejtett hu­mánus működését az annexiós hatal­mak képviselete keresztezte. Budapes­ten ugyanis a szovjet bukása után nem­zeti kormány alakult, mely a gyengü­lés] folyamatnak és a szabad foglalás­nak végét jelentette. Csehország és Románia most már a felbomló vörös kötelékek helyett egy rekonstrukciós nemzeti szervezkedéssel kerültek szembe, mely számításaikat keresztül­húzni készült, mire békedelegációk a nemzeti Magyarország rögtöni lefegy­verzését követelték és még augusztus i-én Romanelli ezredes is ez iránt tett sürgős előterjesztést a hatalmaknak.1 A hatalmak teliát egyszerre for­dultak a feltámadó Magyarország és a hódító Románia ellen és augusztus 3-án Bratianu miniszterelnököt a román csapatok visszavonására szólították fel.* Augusztus 3-tól nov. 7-éig 12-szcr ismételték meg ultimátumszerű felszó­lításukat, mire a román kormány vá­laszában ironikusan jegyezte meg, hogy nem sejtette, miszerint a hatalmak az 1918 november 13-iki belgrádi egyez­ménytől még mindig kötve érzik mago­kat és nem hagyják jóvá uj igényeit: „a román kormányt nagyon élénken meglepte az a közlés, melyet a Béke­konferencia részéről kapott... ö (Ro­mánia) ugy gondolja, hogy az uj ka­tonai eredmények... neki uj (jog) cimet adnak (arra), hogy (magának) jogot igényeljen ... A román kormány nem láthatta előre azt, hogy a Béke­konferencia még létezőnek tekinti az 1'JlS-iki fegyverszünetet.' "* Amiben különben a hatalmak eljá­rása után teljesen igaza volt. A románok csak november 14-én hagyták el Budapestet. November 25-én a Tisza jobb partját is kiürítették, de a tiszántúli részeket csak 1920 március 31-én adták át, a semleges zóna keleti részét pedig maguknak tartották meg. A szerbek csak 1921 augusztus 22-én ürítették ki Pécset, 23-án Baját és Uj­Szegedet és igy Csonkamagyarország csak 1921 nyarán szabadult fel. A szenvedett károk 1919 augusztusi va­lutában 26.216 milliárd magyar koro­nát, mintegy hetedfélezer milliárd ivájci frankot tettek ki.* A felelősség mindezekért a győztes hatalmakat terheli, melvek a belgrádi 1 Közölte a Neue Freic Presse, 1919 aiig. 5. sz. : Le Temps 1919 aug. 3. sz. 1 Közölte a Bulletin de Tlnstitut Inler­rédiaire International. II. Hága, 1920. 47. L 4 Lakú D.: Csonka-Magyarország meg­szállásának közgazdasági kárai. Buda­pest. 1923. 1—408 L fegyverszüneti egyezményt semmisnek tekintették és a szertelen hóditásnak szabad utat engedtek; melyek a békét ismét felcserélték a háborúval: melyek a cseh, szerb és román annexiós ügynök­ségek végrehajtó szerveivé tették magu­kat. Tardieu András, a magyar határo­kat megállapító bizottság elnöke az érdemet egyenesen Franciaország ré­szére követelte és igy olvassuk a béke megalkotásáról irt munkájában, hogy „ö (Franciaország) megfelelt a hűség­nek, amely Prágában, Belgrádban, Bu­karestben kínálkozott. Az ö vezetése alatt Európának oly alakulása van fo­lyamatban, amelyet neki elég lesz kö­vetnie."1 (Folyt, köv.) A HÉT KRÓNIKÁJA jau. 15. A francia kormány válaszul Cliwe an­gol fökonzul pfalzi útjára, tiszteket küld a kölni angol zónába, hogy ott bizonyos vizsgálatokat végezzenek. Az angol ható­ságoknak ez ellen' nincs kifogásuk, mert Angliának az az álláspontja, hogy a pfalzi szeparatista probléma Németor­szágnak belső politikai ügye, amivel szem­ben passziív állást foglal el. jan. 16. -Londonban tárgyalni kezdték a magyar kölcsönt. A bizot'tság tagjai Róbert Odl lord, Bethlen István gróf, Kállay Tibor pénzügyiminiszter, Szapáry László giróf londoni követ, Clausel gróf fiacvcia dele­gátus, Bouin Longare olasz delegátus, Benes cseh külügyminiszter, Ossuski pá­risi cseh követ, Gyurics jugoszláv és 77­tulescu román delegátus. Benes bejelen­tette, hogy a kölcsön jegyzökönyvén bi­zonyos módosításokat kiván végrehajtani. Főlleg azok a hatáirozmányok érdeklik, amelyek Magyarország irészéröl a béke­szerződésben! foglalt kötelezettségek tel­jesítését biztosítják. Ehhez tartozik a ka­tonai ellenőrzés kérdésének rendezése is. jan. 17. A 'magyar kölcsön ügyébe Londonban beleillesztik a jóvátéíeli törlesztést is, mert az a kölcsön precedens lehet, az egyszer taláia aktuálissá váló német köl­csön szempontjából. Franciaország a ma , gyár kölcsönt 15 év alatt akarja törlesz­tetni, mig Anglia ennek ellene van. Való­színű, hogy a bizottság ülésének formális jellege vma és arról van szó, hogy Anglia tisztázatlan belső politikai helyzete eset­leg késleltetni fogja a döntést. A francia frank értékcsőkkenésére vo­natkozólag Párisban minisztertanács volt, amelyen a frank biztosítására rendsza­bályokat hoztak. 1. A különféle adócsa­lások lehetetlenné télele, az ingóérlékek 5/igorubb ellenőrzése és a büntetések szi­gorítása utján. 2. A frankkal és az állami járadékokkal való spekulálások megaka­dályozása. 3. Mindennemű adóra uj pót­lék kivetése. 4. Felhatalmazás arra, hogy rendeleti uton megliehetők legyenek olyan intézkedések, amelyek révén a költségvetésben egymilliárdnyi megtaka iritás érhető cl. A londoni alsóházban a pártok eszme­cserére gyűltek össze, amelyen elhatároz­ták, hogy a bizalmatlansági indítványt 1 Tardieu A.: Ln paix. Páris 1921. 128. L másnap terjesztik be. A döntésre való izinülcg éjjel fog sor kerülni. Keddre várják Baldwin lemondását s ugyan­ekkor Macdonald megbízást fog kapai arra, hogy kormányát megalakítsa. jan. 18. A magyar kölcsön ügyében a londoni bizottság akként határozol'!, hogy az egész problémát a jóvátételi bizottság elé terjeszti, amely véleményt fog myilváni tani. A jóvátételi bizottság elé Magyar­ország pénzügyi lalpraállilásátiak teljese* kidolgozott gy^akoi lal'i tervét fogják ter­jeszteni. V. György angol király kihallgatáson fogadta Bethlen István gról miniszter­elnököt. A kihallgatás 25 percig tartott. Londonban befejezték a magyar köl­csön tárgyalását A népszövetség pénz ügyi albizottsága a békeszerződésből folyó kötelezettségek dolgában teljesen arra az álláspontra helyezkedett, amelyet a magyar kormány vallott volt. A köl­.csön törlesztési idejét húsz évben fogiák megállapítani, 1926 közepéig morató­riumot adnak s azontúl az átlagos évi jóvátételi fizetés tízmillió aranykorom, tsz. Mac Neill alállamtitkár az angol alsó­házban felolvasta Cliwe angol főkonzul hosszú táviratát, amelyben közli Pfalzban végzett ötnapos vizsgálatának eredmé­nyeit. Eszerint a lakosság túlnyomó nagy része szemben áll az úgynevezett auto­nóm kormánnyal, amely francia támoga­tás Dtéikű] egyáltalán nem tudna meg­állani. A pfalzi szeparatista kormány átiratot intézett a birodjalmi kancellárhoz és a bajor miniszi'crelnőkhöz. Az átiratban közlik, hogy kormányuk bármelyik tagj3 ellen 'megkísérelt vagy végrehajlott min­den támadásért az ellenpárt öt legtekin­télyesebb személyiségét életükkel és egész vagyonukkal teszik felelőssé. jan. 20. Az angol kormányt a bizalmi Indítvány szavazásakor 328 szavazattal 256 szavazat ellenében leszavazták. Baldwin miniszter­elnök holnap kihallgatáson jelenik meg a királynál és benyújtja kormánya le­mondását. Utána Macdonald jelenik meg audiencián s a király fölkéri a kormány megalakításaira. Az utóbbi napokban az olasz és a ma­gyar kormány (megbízottai kőzött Buda­pesten tárgyalások folytak pénzügyi és gazdasági megegyezésről. A tárgyalások eredményre vezetlek, ugy hogy az arról szóló jegyzökönyveket január 20-án alá is irták a külügyminisztérium épületében. Az egyezmény a háború előtti korona­tartozások kérdését szabályozza, továbbá a háború előtti államadósságok hátralé­kainak, valamint egyéb pénzügyi kérdé­sek ügyét is 'rendezi. Megállapodás tör­tént továbbá az adriai kikötőkkel való forgalommal és a tiranzitó-forgalommal kapcsolatos kérdések szabályozására nézve, úgyszintén a posta-, távirda- és 'távbeszélő-forgalom javítása tárgyában'. Az erre vonatkozó egyezmények még a két kormány végleges jóváhagyását igénylik, ami a legközelebbi időre vál­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom