Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 4. szám

Csütörtök, 1924 január 24. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 kinthetők, akik nélkül a radikálisok Délszerbiában meg sem mozdulhatnak. A Hak feltűnő betűkkel nyomatja le mindennap olvasóinak: „Mozlimek, ne adjátok ki a földet kezeitekből!" Vi­gasztalja olvasóit, hogy Uszkübben, Pristona, Mitrovica, Novibazar és a ki­sebb török városok sohasem jutnak Nis, Leskovac, Vranja és a többi sor­sára, melyekben ma már hírmondónak sem lehet törököt találni. Drága Ferad bég, a dzsemijet elnöke folyton sürgeti a kormányt, hogy tiltsa el a kivárdor­lást, mert valósággal járványosán ütött ki ez a törökök között. Pristina, Velez vidékéről és a Szandzsákból olyan tömegben vándorolnak ki, hogy az már meneküléshez hasonlít. Egyes falukban egy évi termés áráért oda­adják egész birtokukat, sőt a Szand­zsákból egy-egy vasúti jegyért is el­adják földjüket, hogy Szalonikibe utazhassanak. A szerb terrorszerveze­tek olyan kényre-kedvre garázdálkod­nak ezzel a szerencsétlen lakossággal szemben, hogy már csak a kivándor­lásban remélik oltalmukat. Hozzájárul Kemál basa nevének és Angorának vonzó hire, hogy ezt a kivándorlást erősítse. A török, mint végtelenül kon­zervatív nép, nem szívesen fogad el uj szokásokat, különösen, ha bottal akar­ják ráerőltetni, mint teszik a Szrnao és Orjuna garázda legényei. Románia s majd Bulgária felszabadítása után is ugyanilyen tömegesen költözött ki a dunamenti városok török lakossága, ugy, hogy Dobrudzsa kivételével alig van valamelyes török lakosság ezeken a területeken. A török megy vissza Ke­letre, a mohamedán államba, ahol otthonosan érezheti magát, ahol vallá­sáért és nemzetiségéért nem zaklatják a hatóságok és lakótársaik s ahol ha­talmas üres földterületek vannak, me­lyeken békésen gazdálkodhatik tovább. Egyes szerb körök elég nyíltan ör­vendeznek ennek a kivándorlásnak soviniszta szempontból, a kormányt azonban nagyon kellemetlenül érinti, mert az úgyis ritkanépességü déli terü­leteken a munkaerő és a pénz kivonu­lása roppant károkat okoz. Azonkívül attól is fél, hogy a mohamedán vallás hihetetlen összefogó erejénél fogva a bosnyák mohamedánok végleg az ál­lam ellenségei lesznek, ha hitsorsosaik kénytelenek az országot a szerb üldö­zések miatt otthagyni. Belgrádi értel­mezésben az az ország végleges ellen­sége, aki a horvátokhoz csatlakozik, a mohamedán bosnyákok pedig nyelvük­nél fogva éppen egyformán tekinthetik magukat horvátnak vagy szerbnek. Amig a szerbek kezében van a hatalom és a horvátok az üldözöttek, addig a közős elnyomás feltétlenül a horvátok oldalánál tartja őket. .<xxx><^<x><><x><>c<>o<x>oooc>o<xxx> Uj szovjetállam alakult Berlini jelentés szerint január 10-én a Volga-melléki német telepek kon­gresszust tartottaik Pokrevszkben s ezen 'kikiáltották a volgai német füg­getlen szocialista szovjetköztársaságot, szövetségben az orosz szovjeíköztársa­I ággal. yOrosz-skandináv összekötte­A tések Az orosz és svéd kormány között régóta alkalmi tárgyalások folynak a kereskedelmi összeköttetés felvételére. A svéd iparvállalatok és pénzügyi kö­rök megbízásából egy háromtagú bi­zottság utazott Oroszországba, hogy az ottani állapotokat a helyszínen tanul­mányozza és véleményt mondhasson róla, lehető-e már a normális kereske­delmi összeköttetés a szovjettel. A bi­zottság tagjai voltak Sven Hédin, a hí­res ázsiai felfedező-utazó, Albert Engs­tröm iró és Aschberg bankár. Haza­térve nagy dicsérettel és lelkesedéssel nyilatkoztak az oroszországi állapotok­ról és kívánatosnak jelentették ki, hogy Svédország minél előbb meg­kezdje a baráti érintkezést a szovjet­tel. A svéd polgári sajtó nagyon rossz néven vette ezeket a nyilatkozatokat. Különösen Sven Hedint támadták meg, aki már a háború előtt intelmet inté­zett Svédországhoz egy szenzációs röp­iratban, melyben hevesen támadta Oroszországot és fegyverkezésre szólí­totta a svédeket az oroszok ellen. A háború alatt is állandóan az aktivisták mellett volt és nyíltan hirdette, hogy Svédországnak a németek mellett bele kell avatkozni a nagy küzdelembe. Engström akadémiai tag ugyan, de nem politikus, hanem humorista s amit mond, azt alig veszi valaki komo­lyan. Az ő nyilatkozatával tehát nem sokat foglalkoztak a konzervatív la­pok, hanem egyszerűen moszkvai emisszáriusnak nevezték el. A Nya Dagligt Allahanda szerint Hédin nagy tudós és kiváló utazó, de nem jó poli­tikus. Kedvező véleményét mint utazó és tudós irta, mert a szovjetdiktátorok előzékenyen kozákcsapatokat és teve­karavánokat bocsátottak utazásain rendelkezésére. Ha a svédek orosz ügyekbe avatkoz­tak, az oroszoknak még inkább benne van kezük a svéd politikában. Z. Hög­lund, a bolsevista Folkets Dagblad Politiken főszerkesztője bejelentette, hogy kilép a moszkvai végrehajtó bi­zottságból. Erre Moszkvába idézték és elintézték vele ugy az ügyet, hogy a moszkvai kommunista internacionálé végrehajtó bizottságának december 22-iki ülésén bűnbánó vallomást tett és elitélt minden pártszakadást. A polgári sajtó azt irja erről a bünbánatról, hogy az nagyon sok aranyrubelébe, illetőleg cservonecébe került Moszkvának, de kénytelen volt áldozni, mert a sok ku­darc után a stockholmi propaganda­centrumot nem áldozhatta fel. A svéd kommunista párt tehát egy­séges maradt, annál viharosabb követ­kezményei vannak a norvégiai párt­szakadásnak. Még novemberben ketté­szakadt a norvégiai munkáspárt. Nor­végiában a régi szociáldemokrata párt mellett a kommunisták norvég mun­káspárt cimen alakítottak külön pár­tot s ebbe az elnevezésbe célszerűségi okokból Moszkva is belement, hogy könnyebben lehessen híveket fogni. No­vemberben azonban azt követelte Zi­novjev, hogy vegyék fel a kommunista elnevezést és hajtsák végre teljesen a kommunista agitációs programmot. te­hát kezdjék meg a vallás elleni propa­gandát is. A norvég munkáspárt több­sége, — mint a Magyar Külpolitika ezt már anak idején jelentette, — nem fogadta el a moszkvai parancsot, me­! lyet szavazattöbbséggel elvetett. A ! Moszkvához huzó kisebbség Scheflo képviselő vezetése alatt kivált, a több­ség pedig Tranmacl képviselő vezetése alatt mint független szocialista párt működik azóta. Mindkét párt a vidéki szervezetek megszerzéséért küzdött egész december hó folyamán. Az egyes vidéki pártlapok szerkesztőségeit igazi bolsevista módszer szerint botokkal és revolverekkel felfegyverkezve szállták meg, véres harcokat folytatva egymás között. A Scheflo-pártnak sikerült ma­gához ragadni a bergeni és trondhejmi munkáslapok szerkesztőségeit s a két legfontosabb vidéki városban a Tran­mael-párt igy nem rendelkezik sajtóor­gánummal. Viszont ő a többi vidéki lap szerkesztőségeit foglalta el és meg­j szállta a krisztiániai ifjúsági munkás­otthont, ahonnan véres fejjel voltak t kénytelenek az igazi bolsevisták visz­j szahuzódni, mert a revolveres harcba i a krisztiániai rendőrség is beavatko j zott, de a függetlenek mellett. I A szakszervezetek vezetősége előre­j látva a szakadással járó veszedelmet, kijelentette, hogy a munkásszakszerve­zetek kivül állanak mindhárom mun­káspárt keretén és a tagok egyénileg szabadon dönthetnek, hogy melyik po­litikai párthoz akarnak tartozni. Ez a semlegesség nem nyilvánul azonban a tagdijak elosztásában, mert a vezető­ségben többségben vannak a szociál­demokraták és a bolsevisták s igy ki­vitték, hogy 1924. január 1-től a Tranmael-párt nem részesül pénzbeli támogatásban. Utolsó részesedésül még 50.000 norvég koronát kifizettek neki. A szeparatizmus véres harcokra ve­zetett a pártokon belül, de a képviselő­házban a három munkáspárt képvi­selői közeledést keresnek egymáshoz. A polgári sajtó ugyan azt irja róluk, hogy egyformán meg vanak fertőzve a korrupciótól s a munkásság rövide­sen ki fog ábrándulni, csak saját ér­dekeikért küzdő vezetőiből. <X><XKXX>0<>0<>0<X><><>0<X>0<><>00<>0 A jugoszláv-román határkiiga­zitó bizottság megkezdte mun­káját A Bácsmegyei Napló jelenti: A ju­goszláv-román határkiigazitó bizottság pénteken reggel kezdte meg működé­sét. A bizottság reggel nyolc órakor ér­kezett Zsombolyáról Ö-Bébára külön­vonaton. A jugoszláv bizottság tagjai a Párdány-Valkány községek vonalán addig jelölik ki a területet, ahol az Ó-Béba—Majdány községeket átszelő országút metszi a végleges országha­tárt. Ezt a területet a román delegáció pénteken délutár: két órakor veszi át. Az O-Bébától Mokrinig terjedő területet szombaton adják át a iugoszláv ható ságok. A román hatóságok szombatoi délután két órakor veszik át ezeket a területeket. A két bizottság a sévresi békeszerződés rendelkezéseit hajtja végre. Lázítás miatt eljárás indul az Orjuna újvidéki vezetősége ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom