Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 1. szám - A köztársasági Törökország helyzete - A magyar kölcsön

) 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök. 1924 január 3helyzetben volt. hogy fenyegethette Berlint anélkül, hogy félnie kellett yolna Moszkva fenyegetésétől, vagyis amig Oroszország abban a katonai tehetetlenségben vergődött, melybe a bobéviki forradalom eredméiye vetette. Oroszország feléledésével pedig egyidejűleg, — és ez sokkal hamarább végbement, mint hitték. — Lengyelország a rábízott feladatot már nem tel'e-itheti. Tehát a francia tétel megdőlt. És ennek a megdőlésnek érzete utat keid törni magának Csehországba is, amint azt a Tribuna cikke ékesen bizonyítja; s még inkább mutatja ezt az a tény, hogy Fianciaország minden erőlködése eredménytelen maradt abban a tekintetben, hogy katonai szövetséget kössön Csehországgal. <XX>O<XX><X>OO<XXXX><>C><X>O<X>CK^ \-A köztársasági Törökország y\ helyzete A világpolitikának gyorsan perdülő nagy eseményei közepette hamar megszűnt a csodálkozás afölött, hogy Törökország köztársasági államformára tért át. Az angorai kormány már néhány meglepetéssel szolgált a világpolitikának és bizonyára fog is még ilyesmikkel ^szolgálni. A török köztársaság jelenlegi területét Kisázsia nagyobbik része, valamint Konstantinápoly és környéke alkotják. Azok a területek, amelyek a geográfiai Kisázsia, a Szuezi-csatorna, Perzsia és a Perzsa-öböl között terülnek el, már különböző más mandátumok alá tartoznak, s bizonyára nem egyhamar küldhetik képviselőiket Angorába. A török köztársaság voltaképpeni területének tehát mindössze körülbelül hét-nyolcmillió lakosa vaa s nem tekintve európai részét és a göröglakta Szmirnát, tisztára nemzeti állam, mert csupán törökök laknak benne. Az uj török állam demokratának, köztársaságinak, föloszthatatlan nak nevezi magát s az izlám vallást állami vallásnak, a török nyelvet állami nyelvnek jelenti ki, magukat az alattvalókat pedig törököknek nevezi, amivel nyiltan szakitott a régi Törökország ottoman és ozmán elnevezéseivel. A török államot az uj alkotmány szerint a nemzetgyűlés vezeti, amely évenként ül össze hat hónapra, négy évre szóló mandátummal. A nemzet gyűlés választja öt évre az államfőt, a köztársasági elnököt, akinek olyan különös szerepköre van, amilyet szinte csak a fantázia teremthetett meg. A népbizalom legfőbb képviselője ugyani*, egy személyben a köztársaság elnöke, a kormány elnöke, a nemzetgyűlés elnöke és a kormánypárt elnöke. Maga a kormány bizonyos szovjetutánzattal a népbiztosok tanácsának nevezi magát. A kormány tagjait az államfő helyettesének előterjesztésére az államfő nevezi ki. Tekintettel arra, hogy az államfő Musztafa Kemal basa, helyettese pedig a lausannei konferenciáról ismeretes Izmet basa, ugy nagyjából megállapítható, hogv az uj rendszer voltaképpen burkolt katonai diktatúrának felel me? Ennek a ténynek már további következményeit is látják a beavatottak, amennyiben előreláthatónak vélik, hogy Musztafa Kemal basa köztársasági elnökségéből idővel esetleg szultánátus is válhatik, mert hiszen a jelenlegi török államforma is tulajdonképpen monarchiának felel meg, csakhogy az eddigi örökösödési államfői tisztség helyett választott államfővel. Ozmán szultán dinasztiáját a /femá/-csalá:l váltotta föl. A szultánátus ugyan azelőtt egyúttal az izlam vallás fejéi is jelentette, a Korán szabályait azonban most sem sértették meg: Musztafa Kemál basa nem feje egyúttal a török egyháznak, hanem az külön főnököt kapott. KÖZGAZDASÁG X A magyar kölcsön Irta: Smolka János oki. közgazdász, a Gazdabank cégvezetője. Magyarországnak a külföldi kölcsön sokkalta többet jelent, mint bárme!y más országnak. Ezt a tényt nemcsak a külföld nem mérlegeli kellőképpen, de talán Magyarországon sem értékelik megfelelően. A külföldi kölcsöntől Magyarország nemcsak azt várhatja, hogy az ilyképen kapott anyagi eszközökkel egyelőre elérhetetlen szükségleteit elégítheti ki, de remélheti azt is, hogy a kölcsön egészen uj irányba, még pedig a reálgazdaságpolitika felé terelheti a ma teljesen politikai szempontok szerint irányitott magyar közgazdaságot. Magyarország gazdasági élete ma olyan, mint egy fontos rugóit vesztett óra, amelyet, ha meglöknek, jár még, de teljesen hamis időt mutat. A régi Magyarország centralisztikus irányzatú politikája Budapestet fejlesztette az ország szellemi és gazdasági centrumává. Budapest és az ország megmaradt része inemcsak képtelen a NagyMagyarország részére fenntartott adminiszrációt tovább táplálni, de képtelen alimentálni mindazon intézményeket tisztviselőikkel és munkásaikkal, amelyeknek létjogosultságát a NagyMagyarország adta meg. Csonka-Magyarországon a termelők és a produktív munkához nem jutottak arányszáma annyira eltolódott, hogy a nemzeti termelés nem képes a szükségletek kielégítésére, aminek folytán mutatkozó termelési deficit a korona állandó rosszabbodásában nyer kifejezést. A magángazdaságokban ez olyképpen mutatkozik, hogy rendes jövedelméből ma Magyarországon a földbirtokoson kívül megélni senki sem képes. Hogy megélhessen, hogy fogyaszthasson a nemzeti termelés elégtelensége folytán a nemzeti vagyonból, ehhez munkájából származó elégtelen jövedelmén kivül valami más munkanélküli jövedelemhez kell jutnia. Erre ma a legalkalmasabb mód a tőzsde. Innen vian a tőzsdejáték hallatlan elterjedése. Ma már azonban szükséges, hogy az állampolgárok megélhetéséhez juttatni kell a nemzeti vagyonból, ugy ennek legalább arányos módon való kielégítése kisebb károkat okozna. A tőzsde azonban aránytalanul juttat munkanélküli jövedelmet és még jobban hozzájárul a vagyon és jövedelemeltolódáshoz, melyet a háborús és a háború utáni infláció előidézett. Ennek azután a korona belföldi értékelésénél, illetve az áralakulásnál mutatkozik romboló hatása. Kétségtelen ugyanis, hogy az az ember, aki egyik napról a másikra milliókat nyer, vagy vészit, egészen más értékítélettel megy vásárolni, mint az, aki szerény fizetéiéből kénytelen szükségleteit kielégíteni. Ez az országban külsőleg is meglátszik. A luxusüzletek hallatlan áraikkal fényesen exisztálnak. A régi szolid ségek egyetlen megmaradt konjunkturális haszna, hoay bolthelyiségeiket mar/as lelépés ellenében autó- vagy banküzletnek engedhetik át. Néhány heti rossz tőzsde viszont megállítja az egész üzleti életet, mert a közönség legszélesebb rétegének vásárlóképessége is a tőzsdei árfolyamok alakulásától függ. E helyzet következménye a korona folytonos romlása, ami viszont teljesen elhomályosítja a gazdasági életben szükséges ítélőképességet. A békeszerződés folytán az ipari üzemek nagy része elvesztette életképességét. Egyes ipari üzemek a nyersanyagaikat, mások fogyasztópiacaikat vesztették el. Egy példa; a budapesti nagymalmok őrlési átlaga 8.5 millió mm.-ról 1 millióra csökkent. Az üzemeket ennek ellenére fenntartják azok a látszatnyereségek, amelyeket az abnormális viszonyok teremtenek. Egyrészt a mérlegek még mindig papirkoronákban állapitlatnak meg, másrészt az üzemek gyártmányaikért világpiaci paritásnak megfelelő árakat érnek el, viszont munkásaiknak és tisztviselőiknek a romló korona folytán mindig kevesebbet fizetnek. Ha a korona stabilizálódik, ez az állapot megszűnik, ami viszont igen sok iparvállalat megszűnését fogja maga után vonni. Ezen a gazdasági krízisen azonban minél előbb át kell esnünk. Az országnak meg kell szabadulnia minden tehertől, hogy tiszta képet alkothasson a követendő gazdaságpolitikája felől. Hogy ez ma mennyire nem lehetséges, azt legjobban az építkezés kérdése mutatja A nagy lakáshiány az állami támogatással való építkezésre késztette a kormányt, pedig ha a munkanélküli jövedelmek megszűnnek. ha a feltétlen bekövetkező gazdasági krízis megszabadnia az országot — bármily fájdalmas és kíméletlen lesz is — a gazdaságilag jelenleg eltartott elemektől, a lakáshiányt nagy 'lakásfelesleg fogja felváltani E gazdasági operáció, bármily fájdalmas is elkerülhetetlen, tehát jobb előbb, mint később. Erre az impulzust csak a külföldi kölcsön utján elérhető stabil korona adhatja. Miután pedig Magáronz&st ma már ödó<x3 a kül-