Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 1. szám - A szakértő bizottság tagjai - A petroleum-kérdés

Csütörtök. 1924 január 3. MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 földnek, a hitelező országok érdeke a meglévő nemzeti vagyon mentése egy nagyobb, ujabban nyújtandó külföldi kölcsön utján. A szakértő bizottság tagjai A Jóvátételi Bizottság félhivatalos közlése szerint az első szakértői bizottsáq, melv a márka értékének és a költ ségvelési előirányzat kérdésével fog lalkozik, a következő tagokból áll: h'aggbritannia: Sir Róbert Kindersleu, az Angol Bank igazgatója és Sir Charles Stamp, a Nobel-Társaság titkára. Franciaország: Panncntier. a Credit Foncier igazgató-tanácsosa és Alex, a párisi egyetem jogi fakultásának tanára. Olaszország: Dr. Pirelli Albert gyáros és Flóra, a bolognai egyetem tanára. Belgium: fíoudart Móric báró képviselő és bankár és Francani Emil miniszter, a Societé Générale Belgique alkormánvzója Eauesült-Államok: Dawes, a chicagói Central Trust Companv megbízottja és Owen Young, az Electric Company felügyelő-bizottságának elnöke A tőkemenekülési bizottság tagjai a következők: Nagybritannia: Reginaid Mac Kenna, volt kincstári államtitkár. Franciaország: A.ttahalin, a Banque de Paris et des Pays Bas igazgatója. Olaszország: Alberti, a Credito Italiano aligazgatója. Belgium- Janssen, a Belga Nemzeti Bank igazgatója. EggesültÁllamok: Robimon Henry, a los-angelosi Nemzeti Bank elnöke. yC A petroleum=kérdés Románia uj kölcsönével kapcsolatban a petroleum-kérdés megint igen előtérbe jutott. A Bratianu-kormány az ország petroleumtermeléséből eredő kincstári bevételét akarja lekötni fedezetül egy francia pénzcsoportnak 500 millió francia frank kölcsön fejében. A tárgyalások már egyideje tartanak és a kormányférfiak már félhivatalosan teljes eredményről is számoliak be, de a december 15-én érkezett párisi jelentések szerint ekkora összegről szó sincs s ha sikerül is megkötni, a kölcsön összege jóval kisebb lesz. A petroleumérdekeltségek magukat a petroleumforrásokat és kitermeléseket akarják kézbekeriteni, de az állam petroleumkiviteli illetékét nem tartják elég reális garanciának. Eredetileg az AnglDPersian és a Royal Dutch Shell kiküldöttei kezdték meg a tárgyalásokat, de aztán belekapcsolódott a Petrofina is. A három vállalat közösen akar egy „nemzeti petroleumtermelő uniót" létrehozni, melynek megalakításával Poincaré személyes iniciativájára Ernest Mercier-t, a villamossági unió elnökét bízták meg, aki egyúttal az ,,Omnium International des Petroles" elnöke is A Petrofina teljes neve Compagnic Financiere Belge des Petroles, 1920 februárjában alakult ötvenmillió frank tőkével, melyet azóta nyolcvanötre emeltek. Több belga vállalat egyesüléséből keletkezett, megvette az oláh Concordia részvényeinek kilencvennyolc, a Creditül Petrolifer hetvennyolc százalékát, kilencvenkilenc százalékát a holland-oláh Maadschappijnak, érdekkörébe vonta a Végát, melynek nagyságára nézve, második helyen álló finomítója van Romániában, 1922ben megvette a Purfinát, 1923 márciusában pedig a keleteurópai petróleumkereskedelem lebonyolítására egy Societé Commerciale Belge des Petroles nevü vállalatot alapított. Szeptember 8-án szövetkezett a Banque de VUnioa Parisienne-nel olyformán, hogy igazgatótanácsának nyolc francia és nyolc belga tagja lesz, az alelnök és a vezérigazgató pedig szintén francia lesz. Az egyesülés egyik föltétele volt, hogy a vállalat minden jelenleg vagy ezután állítandó fiókja termelésének négyötödét a francia piacnak engedi át, viszont a francia kormány védelmét éppen ugy élvezi, mint bármely tisztán francia vállalat. A nagy nemzetközi petroleumvállalatok egyideig minden erőfeszítésüket a mezopotámiai petroleummezők megszerzésére fordították, minthogy^ azonban az alább kifejtendő okokból ehhez a petróleumhoz még mindig nem férhetnek, a világ rohamosan szaporodó petroleumszükségletének fedezésére kénytelenek újra az európai piacokhoz is fordulni. A francia kormány különösen erélyesen igyekszik mindenfelől lekötni a petroleumtermelést: igy megelőzte az angolokat Lengyelországban, most küzd velük Romániában, a sanremoi szerződésben biztosított magának huszonöt százalékos részesedést a mezopotámiai petróleumra, melyet kizárólag angolok fognak kitermelni (t. i. az akkori vélemény szerint), de ugyanennek a konvenciónak ötödik pontja szerint ötven százalékos részesedést kap minden romániai konceszszióból és harminchárom százalékot az angol gyarmatokon és angol protektorátus alatt álló területeken. A tavalyi vámkimutatás szerint Franciaország a következő petróleummennyiségeket importálta: Oroszországból 20.427 hl. Romániából 257.638 „ az Egyesült Államokból 3,385-835 „ Mexikóból 95.999 „ más államokból 75.806 „ összesen 3,835.806 hl. Ez csak a nyers petróleum. Finomitványok a következő arányban érkeztek: Oroszországból Romániából az Egyesült Államokból Holland-Indiából más ázsiai területekről Mexikóból egyéb államokból 124.163 hl. 438.579 „ 5,442.024 „ 168.170 „ 432.278 „ 619.999 „ 323.046 „ összesen 7,548.559 hl. Emellett belföldi termelését is minden irányban igyekszik emelni és az idei költségvetés tárgyalásánál a napokban Bokanowski előadó külön jelentést terjesztett be a francia kormány uj petroleumpolitikájáról. Különösen érdekes ennek az a része, hogy a kormány állandó petroleumtartalékot akar berendezni az országban, mely négy hónapra teljesen fedezze az ország mindennemű ásványolaj- és benzinszükségletét. Az ország petroleumellátásának könnyítésére a kormány már 1919-ben törvényileg leszállította a nehéz ásványolajak be viteli illetékét mázsánként 90 frankról négyre. Ugyancsak leszállította érzékenyen, rendeletileg a petróleumtermékek városi illetékét, minimális tarifát állapított meg az Orosz-, Lengyel- és Csehországból jövő petróleumra, mérsékelte ezekre nézve a vasúti tarifát, úgyszintén a belföldi folyamhajózási költségeket, adminisztratív rendszabályokkal fokozza a szétosztás megkönnyítését, teherautó-ciszternákat rendezett be a szállításra Hogy a petroleumtermékek ára még mindig igen magas Franciaországban, annak oka a kincstári részesedés behozatala, mely a petróleumot negyven, a finomitványokat ötven százalékká! terheli. 1922-bsn ez az illeték háromszázmillió franknál többet jövedelmezett a fogyasztók zsebéből. Azonkívül igen jelentékeny kedvezményeket biztosit az állam francia területeken esetleg találandó petroleumforrások kitermelésére. Kis ideig vetélkedés folyt a francia vállalatok és az Anglo-Persian közt a Görög-Macedoniában nyitandó petroleumkutak koncessziójának megszerzéséért, de éppen, a napokban állapította meg az amerikai szakértőbizottság, hogy ezen a területen nem lehetett olyan mennyiségben találni petróleumot, hogy érdemes volna kitermeléséhez kezdeni. így mindinkább a török petroleummezők felé terelődik a nagy petroleum-világérdekeltségek figyelme. Eddig leginkább csak a moszszuli és bagdadi, szóval mezopotámiai olajmezőkről volt szó. Ezek a mezők a perzsa határon és a Tigris-folyó balpartján húzódnak végig. A folyékony petróleum több méter vastag aszfaltrétegek alatt húzódik el. Ezeknek a mezőknek kitermelésére már jóval a háború előtt megalakult a Turkish Petroleum nevü angol-német érdekeltség, mellyel szemben a franciák is alakítottak a Banque de VUnion Parisienne és a Tharmann & Co. ház vezetése alatt egy érdekeltséget. Minthogy az utak Kisázsiában teljesen hiányoznak, a távolságok óriási nagyok és a török kormány komoly támogatására nem lehetett számítani, egyik társaság sem vitte többre, mint hogy néhány fúrást megejtett. Az angorai kormány elismerte, hogy milyen kincs van a területén levő petróleumban és ezt politikailag is mennyire értékesít heti. Ezért ratifikálta az utolsó szultán rendelettörvényét, mely szerint uj pi troleumkoncessziók nem engedélyezhetők. A kitermeléshez saját ereje természetesen nem elég s igy azt várja, hogy valóságos versenytárgyalásokat rendezzenek az angol, francia és ame-, rikai s esetleg titokban német pelroleumérdekeltségek, hogy a kitermelésben részesedhessenek. A mezopotámiai petroleumterületet Anglia biztosítani tudta ugyan magának, de Törökországnak ez a főpetroleumtelepe. Erzeruin, Van és Bitlisz örmény tartományokban kétszázhúsz kilométer hosszúságban nyúlnak el más igen gazdag petroleumföldjei. melveknek koncesszió-