Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 1. szám - A francia-cseh szövetség stratégiai megvilágitásban

Csütörtök, 1924 január S. MAGYAR KÜLPOLITIKA 19 ország érdekei teljesen azonosak nemcsak az afganisztáni kérdésben, hanem a legtöbb világpolitikai kérdésben. A francia félhivatalosnak ez a feltűnést keltő állásfoglalása mindenesetre egy tervszerűen és ügyesen előkészített diplomáciai munkálatnak az eredménye. Szovjetoroszország részéről Szkobelev kapott Parisban megbízási a diplomáciai tárgyalások előkészítéséi e. Eddigi munkája eredményeként az orosz állami kereskedelmi szervezeteknek máris sikerült bizalmat kelteniök a francia kereskedelmi világban, olyannyira, hogy francia bankárok már hitelt is adnak Oroszországnak. Valószínű, hogy ennek hátterében Oroszország ama szavatolását kell keresni, hogy hajlandó Franciaországnak a cári Oroszországgal fennálló követeléseit aranyvalutában elismerni és ezek amortizálását haladéktalanul megkezdeni. De bizonyos az is, hogy Franciaországot uj orosz orientációjában más szempontok is vezetik, még pedig főleg az, hogy Angliának Franciaországgal szemben megváltozott politikája szükségessé teszi, hogy Anglia ellenében keleten egy más hatalom képződjék ki. Ezzel az okfejtéssel azután könnyű megérteni azt a tervezetet is, amelyet a Le Temps előbb említett cikkében közöl le olyannak, mint amelyik az uj francia-orojz közeledés feltételeit keresi. A tervezet szerint 1. a szovjetkormánynak a háborúelőtti adósságok tekintetében megegyezést kell keresnie a franciákkal; 2. Oroszország pótolja a kárt, amelyet a franciák a különböző oroszországi forradalmak következtében szenvedtek; 3. Oroszország támogassa Franciaországot minden fáradozásánál, amely a szövetségközi adósságok elengedésére vagy a moratóriumra vonatkozik; 4. adjon biztosítékot Oroszország, hogy semmiféle támadást nem intéz Lengyelország és Románia ellen; 5. Oroszország mondjon le a franciaországi kommunista propagandáról, amivel szemben Franciaország szintén lemondana az oroszországi ellenforradalmi propagandáról. Ez a félhivatalos francia álláspont. Aki figyelmesen olvassa el a tervezetet, egy-kettőre észreveszi, hogy itt egy igen erős fegyverszövetiég készül, amelynek éle Anglia ellen irányul. Az uj fegyverszövetségnek ez a terve irányítja Oroszországnak a kisantant-államokkal való tárgyalásait is. Tudvalevő, hogy a kisantant-államoknak Franciaország a protektora. Közismert az is, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia meglehetős rokonszenvvel viseltetnek Oroszország iránt, amelyben nem a srou/er-rendszert tekintik, hanem kizárólag a szláv államot. A kisantant harmadik tagjával, Romániával csak nemrégiben kezdett tárgyalásokat Szovjetoroszország s ezek a tárgyalások az eddigi kudarccal végződött tárgyalásokkal ellentétben, némi sikerrel kecsegtetnek. Petiig Romániának a besszarábiai kérdés miatt egyik legnagyobb ellensége éppen Oroszország. Hasonló ellensége Oroszország kisantanton kívül álló, de ahhoz huzó Lengyelországnak is, ám Lengyelország, éppen francia biztatásra, az első ország volt,' amely Szovjetoroszországot de jure is elismerte. <XK><X>00<KX>0<X><>CKX>0<>C><>OC><>0<> A francia-cseh szövetség stra> tégiai megvilágításban — Bencinvenga tábornok könyve. — A római Echi e Commenti cimü folyóirat utolsó számában Bencinvenga tábornok hadászatilag foglalkozik a kisantant és Franciaország katonai szövetségével, hogy annak tényleges értékét megvilágítsa. A kisantant lapjai, elsősoriban a csehek, ugyanis minél nagyobb itrancia kölcsön kieszközlése végett azt 'fejtegették, hogy Németország háborúra készül és nagyon válságossá teszi a helyzetet az orosz kormány rejtélyes magatartása. Az olasz tábornok a cseh lapok lármájával foglalkozva igy végzi cikkét: — Ez a vészkiáltás nem lep meg nx'-nket, mert mindig nagyon is törékenynek tartottuk azt a francia épületet, melyet Franciaország a kisantanttal és Lengyelországgal emelt arra az eshetőségre, ha uj konfliktusra keverednék Németországgal. És annál inkább töréke ívnek tartjuk ezt a szerkezetet, mert meg vagyunk győződve róla, hogy Oroszország katonai ere ének hatását sokkal hamarább éreztetni fogja, mint ahogy a legtöbb ember képzelné. Ha nem is osztjuk azok véleményét, akik Oroszországnak nagy és hatalmas hadsereget tulajdonítanak, mégsem tagadhatjuk, hogy éppen elég fegyveres ereje vari ahhoz, hogy sikerrel avatkozhassék be Németország javára egy esetleges küzdelembe, különösen azért, mert igen szerencsés stratégiai helyzetben van Közép- és Keleteurópa határán. Mert az bizonyos, hogy Oroszországnak nyugati határán nincsenek most arra alkalmas államok, mint a háború előtt, hogy képesek legyenek számbavehető erővel offenzívát indítani ellene és hogy bármiféle jelentőségű stratégiai célokat keresztül tudnának vinni orosz területei. Másfelől világos, hogy ha esetleg konfliktus üt ki egyfelől Franciaország, Belgium, Lengyelország és a kisantant, másfelől Németország és Oroszország közt, Szerbiát ki kell zárni a hadviselők sorából, mert tekintet nélkül politikai helyzetére, mely nem teszi tanácsossá, hogy haderejét az ország területén kívül küldje, — nem tudna Németország ellen máskép operálni, mint Magyarország és Ausztria testén át, ami a konfliktust annyira kiszélesítené, hogy még kérdésesebbé válna a délszáv állam haderejének felhasználhatása. Maradna tehát Német- és Oroszország ellen Franciaországon és Belgiumon kivül Csehország, Lengyelország és Románia. Romániának azonban alig van védelemre elegendő hadereje, nemhogy ez a tizenhétmilliós nép, melynek csak hetvenhét százaléka oláhnyelvü. operálni tudna Oroszország belsejében. Romániának I nincs természetes határa Magyarország felé, Bulgária felé is csak egy darabon a Duna, egyébkélt csak nyilt terepen, képzeletben meghúzott határvonal választja el. Bizonyos, hogy a védekezés legelemibb mértéke arra kényszerítené Romániát orosz háború esetén, hogy mindezeken a határokon megfigyelő csapatokat tartson. Azután biztosita íia kellene a Fekete-tenger partvidékét, amely légvonalban négyszáz kilométeres flrontot tesz ki. Végül a Dnjeszter mellékén Oroszországgal szemben szintén légvonalban négyszáz kilométeres frontot kellene tartania. Hogyan lehetne számítani arra, hogy Románia, még ha megtehetné is azt a rendkívüli katonai erőfeszítést, hogy másfél millió embert hadba vezessen, hogy az orosz birodalom belsejébe.! kockáztasson kalandot a lengyelországi esetleges orosz offenzíva tehermentesítésére? , Ami Lengyelország ellenállási képességét illeti, ez az állam a legtörékenyebb mindazok közül, melyek a Párisban összegyűlt diplomaták fejéből megszülettek. Egy ország teljesen határok nélkül, különböző kuMuráju népek keveréke, melyek atavisztikus gyűlölettel vannak egymástól elválasztva, tengerpart nélkül, a háborús szükségleteket kielégíteni tudó ipari termelés nélkül, betörésre nyitva minden oldalról! Lengyelország nem tudna egy jólszervezett orosz se eg támadásának elleiállni, különösen ha ez a támadás egyidejűleg történnék e^y Keletporoszországból és Sziléziából jövő német akcióval. És mindezek után miféle értéke volna a kisantant támogatásának, minthogy igy ez a támogatás Csehország akciójára zsugorodnék össze. Hiszen einek az államnak embertartaléka is nagyon korlátozott (tizenhat és fél millió lakos, mely egyáltalában nem egységes fajú), azonkívül három oldalon német államok veszik körül. Ha meggondoljuk, hogy a franciák és belgák nehezen és lassan operálnak Németország ellen, ha sikerül is nekik utat törni maguknak a Weserig, azt kell kérdezni, miféle helyzetbe k.jrül ezalatt Csehország, amig a franciák és belgák lassan előnyomulnak a ndtiK) nyugati feléről; hiszen a német határtól Prágáig (etnikai határ) c^ak ót kilométer van, de a Rajnától Berlinig legalább ötszáz. Kétségtelenül, minél inkább sikerül Németországnak a békeszerződések elle lére katonai erejét megszervezni és minél inkább szervezi meg Oroszország hadi iparát, hogy felhasználhas a nagy katonatömegét, melyet harcbavethet, annál omladozóbbnak és gyengébbnek látszik a 'francia épület. És nemcsak azért, mert az ellenségek számbeli ereje körülbelül egyeisulyban áll az övével, hanem mert a Franciaországtól vezetett hadviselő csoport gyengeségének csiráit saját stratégiai helyzetében hordja s ez már kezdetben kiteszi őt ellenfele csapásainak. Mert a tétel az: Clemenceau és Foch egész koncepciója, hogy Németországot vas- és tüzgyürüvel zárják körül, csak addig volt tartható megvalósitottnak, amig Lengyelország abbai a