Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 13. szám - A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. 12. [r.]

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1924 november 5. Szeged, 1924 június 15. A díszgyülés a Belvárosi Mozgószínház több ezer főnyi közönséget befogadó nagytermében volt. Apponyi Albert grófot megjelenésekor frenetikus tapssal fogadták. Beszéltek kívüle Ludwig Ernő, Eöttcvényi Olivér dr. és Horváth Jenő dr. Békésgyula. Apponyi Albert gróf akadályoztatása miatt a Társaság küldöttségét Lukács György v. b. t. t., nyugalmazott miniszter vezette. A helyi tényezők közül Gáli Géza dr. szanatóriumi igazgatófőorvos, Zöldy dr. egészségügyi főtanácsos, Csete Károly dr. polgármester, Lovich Ödön kormányfőtanácsos és az azóta elhalt Ladics László takarékpénztári igazgató buzgólkodtak elsősorban a siker érdekében. Békéscsaba. Lukács György vezetésével Eöttevényi Olivér dr. és Horváth Jenő dr. keresték fel a Társaság részéről a várost, mind itt, mind pedig Gyulán a közönség meglepő érdeklődésétől kísérve. Békéscsabán Gajdcu Béla, az állami leánygimnázium igazgatója szerzett nagy érdemeket a propaganda megszervezésébem A Külügyi Társaság új tagjai: Oj rendes tagok. Az 1924. óv folyamán a Társaság 6zámos új rendes tagot vett fel, elnöki tanácsának a határozatával, azok közül, akik külpolitikai kérdésekkel, vagy általában a Társaság alapszabályszerű programrajában megállapított problémákkal elméleti vagy gyakorlati téren foglalkoznak. Az 1924. évben mostanig felvett új rendes tagok névsorát alább adjuk, megjegyezvén, hogy a folyó évben a Társaság rekonstrukciójával s az alapszabályok módosításával kapcsolatban az újonnan felvett rendes tagok száma aránylag nagyobb volt. Auer Pál dr. ügyvéd, Agai Béla, „Az Újság" felelős szerkesztője, Benke József vezérkari őrnagy, Bárdossy László dr. miniszteri osztálytanácsos, külügyminisztériumi sajtófőnök, Benedek Sándor dr., a m. kir. Közigazgatási Bíróság másodelnöke, káinoki Bedő Sándor, m. kir. udvari tanácsos, a Nemzeti Hitelintézet Rt. alelnöke, Bengyel Sándor vezrékari alezredes, Bodolay István vezérkari alezredes, Buza László dr. ny. r. egyetemi tanár, Csengery János dr. ny. r. egyetemi tanár, Csajthay Ferenc, a Budapesti Hírlap főszerkesztője, Csóka Lajos dr. főgimn. tanár, Czibur Andor vezérkari ezredes, Cavallier József az Üj Nemzedék főszerkesztője, Domanitzky Ödön nyug. vezérkari százados, Eperjessy Árpád báró miniszteri osztálytanácsos, Fali Endre dr., a Délvidéki Otthon főtitkára, Füleky Dezső vezérkari őrnagy, Faluhelyi Ferenc dr. ny. r. egyetemi tanár, Fabinyi Tihamér dr. ügyvéd, a Ganz-gyár Rt. igazgatója, Fiáth Ferenc báró miniszteri tanácsos, Gerlóczy Béla m. kir. kormányfőtanácsos, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár Rt. ügyvezető igazgatója, Gordon Róbert miniszteri tanácsos, a Duna-Száva-Adria Vaspálya-Társaság vezérigazgatója, olysói Gabányi János tábornok, a Hadtörténelmi Levéltár főnökhelyettese, Gross Ernő vezérkari százados, Haida Kornél nyug. százados, Hantos Elemér dr. volt államtitkár, Hanny Ferenc dr. apátkanonok, ny. r. egyetemi tanár, szemináriumi kormányzó, Hoffmann Béla nyug. alezredes, Holmok Sándor nyug. vezérkari százados, vitéz Heszlényi József vezérkari százados, Heilmann Otmár m. kir. pénzügymin. számvevőségi főtanácsos, vitéz üennyei Gusztáv vezérkari százados, Hohenburger Antal vezérkari őrnagy, Józan Miklós dr. unitárius püspöki helynök, Juhász Béla dr. m. kir. munkásbiztosítási fel6Őbírósági tanácselnök, Juhász Andor dr. kir. ítélőtáblai elnök, Jambrekovits László dr. miniszteri tanácsos, balcsi Janky Kocsárd altábornagy, vezérkari főnök, Jókay Sándor dr. kir. törvényszéki bíró, Kállay Miklós főispán, Kapi Béla ág. hitv. evang. püspök, Kató Béla nyug. őrnagy, balásfalvi Kiss László vezérkari őrnagy, Keleti Dénes államtitkár, a Máv. igazgatósági elnöke, Kérészy Zoltán dr. ny. r. egyetemi tanár, Kolosváry Bálint dr. ny. r. egyetemi tanár, Kozma Miklós miniszteri tanácsos, a Magyar Távirati Iroda főnöke. (Folytatjuk.) A VILÁGSAJTÓBÓL Cseszké Szlovo (okt. 25.) E Beneshez közelálló lapban A ruszinszkói erdők címmel Koudelka Promysl mérnök vezércikket ír, amelyben a ruténföldi erdők racionális lehetőségével foglalkozik. A ruténföldi fatermeMs exportra nem számíthat, mivel Magyarország Romániából kap olcsó fát. A történelmi országokba szintén nem szállítható a ruténföldi fa, mivel nem bírja meg: a nagy vasúti szállítási tarifát. Ebből tehát az következik, hogy a fát helyben kell felhasználni. A vasútigazgatás csekély 500 km távolságról kénytelen szállítani a mozdonyok táplálására szükséges szenet, pedig a fűtőanyag helyben van. Csupán a Ruszinszkóban mozgó 130 vasúti mozdonyt kell átalakítani fafűtésre. esetleg oly szerkezettel látandók el, mely a fából kiszívja a í'ütőgázt és a ruténföldi erdők felhasználásának kérdése meg van oldva. Kurjer Polski (okt. 23.) A magyar követség hosszabb nyilatkozatát közli a szovjet-magyar szerződés ügyében. A lap azzal kezdi, hogy mivel makacsul tartotta magát a hir, mintha a magyar-szovjet-szerződésnek katonai része is lenne, a magyar követséghez fordult felvilágosításért. Ott azt a felvilágosítást kapta, hogy a szovjetszerződés két részből áll és pedig kereskedelmi szerződés és a hadifoglyok kicserélésére vonatkozó egyezmény. Mind a kettőt külön-külön indokolja és a leghatározottabban megcáfolja a katonai egyezményről szóló híreszteléseket. A közlemény azzal végződik, hogy a varsói magyar követség a lap útján fejezi ki megelégedését afölött, hogy a lengyel sajtó komoly orgánumai nem ültek fel az errevonatkozó tendenciózus híreszteléseknek. A nyilatkozatnak érdemleges részét majdnem szószerint átveszi a Baltische Presse 25-i száma is. Vossische Zeitung (okt. 30.) „Der vcreitelte Magyarcrrpiitsch" felírással budapesti hírszolgálatának azt a táviratát közli, hogy a „Szózat" igazgatóságában Gömbös elnöklésével tanácskozás folyt egy puccs végrehajtásáról, amelynek célja Bethlen kormányának erőszakos eltávolítása, fajvédő-diktatúra és Albrecht főherceg trónraemelése. A tanácskozáson az Ébredő Magyarok fegyveres erői is résztvettek, amennyiben Kecskemétről vezérkaruknak három tisztje jelent meg. De azután mégis, azt határozták, hogy egyelőre ^ lemondanak az erőszak alkalmazásáról, mert Gömbös közölte, hogy Bethlen állása annyira megrendült, hogy a kormányválság elkerülhetetlen. SZOCIÁLIS MOZGALMAK A nemzetközi munkásvédelem ( törekvéseinek kialakulása. írta : Hilscher Rezső dr. y XII. A huszonhatodik pont azt javasolja, hogy a különböző államok törvényhozási intézkedései, a fennálló sajátságok figyelembevételével, összeegyeztetendők s különösen a szociális biztosítás terén kell azonos elbánást alkalmazni. A szerződést kötő államok minden öt évben Bernben ^nemzetközi munkaügyi konferenciát tartanak, amelyen egy-egy állam egy szavazattal rendelkezik. A konferencia határozata csak akkor kötelező, ha ahhoz a szavazni jogosult államok megbizottjainak legalább négyötöd része hozzájárul. A konferencia munkálatainak előkészítésére, a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére, valamint a szociálpolitikai vonatkozású felvilágosítások adása céljából Bernben állandó bizottság alakítandó, amelybe a szerződő államok, a nemzetközi szakszervezeti szövetség és a báseli nemzetközi munkaügyi hivatal küldenek megbízottakat. Ez a bizottság e javaslatoknak ratifikálását követő hat hónapon belül ül össze. A huszonhetedik pont értelmében az állandó bizottságnak a báseli nemzetközi munkaügyi hivatallal s ennek intézményeivel rendszeres összeköttetést kell fenntartania. Hangsúlyozni kell annak kívánatos voltát, hogy a báseli nemzetközi munkaügyi hivatal az általa végzett tevékenységét, az eddigi keretekben, továbbra is folytatni fogja és azt a szociális biztosítás területére is kiterjeszti. E javaslatok szerződésszerűen történő ratifikálása alkalmával gondoskodni kell arról is, hogy a nemzetközi munkaügyi hivatal működésének akadálytalansága minden módon, különösen pedig az anyagi eszközök nyújtásával, biztosíttassák.