Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 13. szám - A Magyar Külügyi Társaság vidéki akciója

1924 november 5. MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 hatnak. Elvileg- — úgymond — nem szabad megtagadnunk a jobb felé iranyulókkal való politikai együtthaladást, amennyiben ezek csak fenntartásszerűen ismerik el jogérvényesnek az alkotmányt. Éppoly kevéssé vetjük azonban el elvben a szociáldemokrata párttal való együtthaladást, mintán ez csupán politikai célok közös elérését jelenii világnézleti elvek bármilyen feladása nélkül. A szudáni kérdés. A pánarab mozgalom veszedelme. Zaglul pasa, Egyiptom miniszterelnöke, eredménytelenül végződött tanácskozások után visszatért Londonból Alexandriába. Most nagyszabású előkészületek folynak az egyiptomi kormány terveinek keresztülvitelére, de taktikai okokból minden elhatározó lépéssel várnak az angol választások kimeneteléig. Zaglul pasa ötven esztendei politikai múltja után most sem akar kockáztatni semmit, megvárja, hogy talán az új angol kormánnyal békésen elintézheti Szudán dolgát. Tudja, hogy Szudánt semmiféle külhatalom sem tarthatja, ha nincs bázisa, élelmezésiésutánpótlási lehetősége Egyiptomban. De az angol politikusok is tudják, hogy Szudán miért fontos rájuk nézve. Az erősödő pán-izlám mozgalom akadálytalanul csaphat át Ázsiából Észak-Afrikán végig, lia Anglia az ázsiai és afrikai arabok közt valahol nem veti meg a lábát. És ez a pánarab mozgalom a Szuezicsatornát, ezzel Anglia délnyugatázsiai befolyását és az Indiához való közvetlen útját fenyegeti. Ezért ragaszkodik Anglia Szudánhoz s minthogy Szudánt nem tarthatja meg egyiptomi bázis nélkül, ezért sem akarja a függetlenített Egyiptomot katonailag kiüríteni. Zaglul pasát hazatérésekor megintervjuolta londoni lítjáról a párizsi Matin munkatársa, kinek a 73 éves, de még mindig friss erőben levő aggastyán az alábbiakat mondta: — Az angol külügyi hivatal közölte kívánságaimat lord Allenbyvel és kikérte véleményét. Ügy látszik, MacDonaldot helytelenül informálták, mert az angol kormányelnök kéréseinkkel szemben hajthatatlan maradt. MacDonald szerint a brit haderőket a Szuezi-csatorna védelmére feltétlenül ott kell tartani. MacDonald formális szövetséget ajánlott fel Nagy-Britannia és Egyiptom között, melyet mi is elfogadtunk volna, ha nem állott volna közben nagy akadályként Szuez. Kategorikusan visszautasítottam az angol tervet és a következő okokkal okoltam meg lépésemet: — 1. A katonai okkupáció nem fér össze a szövetség gondolatával, mert arra még nem fordult elő eset, hogy béke idején idegen csapatok tartózkodjanak egy szövetséges területen. — 2. A Szuezi-csatorna az 1888-ban kötött és három nagyhatalom által aláírt konvenció szerint semleges zóna. — 3. Ha MacDonald úgy gondolkodik, hogy nincsen meg a nagyhatalmak kellő garanciája a csatornával kapcsolatosan, mi elfogadjuk a Népek Ligájának fennhatóságát. Ez annál inkább természetes, mert a Szuezi-csatorna világút és egyformán érdekli a Népszövetség minden tagját. — MacDonald kijelentette, hogy ezt a magyarázatot nem fogadhatja el és nem hagyja el szudáni érdekpolitikáját. Erre megmagyaráztam, hogy Szudán a mi területünk integráns része és a szudániak sohasem mennek bele, hogy őket Egyiptomtól elszakítsák. A beszélgetés további során a tárgyalások meghiúsulta miatt a be'állható lehetőségekről volt szó és Zaglul pasa kijelentette, hogy az egész egyiptomi parlament az angol haderőknek Egyiptomból való kivonulása mellett foglalt állást. — Egyelőre népünknek ezt a határozatát diplomáciai úton akarjuk keresztülvinni. Hegy mint lesz később, majd meglátjuk. Egy bizonyos: Angliának ki kell ürítenie Szudánt és Egyiptomot. (Folytátjuk.) Coolidge Európa megsegítéséről. Coolidge elnök Európa feásegítéséről nyilatkozott a Foreign Born Citizen s Association előtt, amely küldöttségben jelent meg nála, hogy biztosítsa őt az idegen születésű polgárok támogatásáról a küszöbön álló választási küzdelemben. A küldöttségből a magyarokkal együtt minden más nemzetiség is képviselve volt. Az átnyújtott memorandumban elítélik La Follette és Wheeler szenátoroknak azt a törekvését, hogy az ország idegennyelvű polgárságát nemzetiségek szerint akarják felsorakoztatna és biztosítják az elnököt az amerikai zászlóhoz való hűségükről. Coolidge elnök válaszában többek között a következőket mondotta: — Ha a nagyközönség azt fogja látni, hogy az itt élő faji csoportok elsősorban az ország érdekeit riselik szívükön, semmi nehézsége nem lesz annak, hogy az európai országok megkapják a nagyon kívánt amerikai segítséget. Legjobban úgy lehetne segíteni Európát, mondotta, ha egyesítjük az amerikai nemzetet, erőssé tesszük, megőrizzük függetlenségét és kifejlesztjük hajlandóságát a segítésre. Leszögezett dolognak tekinthető, folytatta, hogy valamennyien segíteni akarunk Európán. Ezt azonban nem tehetjük olyan akcióval, amely sérelmet jelentene Amerikára. Ügy sem, hogy megsértsünk vele valamilyen európai országot. Azok, akik ezt az országot fogadták hazájuknak, csak úgy lehetnek hűek szülőhazájukhoz, ha először Amerikához lesznek hűségesek. KÜLÜGYI TÁRSASÁG A Magyar Külügyi Társaság / vidéki akciója. A Magyar Külügyi Társaság tevékenységét az első időkben a szervezkedés nehéz munkája, valamint a külföldi kapcsolatok megteremtése foglalta el teljes mértékben. Mint a Nemzetek Szövetségét támogató" Társaságok Uniójának (Union Internationale des Associations ponr la Société des Nations) tagja, állandó kapcsolatban volt a vele hasonló célt szolgáló külföldi társadalmi egyesületekkel is s a külföld számos: városában, ahol az Unió üléseit tartotta — Párizsban, Genfben, Zürichben, Hágában, Bécsben, Prágában és Lyonban — a maga delegátusai útján a közös munkából alaposan kivette a részét. Nemrég, hogy a szervezkedés munkája bizonyos nyugvóponthoz jutott, elérkezettnek látta az időt a Társaság agilis vezetősége arra, hogy tényleges munkájába bekapcsolja a vidéken élő értelmiség soraiból mindazokat, akik erre részben képzettségüknél, részben hajlandóságuknál fogva alkalmasaknak bizonyulnak. E célból gyűléseket rendszeresített a vidék nagyobb városaiban s az eddig elért feltűnő siker bizonysága annak, hogy a Társaság igazgatósága közszükségletet elégít ki ezzel a munkájával s a vidéki akciónak még szélesebb körben való kiterjesztése lassan megteremti azt a közvéleményt, amely tájékozottságával és a tájékozottságon alapuló higgadt felfogásával legerősebb támasza a kormány külügyi politikájának. A vidéki akció jelentősebb állomásai eddig a következők voltak: Pécs, 1924 április 24. Résztvevők: Apponyi Albert gróf elnök, Pavkert Alajos és Ludiwig Ernő alelnökök, Eöttcvényi Olivér ügyvezető igazgató, Lutter János dr. és Pázmúny Zoltán dr. igazgatók. Előadást Apponyi Albert grófon kívül Ludwig Ernő és Eöttevényv Olivér tartottak. A város részéről megjelent Zichy Gyvda gróf megyéspüspökkel és Fischer Ferenc dr. főispánnal az élén a társadalom színe-java. A város köszönetét Nendtwieh Andor dr. polgármester tolmácsolta. Szombathely, 1924 május 27. Az ülés ünnepi szónoka Apponyi Albert gróf volt, a megnyitó beszédet Kap! Béla evangélikus püspök, a Vasvármegyei Kultúregyesület elnöke mondotta. Előadást tartottak még Eöttevényi Olivér dr. és Lutter János dr. A siker Tarúnyi Ferenc dr. főispánén kívül elsősorban Kiskos István polgármester, Újváry Ede helyettes polgármester és ifjú Maróthy László vármegyei tb. főjegyző önzetlen buzgalmának volt köszönhető.