Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 13. szám - Jegyzetek az elmult negyedszázad történetéhez. Külpolitikai útmutató. 5. [r.]

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1924 november 5. Hartwig Hendrikovics Miklós — megh. 1914), teheráni, később belgrádi orosz követ. Hayashi Tordasu gróf — (1850— 1913) japán diplomata, 1902 londoni nagykövet. Emlékiratait kiadta Proley A. M.: The secret memoirs of Count Todasu Hayashi. London 1915. Hedsasz — arábiai királyság. Területe 300.000 km2, lakóinak száma 750.000. Fővárosa Mekka 80 ezer lakossal. Heeringer Józsiás — (1850—) porosz tábornok. 1909—13 porosz hadügyminiszter, 1914 a VII. hadsereg vezére. Helfferieh Károly — (1872—1924) porosz államférfi. 1901 berlini professzor, 1906 az anatóliai vasút, 1908 a Deutsche Bank igazgatója, 1915 a birodalmi kincstár, 1916—17 a belügyi hivatal igazgatója, 1918 júl.— szept. moszkvai német követ. Helgoland — német sziget az Északi tengerben, több tengeri csatáról nevezetes. Helsinki — (svédül Helsingfors), Finnország fővárosa 1855 ezer lakossal. Hermada — 323 m magas hegy Duinónál az Adria mellett. 1917 aug. 9. olasz kézbe került. Hertling György gróf — (1843— 1919) bajor államférfi. 1882 müncheni professzor, 1875 képviselő, 1912—17 miniszterelnök, 1917—18 birodalmi kancellár. Emlékiratai: Erinnerungen. 2 kötet. 1919—20. Hertzog Jakab — (1866—) búr tábornok. Hesszen — 1918-ig német fejedelemség, azóta szabad állam. Területe 7688 km2, lakóinak száma 1-3 millió. Hill J. Dávid — (1850—) északamerikai diplomata, 1908—11 berlini nagykövet. Hindenburg és Benckendorf Pál — poseni születésű német hadvezér. 1903—11 v hadtestparancsnok, 1913 aug. 11. a VIII. hadsereg vezére, nov. I. a keleti német harcvonal fővezére, nov. 27. tábornagy, 1916 aug. 29. vezérkari főnök, 1919 jún. 26. nyugalomba v*nult Emlékiratai: Aus mainem Lében. 1920. Hintze Pál — (1864—) német admirális, 1911—15 mexikói, 1915—17 pekingi, 1917—18 krisztiániai követ, 1918 júl.—okt. külügyi államtitkár. Hipper Ferenc — (1863—) bajor születésű német admirális, 1911 tengerészeti államtitkár, 1915 jan. 24. fővezér a Doggerbanknál vívott csatában. Hohenlohe-Schülingfürst Klodvig herceg — (1819—1901) német államférfi. 1874—85. párisi nagykövet, 1885—94. elszász-lotharingiai helytartó, 1894 okt —1900 okt. 17. birodalmi kancellár. Emlékiratai: Denkwürdigkeiten. 2 kötet. Stuttgart, 1906. — Konrád herceg — (1863—) osztrák államférfi, 1906 máj. 2—29. miniszterelnök. Holland-India — keletázsiai holland gyarmat. Területe 1,896.537 km2, I ; népessége 47 millió maláji, félmillió kínai és 140 ezer európai. Fővárosa Batávia 1385 ezer lakossal. Három város népessége haladja meg a 100 ezret. A vasútvonalak hossza 6560 km, a távíróvonalaké 21.200 km. Holland-Nyugat-India — (Curaeao sziget). Területe 1130 km2, népessége 57.600. Fővárosa Willemstad 14.600 lakossal. Honduras — középamerikai köztársaság. Területe 114.670 km2, népessége 614 ezer. Fővárosa Tequcigalpa 28.900 lakossal. Vasútvonalainak hossza 575 km, a távíróvonalaké 578 km. A hadsereg létszáma 46 ezer ember. Alkotmánylevél kelte 1894. Egykamarás parlament (kongreszszus) 42 képviselővel. Hong-Kong — brit koronagyarmat Dél-Kínában. Területe 126 km1', népessége 362.200. Fővárosa Victöoria . 180 ezer lakossal. A vasútvonalak hossza 48 km, a távíróvonalaké 410 km, a telefoné 13.330 km. House Mandell Edvárd — (1858—), 1914—16. Wilson északamerikai elnök személyes képviselője az európai udvaroknál, 1918—19 a békekonferencián. Huerta Victoriano — (1854—1916) mexikói forradalmár, rövid ideig elnök, 1. Mexikó. Hussarek Miksa lovag — (1865—) pozsonyi születésű osztrák államférfi, 1895. bécsi professzor, 1911 kultuszminiszter, 1918 júl.—okt. miniszterelnök. Húszéin Ibii Ali — (1856—), 1908 óta mekkai emir, 1916 óta király. Fiai: Ali, Abdullah, Feiszal és Zeid. Ignatjev Pavlovics Mihály gróf — India — I. Brit-India császárság. Területe 509 millió km2, lakóinak száma 325 millió. Nemzetiség szerint túlnyomó részben hindu; felekezet szerint 218 millió brahmjsta, 67 millió mohamedán, 12 millió buddhista, 4 millió keresztény. Fővárosa Delhi 232,840 lakossal. 30 város népessége haladja meg a 100 ezret, köztük Agra 185.450, Benaresz 203.800, Bombay 979.450, Calcutta 1,222.310, Colombo 211.280, Madrasz 518.660. Vasútvonalainak hossza 60 ezer km, a távíróvonalaké 144.200 kin, a telefoné 10 ezer km. A brit hadsereg létszáma 76 ezer fő, az angol lakosságé 80 ezer. — V. ö. Andersow L.: British administration in India. London 1921. Macdonald J. R.: The government of India. London 1919. Statistical Abstract for British-India. London évente. — II. Francia India. Területe 513 knv\ népessége 268.500. Fővárosa Pondichéry 48 ezer lakosi sal. A vasútvonalak hossza 30 km. — ÜL Portugál India'. Területe 3807 km2, népessége 548.500. Fővárosa God 9 ezer lakossal. Vasútvonalainak hossza 270 km. — L. még Rölland-India. India története e korszak első évtizedében (1895—1905) az orosz előnyomulás ellen való védekezés története. Az orosz határt ugyanis 1895-ben a Pamir fennsíkon állapították meg, hol angol és orosz katonák szembekerültek egymással. Ettől kezdve a brit-indiai kormány a határon lakó törzsek felkeléseinek elfojtásával és a határok megerősítésével foglalkozott, (chitvali és tirahi hadjáratok, 1895—98). Curzon lord, az új alkirály (1898—1905) Perzsiát kereste fel, 1904-ben pedig előkészítette a tibeti katonai vállalatot. Ugyanakkor Kitchener lord a britindiai hadsereget szervezte újjá, de a két vezér között súlyos viszály tört ki és Curzon lordot Minto lord váltotta fel. A japánok sikerei akkor már eloszlatták az orosz félelmet, mi több, a liberális brit kormány Oroszországgal lépett szövetségre (1908) és Morley János indiai államtitkár az 1909-i törvénnyel (India Councils Act) jelentékenyen kibővítette az indiai helyi kormánytanácsok és törvényhozó testületek jogkörét. A békés Morley-Minto-korszak után a nyugtalanabb Crewe-Harding-korszak következett, melyben a hindu nemzeti mozgalom erősödött, a moszlim közvéleményt viszont Törökország sorsa aggasztotta. Mikor a világháború kitört, ez hovatovább erősebb lett és Chewsford lord alkirálysága idejében (1916—) 1916 dec. a moszlim liga és a hindu nemzeti kongresszus egyesülve teljes önkormányzatot követeltek. A kormány az 1919-1 afghán háború mögött álló német-orosz-afghán együttműködést sejtett és az önkormányzati jogok megadását határozta el. így jött létre a 1919-i Government of India Act, mely a nagyobb tartományokban a kormányzó elnöklete alatt felelős kormányokat engedélyezett, a központi parlamentben pedig a felsőház 60 tagja közül 33-ra és a képviselőház 144 tagja közül 103-ra nézve megengedte a választás megejtését. — V. ö. Bevan E.: India Nationalism. London 1913. Chailley' J.: LTnde britannique. Société indigéne. Politique indigéne. Les idées directrices. Paris 1910. Chirol V.: Indián unrast. London 1910. Ilbert C: The government of India. Oxford 1907. Lovat-Frazer: India under Lord Curzon. London 1910. Indo-Kína — francia gyarmat Kelet-Ázsiában, India és Kína között. Területe 802.000 km2, lakóinak száma 16-6 millió. A lakosság maláj és kínai. Fővárosa Szaigon 100 ezer lakossal, öt város népessége felül van a 100 ezren. Vasútvonalainak hossza 2063 km, a távíróvonalaké 16.600, a telefoné 960 km. Irak — (Irak-Arábia), Mezopotámia (1. o.) arab neve. Írország — I. Észak-Írország. Brit domínium. Alkotmánylevelének kelte 1920. Kétkamarás parlament 26 tagú szenátussal és 52 tagú képviselőházzal. — II. Dél-Irország. Ir Szabad Állam (Irish Free State). Köztársaság. Alkotmánylevelének kelte 1922 dec. 6. Kétkamarás parlament szenátussal és 128 tagú alsóházzal. Internacionálé — 1. szocializmus. (Folytatjuk.)