Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 11. szám - Jegyzetek az elmult negyedszázad történetéhez. Külpolitikai utmutató. 4. [r.]

Csütörtök, 1924 május 22. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 XJegyzeteli az elmúlt negyedszázad történetéhez V KÜLPOLITIKAI ÚTMUTATÓ összeállította: Horváth Jenő egyetemi magántanár (Minden jog fentartva.) Cascmcnt Roger — (Sir Roger Casement, 1864—1916.) ir születésű angol diplomata. 1898—1913. konzuli szolgálatban volt, 1915—16. az ir nemzeti mozgalom vezére Amerikában és Németországban. Mint ilyen 1916. tavaszán Írországban is partra szállott, de fogságba került és aug. 3-án kivégezték. — V. ö. munkáit: Gesammelte Schriften. Diessen 1916. és Knoll H. G.: Trial of Sir Roger Casement. London. 1917. Castelrau de Xaviér Edvárd — (1851.) francia tábornok, 1914. hadügyminiszter. 1915—17. hadseregparancsnok. Gastro Opríano — (1858.) 1900— 908. venezuelai elnök és diktátor. Cecil Róbert lord — (Lord Róbert Cecil 1864.) angol államférfi. 1906— 12. ügyvéd, 1912. óta képviselő, 1915 —16. és 1918—20. a külügyi hivatal helyettes államtitkára, 1916—18. blokádminiszter. Cervera y Topeta PascuaI — (1839— 1909.) spanyol admirális, az 1898-iki amerikai háborúban Kubába rendelt spanyol flotta főparancsnoka. Cetinje — Montenegró fővárosa,, 5 ezer lakossal, 1916. jan. 13—1918. osztrák-magyar megszállás alatt. Chamberlain Anstin József — (1863) utóbbinak fia, angol államférfi. 1895. óta több izben miniszter, 1921. az unionisták vezére. — József — (Sir Joseph Ghambei*Iain. 1836—1914.) angol államférfi. 1880—86. liberális, 1895—1903. konzervatív miniszter, a védővámos mozgalom vezére. Champagne — francia tartomány, 1914—18. a némett—francia harcvonal egyik szakasza. Chartum 1. Khartum. Chile — délamerikai köztársaság. Területe 750,572 km2, lakóinak száma 4 millió. Fővárosa Santiago (Santiago da Chile) 408 ezer lakossal. Második városa Valparaiso 207 ezer lakossal. Vasútvonalainak hossza 8870 km., a táviróvonalaké 36, a telefoné 71 ezer km. Kereskedelmi flotta 103 hajó 45.283 tonnatartalommal. A hadsereg békelétszáma 18 ezer ember. Alkotmánylevél kelte 1833. május 25. A parlament két házból áll: 37 tagu szenátus és 118 tagu képviselőház. Elnökei: Erraruziz 1896—1901, Riesco Germán 1901—06, Montt Péter 1906—10, Luco Barros Rawon 1910—15, Sarfuentes 1915—20, Alesardri Arthur 1920— 1925. Az 1891—92. polgárháború nyomait Montt György admirális elnök tüntette el. ki Í895. az aranyvalutát rendszeresítette. A munkát folytatták Erraruziz (1896—1901) és a liberális Riesco Germán (1901—06), mig a konzervatív Montt Péter (1906—10), a transzardin (argentínai) és az északi (perui) vasutak megépítésével foglalkozott. Azok forgalomba helyezése Luco Barros Ramon elnöknek jutott feladatul (1910—15), mig liberális utóda, Sanfuentes János az avica-tacrai kérdés bonyodalmaival foglalkozott (1915—20). L. Bolívia. — V. ö. Canto .1. P.: Chile. London, 1912. China 11. Khina. Chotek Zsófia grófnő — (1868— 1914), 1900. Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös neje, 1909. Hohenberg hercegnő cimet kapott. 1914. jun. 28-dikán Sarajevóban férjével együtt merényletnek esett áldozatul. Churchill Winston — (Sir Winston Churchill, 1874—), angol államférfi; 1900 óta liberális képviselő, 1908 óta több izben miniszter, 1911—15. az admiralitás első lordja. — Emlékiratai: Clary és Aldringeng Manfréd gróf — (1852—), osztrák államférfi; 1898— 99 és 1900—18. stájerországi helytartó, közben 1899. osztrák miniszterelnök. Clémenceau György — (1841) francia államférfi. Eredetileg orvos, 1876 óta képviselő, 1906. belügyminiszter, 1906 —9 és 1917—20. miniszterelnök. Coburg 1. Koburg. Colenso — natali város a Tugela mellett, hol a búrok 1899. dec. 15. az angolokat megverték. Columbia 1. Kolumbia. Combes Emil — (1835—1921) francia államférfiú. Eredetileg papból lett tanitó, majd orvos, polgármester, képviselő, miniszter és 1902—05. miniszterelnök. Compiégne — francia város az Oise partján 17 ezer lakossal. A compiégnei erdőben kötötték meg 1918. nov. 11. a francia-német fegyverszünetet. Connaught Artúr herceg — (1850), Viktória angol királynő harmadik fia. Brit tábornagy, 1911—16. kanadai főkormányzó. Neje Lujza porosz hercegnő (1879, meghalt 1917). Conrad Ferenc gróf — (1852—) osztrák-magyar tábornok, 1906—11. és 1912—17. a vezérkar főnöke, 1912 báró, 1916. tábornagy, 1918. gróf, 1917—18. a tiroli front fővezére. Emlékiratai: Aus meiner Dienstzeit. Wien, 1921 és köv. Constanza 1. Konstanza. Cootidge Calvin (1872—) 1920 massachussettsi kormányzó, 1921. az Unió alelnöke és 1923. elnöke. Cootidge Cary Archibald — (1866) északamerikai történettanár a Harwardegyetemen. Corea 1. Korea. Coronel — chilei kikötő, mely előtt 1914. nov. 1. angol-német tengeri csata folyt le. Costa Rica — középamerikai köztársaság. Területe 48,410 km2, lakóinak száma félmillió. Fővárosa San Jósé 38.000 lakossal. Vasutvonalainak hossza 900 km. A hadsereg 1000 emberből áll. Alkotmánylevél kelte 1903. máj. 22. A parlament egy házból álló 43 tagu kongresszus. Crewe Róbert marquis — (1858), angol államférfi, 1905—08. a titkos tanács elnöke, 1908 óta több izben a kabinet tagja. Crispi Ferenc — (1819—1902), olasz államférfi, 1893—96. miniszterelnök. Crowcr lord — Sir Evelyn Baring, 1841—1917) angol államférfi. 1S83—1907. kairói főkunzul. viscouní, 1901. gróf. Emlékiratai: Modern Egypt. 2 kötet. Lomdon, 1907. Cronje Arnold Péter — (1835— 1911) búr tábornok, 1880, 1896 és 1899—1900. a búr hadsereg fővezére, 1900. febr. 27. Paardebergnél letette a fegyvert. Csehosz'ovákia— (Cseszkoszlovenszka Republika), 1918 óta fennálló köztársaság. Területe 141.600 km2, lakóinak száma 13,661.260, köztük a csehek erős kisebbségben. Fővárosa Prága (csehül Praha) 223.741) lakossal. Második városa Brünn (Brno) 125.737 lakossal. Vasutvonalainak hossza 13 ezer 504 km, a táviróvonalaké 15,300 km. A hadsereg békelétszáma 150 ezer fő. — Alkotmánylevél kelte 1920. február 29. A parlament 2 házból áll: a 150 tagu szenátusból és a 300 tagu képviselőházból. A köztársaság elnöke 1918 óta Masaryk G. Tamás. Csehosziovákia — köztársaság. Területe 141.600 km2, lakóinak száma 13,661.260. Fővárosa Prága (Praha), 223.741 lakossal. — Az állam magvát a cseh királyság képezte, mely 1918-ig az Osztrák Császárság tartozéka volt. A cseh nemzet évtizedek óta nem volt megelégedve az osztrák uralommal, mely alatt a kormányzati jogokat a német kisebbség gyakorolta és ellenálláséival lehetetlenné tette a parlamenti kormányzatot. Ez ellenállás következtében a császári kormányok rendeletek utján kormányoztak (1. Ausztria). A cseh közvéleményt Kramars Karel képviselő pártelnök és Masaryk Tamás prágai professzor irányították, az radikális, utóbbi pedig inkább reálpolitikai szellemben. Az utóbbi irányzat erős alátámasztást nyert aeon neoszláv irányzatban, mely Miljukov Pál és Trubeckoj Jenő herceg vezetése alatt 1905 óta hova-tovább az angol keleti politikához igazodva, Csehországot a németellenes keleti politika és igy Oroszország elővédévé avatta. így informálta Masaryk 1907-ben a csehországi helyzetről Scotus Viatort és igy vette át a boszniai annexió idején, mely ellen Csehország nevében tiltakozott, a délszláv vádlottak védelmét, mi az orosz-cseh-szerb vonalakat Prágában egyesitette. Az 1908. júliusi prágai és az 1909. májusi pétervári neoszláv kongresszusokon a cseh delegátusok nyiltan az oroszvezetést fogadták el és Kraimars vezetése alatt, kit Stolypin és a cár a kongresszus idejében külön fogadtak, 1910-ben 50 cseh delegátus utazott a szófiai neoszláv