Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 11. szám - Jegyzetek az elmult negyedszázad történetéhez. Külpolitikai utmutató. 4. [r.]

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 május 22. kongresszusra és találkozott a 80 orosz és 50 szerb delegátussal. — A világháborúban a cseh politika teljes aktivitásba lépett. A vezetők börtönbe kerültek ugyan, de Benes Edvárd kereskedelmi akadémiai tainárl 1915-ben, a halálra itélt Kramarst és Rasint pedig 1916 végén szabadon bocsátották. Masaryk Anglián, hol 1915. a Kirg's College tanára lett és Scotus Viatorral dolgozva körvonalazta Csehország háborús követeléseit, melyek teljesedésbe is mentek és Oroszországon át Amerikába és onnan Parisba utazott, hol utjaik 1918 őszén összetalálkoztak. Az évtizedes politika eredményeként a cseh csapatok harc nélkül megadták magukat az ellenségnek. Már az 1914diki szerbiai hadjáratban 70 ezer osztrák-magyar hadifogolyból 35 ezer cseh volt, a 600 ezer besorozott cseh katonából pedig 1914—18. 300 ezer az ellenséghez csatlakozott. Ezeket Masaryk oroszországi utja idején légiókban egyesítve, az orosz hadsereghez kapcsolta, az orosz hatalom összeomlása után, Amerikába utazott, mely akkor Európa ügyeibe készült avatkozni. Wilson elnökhöz szerzett rokonságát és kapcsolatait a cseh állam javára gyümölcsöztetve, amerikai fedezet alatt kereste terveinek keresztülvitelét, melyekben akkor már az 1915-diki tervezetek alapján Felsőmagyarország (Szlovákia) megszerzése is terve volt, hogy Csehország a Kárpátokon áttolt orosz határokkal a Felső-Tisza mellett érintkezést kapjon. Mivel az amerikai kormány semmiféle hóditó politikát nem volt hajlandó vállalni és az önrendelkezés jog alapjára helyezkedett, Masaryk a pittsburgi tótokat maga köré gyűjtve, velők, mint a felszabadítandó tót nemzet képviselőivel a csehszlovák Unió alapján egyezményt kötött és ezen az alapon sikerült megnyernie a washingtoni kormány támogatását, így született meg a cseh hóditópolitika leplezésére a csehszlovák állam, melyet Amerika után líllíS. aug. 9-dikén Nagy-Británnia is elismert. A függetlenségi nyilatkozatot okt. 18dikán Párisban Masaryk, Benes és .Stefanek tábornok adták ki. Ez volt Csehszlovákia eredete. A csehországi csehek ez alatt Kramars vezetése alatt szervezkedtek és jul. 13-dikán Prágában Cseh Nemzeti Tanácsot alakítottak, mely okt. 14-dikén valóságos kormánnvá alakult át. Okt. 27-dikén az osztrák császári kormány is elismerte Csehország függetlenségét, mely igy okt. 28-dikán tényleg független állammá lett. Mig azonban a prágai cseh kormányzat az állami függetlenség alapján állott, addig a párisi cseh kormány a tót területek megszerzésén fáradozott és ezt a békekonferencián a Tót Xeni/eti Tanács okt. 30-diki deklarációjára támaszkodva — Magyarországnak a konferenciáról való kizárásával — keresztül is vitte. Mikor a nov. 14-dikén összeült 236 tagu prágai nemzetgyűlés a köztársaság elnökévé a Párisban tartózkodó Masarykot választotta (Kramars miniszterelnökké lett). Csehország további vezetése a párisi komité kezébe került. Az 1920. febr. 19-diki alkotmánylevél Szlovákiát és az orosz összeomlás következtében gazdátlanná lett ruthén földet Csehországba olvasztotta. Természetes, hogy a fenti előzmények alapján a cseh állam életképességét, mely' Csehország függetlenitésével nagy lendületet vett, bénitólag befolyásolták az idegen területek és beolvasztott népek problémái, melyeknek megoldásánál Oroszország hatalmas erői már nem állottak rendelkezésre. Azért a cseh kormányzat az erélyes külpolitikára helyezte a fősúlyt és az annektált területek megtartása végett Franciaországra támaszkodva létrehozta a kis ententeot (1. o.). —• Megalkotói közül Stefanek tábornok repülőutján szerencsétlenül járt; Rasin pénzügyminiszter, ki a cseh valutát francia támogatással jelentékenyen megjavította, merényletnek esett áldozatul; az állam irányitása tehát az elöregedett Masaryk helyett Benes Edvárd külügyminiszter kezébe került, kinek fiatal agilitása minden súlyos helyzetből megmentette Csehszlovákiát. — Elnök: Masaryk G. Tamás 1918. óta. — Kormányok: Kramars Karel 1918—19. Tusár 1919—20. Cserny 1920—21. Benes 1921. V. ö. Benes E.: Détruisez l'Autriche-Hongrie. Paris 1916 és Bohemia's case tor independence. London 1917. Brozs A.: The rise of the Czechoslovak Republic. London 1919, First year of the Czechoslovak Republic. London 1920. és Three years of the Czehoslovak Republic. Prága 1921. Üenis E.: Les Slovaques. Paris 1917. Manuel slalislique de la République Tchéc >slovaque, Prága 1920. és kÖV. Masaryk G. Th.: New Europe. London 1918. Hívet Ch.: Chez les Slaves libérés. Les Teliécoslovaques. Paris 1921. Csicserin Vasziljevics ^György — (1872—), 1918 óta Szovjet-Oroszország külügyi népbiztosa. Cumberland Ernő Ágost — (1845— 1923), V. György hannoveri király fia, 1866 óta Ausztriában élt. — Ernő Ágost — (1887—), az előbbinek fia 1. Ernő Ágost. Cuno Vilmos — (1876—), 1922— 1923. német kancellár. Curzon of Kedleston Nathaniel György — (1859—), angol államférfi. 1895—98. a külügvi hivatal helyettes államtitkára, 1898—1905. indiai " alkirály, 1919—1923. külügyi államtitkár. 1921 óta marquis. Cyprus — sziget a Földközi tengerben. Területe 9.280 km2, lakóinak száma 300 ezer görög. Fővárosa Nikosia 18 ezer lakossal. 1878—1914. brit védőváros, azóta koronagyarmat. A vasutvonalak hossza 120 km, a távíróé 400 km. Cyrill nagyherceg — 1. Kyrill. Czernin Ottokár gróf — (1872—) os/.trák diplomata. 1913—16. bukaresti követ, 1916—18. külügyminiszter. Emlékiratai: lm Weltkriege. Berlin 1919. Czernowitz — Bukovina tartomány fővárosa 87 ezer lakossal. 1914—16. többször orosz kézben, 1918-ig Ausztria, azóta Románia birtokában. Dahomey — 1. Guinea. Dalmácia — területe 12.831 km-, lakóinak száma 645.604, köztük 95% horvát és szerb és 3 százalék olasz. 1797—1918. osztrák tartomány, 1918 óta Zára kivételével (1. o.) Jugoszlávia birtokában. Damaszkus — Szíria fővárosa 180 ezer 400 lakossal. 1918. okt. 2. angol kézben, 1919. francia birtokba ment át. Dánia — alkotmányos skandináv királyság. Területe 48.432 km2, lakóinak száma 3.3 millió. Fővárosa Kopenhága (Kjoebenhavn) 643.600 lakossal. A vasutvonalak hossza 4260 km, a táviróvonalaké 3700, a telefoné 750 ezer. A kereskedelmi flotta 4330 hajóból áll, 5,182.000 tonnalartalommal. A hadsereg létszáma 14 ezer fő. A flotta 4 parti csatahajóból áll. — Alkotmánylevél kelte 1920. szept. 10. A parlament 2 házból áll: 76 tagu felsőház (lordsthing és 149 tagu alsóház (folkething). — Dánia politikai élete az 1895-diki választásokból kikerült radikális folkething (alsóház) és a konzervatív lordsthing (felsőház) elkeseredett küzdelméből áll. A kormány 1895 óta kisebbségi (konzervatív, majd mérsékelt) kormány volt, mely 1901ben mindenkivel szemben találta magát a folkethingben, mire a király radikális miniszterelnököt ^.evezett ki. Az uralomra került balpártok között azonban a következő évek folyamán szakadás támadt, ugy, hogy többségre támaszkodó kormányt alakítani, nem lehetett (Zahle radikális kabinetéi a szocialisták támogatásával, 1908—20). A háború az 1915-diki alkotmányreform után, mely a parlament mindkét házára nézve hasonló közvetlen választást alkotolt meg, a schleswigi kénléssel a külpolitika felé terelte a figyelmet és a kormány 1918. nov. 28. Schleswíg visszacsatolását kérelmezte. Dánia királyai: IX. Keresztély 1863—1906. VIII. Frigyes 1906—12. X. Keresztély 1912 óta. Dankl Viktor báró — (1854—) osztrák-magyar tábornok, 1914-ben az 1. hadsereg élén győzelmet aratott Krasznik mellett; később hadseregparancsnok a tiroli fronton; 1916-ban testőrezredes, 1917-ben bárói rangot kapott. Danzig — 1918-ig német város, azóta szabad állam a Népszövetség felügyelete alatt. Területe 1500 km2, lakóinak száma 300.000. Alkotmánylevél kelte 1920. aug. 11. A parlament 2 házból áll: 22 tagu szenátus és 120 tagu képviselőház (Volkstag). —. Danzig állam megalakulását a német halalom összeomlása és annak romjain Lengyelország feltámadása, ered ményeztéik. Daazig 1772. előtt Lengyelországhoz tartozottt és 1918-ban szintén Lengyelország igényelte. A békekonferencia hatalmai a versaillesi szerződésben elválasztották ugyan Poroszországtól, de Lengyelországba , sem kebelezték be, ha'nem mint szabad államot a Nemzetek Szövetségének védelme és felügyelete alá állitottották és élére, miután 1920. febr. az angolok megszállották, előbb Sir R. Tow-et, majd Haking angol főbiztos ke rült. Lengyelország azonban nem adta