Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 11. szám - A Magyar Külügyi Társaság vidéki akciója - A besszarábiai kérdés

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1924 május 22. MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁG Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR dr Főmunkatárs : BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. ker., Rökk Szilárd-utca 31. Telefon: József 62-29 Szerkesztőségi órák naponta d.u. 3 — 5-ig Hz előfizetés ára: Egész évre: 80.000 K. Fél évre: 40.000 K Megyéd évre: 20.000 K Egyes szám dra 2000 K Külföldre kétszeres dr Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. <x>o<xxx><xxx» <><><><x>o<x><x><x> A Magyar Külügyi Társaság vidéki akciója A Magyar Külügyi Társaság feladatai között a külföldi kapcsolatok fentartása mellett a külügyi érzék felkeltése is helyet foglal és ezért határozta él a Társaság vezetősége azt, hogy az évszázadok óta elsorvadt magyar külpolitikai érzék felkeltése és külügyi érdekű előadások tartása végett a vidéki központokat is felkeresik. A zászlóbontás április 27-dikén Apponyi Albert gróf elnök vezetése alatt, Pécsett történt meg, hová az elnököt útjára elkisérték Ludvig Ernő főkonzul és Paikert Alajos miniszteri tanácsos alelnökök, Eöttevényi Olivér dr. udjvari tanácsos, nyug. főispán, ügyvezető igazgató, Lutter János és Pázmány Zoltán profeszorok, igazgatók. Az ülést a pécsi Nemzeti Kaszinó nagytermében, nagyszámú diszes közönség jelenlétében tartották meg, melyen Pécs város egész intelligenciája megjelent, élén Zichy Gyula gróf megyéspüspökkél és Fischer Ferenc dr. főispánnal. Apponyi gróf beszédében a Nemzetek Szövetségének intézményét ismertette, annak előnyeivel és hibáival együtt. Megállapította, hogy a Nemzetek .Szövetsége voltaképpen a háborus hatalmakra, tehát olyan fundamentumra épült, amely át van itatva a nemzeti gyűlölettől. Az alap tehát merev ellentétben van a célkitűzéssel, mert nem valósítja meg a nemzetközi igazságosság feltételeit. Ezért kimaradt belőle Németország, Amerika és Oroszország. Másik hibája, hogy kizárólag a kormányok képviselőiből alakult, a tanácsban pedig csak a győztes államok és négy-öt esztendőnként változó ország vesznek részt, végül, hogy minden érdomileges ügyben a haiároznthozalalhoz egyhangúságot követeinek. Magyarország azért lépett be a Nemzetek Szövetségébe, hogy nu'gi-smc-rtesse a kormányokkal és az államokkal a trianoni határok igazságtalan voltát, mert a tagság nemzetközi bonyodalmai; esetén oltalmat is nyújt az egyes tagoknak, végül pedig mert állandóan alkalmat nyújt arra, hogy a lobbi államokkal szorosabb kapcsolatba léphessünk. Ez az a tér, ahol követelhetjük és ahol követelnünk is kell első sorban azt, hogy a lefegyverzés ne csak a legyözöttekre vonatkozzék, hanem általános legyen: hogy a kisebbségek jogait biztosító nemzetközi szerződések végrehajtassanak és végül, hogy az igazságtalan szerződések revízió alá vétesenek. A közönég szűnni nem akaró tapssal kisérte a nagyhatású beszédet, mely egyben az egész magyar külpolitika lényegét összefoglalta. Utána Ludvig Ernő főkonzul Amerika külpolitikájáról értekezett és általános helyeslés között állapította meg azt, hogy Amerikát a békekonferencia rászedte, mert annak ellenére, hogy a Nemzetek Szövetsége Wilson elnöktől származott, annak Amerika nem lett tagjává, és bár a Nemzetek Szövetségében az angolszász népek dominálnak, a rendelkezés Franciaország és a kisantant kezében van. Innen van az, hogy Amerika éppen ezért nem a Nemzetek Szövetségében, hanem a nemzetközi döntőbíróságban helyezi el reményeit és elitéli a békeszerződést. A nagy tetszései fogadott beszéd után Eöttevényi Olivér dr. ügyvezető igazgató a Társaság szervezetét és működését ismertette és bejelentette, hogy Pécsett négy alapító és 53 pártoló tag kérte felvételét. A Társaság második vidéki ülését május 11-dikén Gyulán tartotta meg, hol a vezetőséget Lukács György dr. nyugalmazott miniszter, a város nemzetgyűlési képviselője, Horváth Jenő dr. egyetemi magántanár, igazgató és Eötevényi Olivér dr. udvari tanácsos, nyug. főispán, ügyvezető igazgató képviselték. Lukács György a külpolitikai képzés fontoságát és a Nemzetek Szövetségének intézményét ismertette. Kifejtette a tiszta pacifizmus alapeszméjét és annak lényegét abban foglalta össze, hogy azt egészében a Nemzetek Szövetsége képviseli, amikor nemes hivatását követve a háború megszüntetésére törekszik. Szerinte a jövő eseményét abban kell felállítanunk, hogy a népek és államok a Nemzetek Szövetsége utján a háborús veszedelmeket békés uton elintézve, a háború fogalmát is kiküszöbölik. Azután a Nemzetek Szövetségének intézményét ismertette. Horváth Jenő Magyarország külpolitikai helyzetéről tartott előadást. Fejtegetésében abból az ellenséges propagandából indult ki, melyet a háború alatt még nem ismertünk, de amely már akkor kilométernyi pontossággal megjelölte a mai Csonkamagyarország határait, melyek a trianoni békeszerződésben megállapítást nyertek. Megállapította, hogy a Nemzetek Szövetségének is az a születési hibája, hogy az egyoladlu békeszerződésekkei van egybeforrasztva, tehát a jövő békéjét a múlt egyoldalú békeszerződéseihez köti. Magyarország tehát csupán az egyoldalú rendelkezések revíziójától remélheti javulását. Eöttevényi Olivér dr. a Magyar Külügyi Társaság működését és belső szervezetét ismertette, örömmel állapítván meg, hogy Gyula város lelkes közönsége átértette a mozgalom fontosságát és a Társaságnak tíz alapító tagot adott. A besszarábiai kérdés A Amilyen háborús gyuanyag Nyugateurópában századok óta Elzász-Lotharingia, olyanná készül kifejlődni Keleteurópában Besszarábia hovátartozandósága. Ennek a tartománynak ügye miatt hiúsult meg a bécsi oláhorosz konferencia s ez a legizgalmasabb kérdés most a londoni angolorosz tárgyalásokon. ' Besszarábia, ez az uj Érisz almája, 44.442 négyszögkilométer kiterjedésű s igy nem egészen egyötöd részét teszi ki a világháború után alig 115.000 négyszögkilométerről 298.000 négyszögkilométerre nőtt oláh államnak. Lakossága a legutolsó orosz népszámlálás szerint, mely ugyan még 1894ben volt, 1,935.412 lélek, melyből 920.919 vallotta magát oláhnak. Az 1919-ben megejtett oláh népszámlálás 2,642.000 lakost talált ezen a területen s ennek 63.9%-át (1,688.000) oláhnak minősítette, nem az illetők bevallása, hanem hatósági megállapítás szerint. A lakosság igy a 16 millió lelket számláló országos népességnek egyhatod része. A természetes szaporodás szerint az oláh lakosság csak 1,162.000-ej tehetne ki. A többi lakosság különböző nemzetiségek közt oszlik meg. Legtöbb az orosz, kiknek száma közel 700.000, azután a zsidó, 287.000-rel a bolgár 130.000-rel, mig az őslakos mohamedán tatárok 410 ezer lelket mutatnak fel. Viruló német telepes községeket is alapított itt annak idején a cári kormány s a németség száma 75.700. Minthogy az átcsatolás, illetőleg megszállás óta semmiféle oláh telepítés nem történt, sőt a tisztviselőket csak különböző kedvezményekkel tudja ideig-óráig megtartani a kormány az ellenséges indulatú lakosság közt, az oláh elem a természetes szaporodáson felüli arányszámot semmiesetre sem mutathat. Besszarábia a legrégibb történeti feljegyzések szerint ma már szkitháktól lakott föld volt, a rómaiak Kr. u. 106-ban foglalták el déli részét és Dacia nevü tartományukhoz csatolták. A III. században már a germán góthok kezére került, akiktől az V. században a hunok ragadták el. Azután avar, bolgár, magyar és kun uralom alá került. A kunok mohamedán dinasztiája, a Basaraba-család adta mai nevét a tartománynak. Alattvalói közé mind több észak felé terjeszkedő oláh pásztornép került, akik a nyugat felé vonuló szlávokkal és kunokkal öszszeolvadtak. A XIII. században az Európára törő mongolok véget vetettek a kunok birodalmának és végig pusztították a tartományt. Pedig ekkor már legalább a Feketetenger és a Duna partján némi kultúra is kezdődött. A génuai olaszok kereskedelmi ügyvivőségeket alapítottak és rendes hajójáratókat tartottak fenn. A mongol pusztítás után mohamedán tatárok telepedtek meg déli 'részén, az úgynevezett Budzsak-vidéken s utódaik máig is megmaradtak itt. Közép (Folytatása a 7. oldalon.)