Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 39. szám - Az uj angol parlament. A konzervatív párt veresége a választáson

mflGYflR KÜLPOLITIKA PolitiKai hozgazdaságiés ES VILÁGGAZDASÁG Megjelenik minden szociálpolitika, hetilap H.H^MH^.U mHVi csütörtök délután Budapest, 1923 IV. évf. 39. siám FŐBB CIKKEINK: Az üj angol par­lament, — L. B.j Moszkva veresége Iforvégiábaii. — Az erdélyi Magyar Párt és a román néppárt közeledése. — Varannal Aurél: A kölcsön és a magyar tartozások. — A Javorina­kérdés. — Horváth Jenő: A trianoni béke megalkotása |V). — Olasz könyv Jugoszláviáról. (III.) — Hilscher Rc­jsö dr.: A nemzetközi munkásvédclem törekvéseinek kialakulása. (I.) — Be­számoló a német könyvpiacról. ­(V—a): A csehek hetven emberüket nevezték ki a felvidéki vármegyék képviselőtestületeibe. — A hét króni­káj.v. — Mit irnak rólunk? <KK>0<X><><>C>OOC><><><XX>OOC><>0<><X>0 Apponyi Albert cjróf visszatért amerikai útjáról és beszá­molt tapasztalatairól. Impozáns volt a küzdelem, amelyet egymagában foly­tatott Magyarország igazáért egy egész világrész ellen, méltó Apponyi Albert egész egyéniségéhez. Páratlan szónoki tehetsége, nagy nyelvtudása, széleskörű világnézete állott rendelkezésére és ami­kor nem magába nézett, hanem azokra az eszmékre, amiket képviselni volt hivatva, akkor ott állott előtte Ma­gyarország tragédiája, a világtörténe­lem egyik legnagyobb igazságtalan­sága. Beszámolóiában azt mondja Appo­nyi. talán meg lesz az eredménye pro­pagandautiának. E kijelentés mögött ott rejtőzik a bizalom, a reménykedés, talán sikerült Amerikában megváltoz­tatni sok magyarellenes véleményt, si­került megnövelni Magyarország hí­veinek, vagy legalább is azoknak a számát, akik tárgyilagosan gondolkoz­nak a magyar problémáról. Ha meg­gondoljuk, hogy Apponyi emlékezetes versailles-i szereplésének sem volt gyors és látható eredménye, mégis többet használt Magyarországnak, mint az esetleges pillanatnyi siker, akkor ma is azt kívánjuk, ne a külső hatás legyen káprázatos, de arányai­ban jelentsen Apponyi sikere többet, mint amennyit annak idején versail­lesi beszédével kivívott. Az uj angol parlament A konzervatív párt veresége a vá­lasztáson. Az angol választások eredménye né­hány választókerület kivételével isme­retes és belőlük meg lehet állapítani körülbelül a jövő angol politikájának képét. A 615 kerületből a konzervati­vek rsak 256-ot voltak képesek meg­tartani, mig a munkáspárt 192, a libe­rálisok 156 kerületben győztek; a pár­tonkivüliek száma csak 10. A konzer­valivek e választáson 91 kerületet el­vesztettek, melyekből a liberálispárl 43, a munkáspárt 48 kerületet hódi­tolt el. A konzervativ-párt tehát elve­szítette eddigi abszolút parlamenti többséget, ha számra nézve legnagyobb pártja maradt is a parlamentnek. • A konzervativek bukását egy évi uralmuk után több okra lehet vissza­vezetni. Mindenekelőtt egyes ipari trösztök ösztönzésére erős vámvédelmi politikát terveztek, különösen az ipar­cikkekre vonatkozólag. Angliában, a szabad kereskedelem klasszikus föld­jén, Cobden szabad kereskedelmi ta­nának ma is varázsereje van, hiszen kereskedelmi nagyságát a mult szá­zadban ennek az elvnek köszönhette, noha másfelől éppen a szabad keres­kedelem nyitott utat a német ipar mind erősebb^érfoglalásának Angliá­ban. A cukorgyártás például teljesen elpusztult, a vmjsyártás pedig vissza­fejlődött. V F A liberálispárl főképp avval kor­teskedett a vámtarifák ellen, hogy az iparcikkek áremelkedését nyomon fogja követni az élelmiszereké is és a megélhetési viszonyok a drágulás kö­vetkeztében sokkal nehezebbek lesz­nek. A Morley-cég igen ügyesen köz­vetlenül a választások előtt köriratban tudatta ügyfeleivel, hogy iparcikkeinek mostani árát csak ugy tudja érvény­ben tartani, ha a konzervatív vámvé­delmi politika bukik és nem lesznek kénytelenek az árakat emelni a vá­mok emelése következtében. A vám­védelmi politikának főleg Lancashire­ben (Manchester) volt számos ellen­fele, hiszen a gyapotiparnak legfeljebb kára lehetett volna a nagy tarifákból és tényleg Manchester álpártolása a liberálisokhoz dönlötle el az ütközetet a konzervativek ellen. A vámvédelmi politika ellen Lloyd George erős vá­lasztási kampányt vívott, mindenütt erős szarkazmussal támadva a kor­mány programmját. Kiemelte a vám­tarifák káros hatását a hajóstársasá­gokra, rámutatott arra, hogy a házi­asszony a vámtarifák következtében nagyobb gondokkal lesz kénytelen megküzdeni; ez utóbbi érveléssel főleg CsütörtöK, december 13 a női szavazatokat akarta meghódí­tani. A konzervativek csalódtak főérvük sikerében is. Főleg arra számítottak ugyanis, hogy a munkásság nagy tö­megeit sikerül majd megnyerniük az­zal, ha hangsúlyozzák, hogy a vámok felemelése egyes iparágak főérdeke és ez iparágakban a vámok megindítanák a termelést és a munkanélküliség igy époly automatikusan megszűnnék, mint ahogy a magas vámtarifáju Ame­rikában is megszűnt. A munkásság és a munkanélküliek viszont ennek elle­nére még nagyobb lelkesedéssel sza­vaztak a munkáspárt mellett, látva, hogy az eddigi rendszerek teljesen te­hetetlenek voltak a munkanélküliség­gel szemben. A munkáspárt nagy si­kereit főleg annak köszönheti, hogy a választóközönség még hajlandó hinni ígéreteinek, hiszen soha nem volt al­kalma csalódnia benne, a munkáspárt még soha nem lévén kormányon. A külpolitikai szempont a választá­soknál ugyan alárendelt szerepet ját­szolt, de ebben a tekintetben is a libe­rálisok és a munkáspárt rámutalhat­lak arra, hogy a konzervativek egy év alatt teljesen tehetetleneknek mutat­koztak e téren a francia aggresszivitás­sal szemben. Németország talpraállitá­sára és a német jóvátételi részesedést illetőleg semmi sem történt, az orosz szovjetet még mindig nem ismerték el, ugy hogy Európával szemben Anglia teljesen elszigetelve áll. E téren is erő­sebb politikát kiván a közvélemény. Végül taktikai okok is döntőleg ját­szottak közre e vereségben. A kormány a választásokat oly hirtelen tűzte ki és oly rövid időt hagyott a sajtó és szó­noki agitáció számára, hogy a Beaver­brook-Kothermere-féle nagy sajtóap­parátus élén a Daily Maillel, e haszon­tól elesve, a liberálisokkal egyezkedett. Lord Beaverbrook Lloyd George-zsal előzetes tilkos eszmecserét folytatott és a Times, Morning Post és Daily Tele­graph, melyek egyedül maradtak hűek a kormányhoz, ismételten kiemelték, hogy a Beaverbrook-Rolhermere sajtó paktál az ellenséggel és uj koalíció uralomrajutását készíti elő. A kilátások most már igen különbö­zők lehetnek. Annyi bizonyos, hogy a Bn/du>i'n-Aormdny és a Aonzeruaífu pdrt egyeduroíma megbukott és csak vagy ujabb koalícióról, vagy ujabb vá­lasztásokról lehet szó. A legközelebbi hetek bizonyára tárgyalásokkal fog­nak eltelni a különböző pártok között kormányképes koalíció alakítására. Minthogy konzervatív-munkáspárti koalíció úgyszólván teljesen ki van zárva, tekintve a munkáspárt túlzó elemeire, akik mindenáron ellene Ara 350 borona

Next

/
Oldalképek
Tartalom