Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 23. szám - A spanyol választások után

4 Vasárnap, 1923 junius 10. Hirek Sziriából A mezopotámiai arabság egységének megszilárdulása — Mosszul városának tüneményes fejlődése A spanyol választások után A liberális kormány győzelme sorok is. A lapok nagyrésze azonban román és cseh befolyás alatt áll. Az < Éclair közöl egy-két nekünk kellemesebben hangzó cikket, de másnap már megírja az ellenkezőjét, hogy a saját publikuma előtt tisztázza magát. Az Europc Nouvelle csaknem minden, számában hozott magyarbarát és tárgyilagos értekezéseket, amíg a lapot egy Veiss nevü cseh pénzember birtokába nem kerítette. A békekonferencia idején főként Horthyt és a „reakciót " támadják. Az Actren Francaise 1920 január 15-én igv >r: — ,, A magvarak nyugtalanítják szom. szádaikat. a m» szövetségeseinket és . degeire mennek az egész világnak. Iratokkal teli ládákkal jöttek ide. hogy bebizonyítsák, miszerint Szent István királyságának leidarabolása hibás. Micsoda anakronizmus. Magyarország még mindig 1848-ban képbeli magát éti azt hiszi, hogy érdekes nép. Ami hberális nagvapáink imádták Kossuth Magyarországát, azt unokák nem ismerik, csak TUza turáni Magyarországát. " — Micsoda gondolat mesivál tortát ni a békeszerződést. — hia az Edair 1920 február 7 én. — egu ország joi»ra. nmelu a lew-lsősorban volt oka a há~ borúnak. Ebben az időben a francia sajtónak van egy vesszőparipája: a macvar veszedelem. A magyar nacionalizmus uhaebredésóba^ nagv veszélyt látnak. „ monarchikus mozgalomban pedig az első lépést az összedűlt központi hatalom újra szervezkedéséhez. Etrv Németországgal határos erös Magvarország veszélyes lenne — irja Jaques Bainville és a lapok ünnepl. k a RCTUKT által összehozott osztrák. cseh egyezményt melynek célja utiát állni a nemet terjeszkedésnek délkelet felé. A Matin Ijan. 31. 1 félti a románokat a vörös Oroszországtól, mert a másik oldalon ott fenyeget n magyar veszedelem... La monase hongvoise" a magyar veszély cimen az Evénement 1920 január 30-án vezércikket ír. Százezer katonája van Horthynak. irja a szocialista-bolsevista Populaire (ian. 30. ). akik egyáltalán nem titkolják szándékaikat, fsmét hátaimon van Apnonvi. a.. fekete gróf", panaszolja az InfOrmat-on (1920 ianuár 31). aki a béketárgyalásokon mesterkedni fog a búzás-halasztás politikájával. „Ez egy ügyes bajvívó, úgymond, akivel óvatosan kell majd játszani. " Igy irtat rólunk ebben az időben a francia lapok. Látható tehát. ho<rv még a gyűlöletben is tagadhatatlanul némi respektussal, amelyben a többi Iegvőeötteket riem nagyon részesítették. Tula. idcmképpeni áQásnontmk az, volt, ihogv a trianoni béke feltételein egy jottányit sem szabad változtatni. máT csak azért sem. mert a magvar béke. szerződés négy. akkor már aJá. rt szerződést tángált, a csehet, az osztrákot, a románt ós a hmoszJávot. amelyen a béke szakácsai már vagy nvolc-tiz ^napot dolgoztak és amelwt lohetel•'lenség felforgatni eazv Jeagözöftnek'' a kedvéért. 1920 óta az idők változtok. Ar érdekjlödés Magyarország hánt főként közfeazdasásri térero lassan megindult. A 'január 26-Btí Petőfi-ünnepről 267 lap íirt. Bethlen és Kállay utia alkalmából . mér számos tárgyilagos és mégértő •oikk jelenik meg. ha nem is olv mértékben, mint az angol és főként az olasz sajtóban. BetíhJen személyéről pedig íkivétel néBcül elismeréssel nyilatkoznak, i. Az Ouvre f. év. május 2-án Bethlen tés KállaY Párisid érkezésekor hosszú cikkben foglalkozik a maRyar kérejjemmel. Mig az Ére Noovelle. sőt e:, o, -. jzzben a CalMogramme ij elutasítóan m vitatkozik, a Correspondance Univer. selleben Kenald senafor. a népszővet. ísrég francia delegátusa nviltan u majgyar kérés teljesítése mellett emel szót, épp usv. mint ugyanezen bap hasábjain roár nap múlva a magyarbarát francia trépviselö. Charles Tisseyre. jj Május 4-én a Cablogramme vezércikkben foglalkozó velünk. A cikk MTV kezdődik: „La Hongrie jourt en Francé 'de. vives svmpatries. " kell a népek szolidaritására, minthogy nnek az országnak a rekonstruálása az egész civilizált világ előnyére fog szolgálni és egyáltalán nem sérti » francia érdekeket. Ez a pár szemelvény azt hiszem elég lesen mutatta azt az ellentétet, amelv » francia sajtó hangiában hazánkkal •zemben tapasztalható volt a múltban : s látható a jelenben. Ha 1917-ben saint Brice két fai kiirtását követelte. Í poroszét és a magva rét és ha 1923jan Tissevre egvik nagv cikkének azt i rjmet adta „La Honerie dóit vivre" Magyarországnak élnie kell, — akkor méltányolni lehet azt az úttörő munkát, melvet ennek az ügvnek pionírjai, köztük a Magvnr-Francia Irodalmi Társaság és a budapesti francianyclvű napilap, az L'Echo du Danube. ez iránvban végeztek. És dicséretére váljék a francia sajtónak, hogy lekötelezve bár volt szövetségesei, elsősorban a kisentenle iránt, a háborús gondolattól mindjobban távolodva, ma már a béke. a kiengesztelédés. az igazság, a jog és az emberiesség nemesebb húrjait kezdi pengetni Seik Mahmud fellépése eddig nem okozott különösebb gondot Bagdadban, mert ámbár igyekezik uralmát a mosszuli vilajetben állandósítani, hatalma a ravanduzi és a szulcimániai területeken nem terjed ful, más szóval uralma inkább névlegesnek mondható. Fellépésének azonban volt egy kőzvetellen következménye: Az irakiak (mezopotámiaiak), akik eddigelé kizárták az uralomból a mosszuli arabságot, belátták, hogy politikai Inba a mezopotámiai arabságot megbontani s ezért Fajsral most a mosszuli illetőségű Hanna Khayat főorvost a bagdadi kormány egészségügyi miniszterévé nevezte ki s egyúttal több jelentősebb állami pozíciói juttatott a mosszul vilajeli arnbságnak. A fiatal mezopotámiai állam legsúlyosabb baja: a pénzügyi nehézségek. A miniszterek fizetését legutóbb egyharmadára redukálták (3000 rúpiáról 1000 rúpiára) s ennek megfelelően leszállították valamennyi állami közalkalmazott fizetését. Viszont a megélhetési és a polgári kereseti megélhetések jők. A mosszuli állami kórház főorvosa, hogy csak egy példát említsünk, 600 rúpia fizetésén kivül könnyen megkeresi a napi á angol fontját. A Mosszul városától nem messze rsö török halárrói a török csapatok még a mai napig sem vonultak el. Ennek ellenére, mint art már egyik régebbi cikkünkben jeleztük, a petroleumforrások közelsége rendkivöl föllenditette a város gazdasági életét. A nemrég még elhanyagolt városka, szemben Ninive romjaival, szemlátomást európai várossá vedlik át. Keleten a városok fejlődését Beirnt városával szokták összevetni. mert Bejrut a mult század hetvenes éveiben még jelentéktelen városka volt s azóta alig néhány évtized alatt egész Szíria legjelentősebb géjcponljává nőtte ki magát s az 6 160. 000 főnyi lakosságával nagyobb súlyt jelent, mint akár a 200. 000 főnyi lakosú Bagdad vagy a negyedmilliónyi lakosú AIcppo vagy Damaszkusz. Mosszul városa máris elhagyta fejlődésében Bejrutot, más szóval ugyanazt az utat, melynek meglevésérc Bejrutnak fél századra volt szüksége, Mosszul alig 10 év alatt tette meg, illusztrálásául annak, mennyire emelhet egy várost vagy egy vidéket ; valamely gazdasági tényező. Ezeket az információkat Mgr. Bérré bagdadi érsek környezetéből kaptuk. . Mgr. Bérré hosszú éveken át egyszerű Domonkos papként működött Mosszulban, mig végre érdemdús tevékenységével megnyerte Róma bizalmát. Mgr. Bérré kisérte volt Dubois bíborost közel-keleti útjában, mint olyan, aki s keleti viszonyokban legjobban tájékozott. Jelenleg Párisban időzik. Khayatt Wadih Simatnllah. Április végén zajlottak le a spanyol | választások és amint előrelátható volt, d'Alhucemas márki (Garcta Prieto) liberális kormányának győzelmét hozták. A választások eredménve. de általában az egész spanyol politikai helyzet megérdemlik azonban, hogv egv kissé bővebben foglalkozzunk vele. A spanyol választóközönség már hosszabb idő óta ugy oszlik meg. hogv a választókeriiletek egynegyedére a konzervatív, egy negyedére a liberális pártok mindig biztosan számithatnak. A mostani választásokon is 409 képviselőből 146 lett egyhangúlag megválasztva, 4 tartományban (Almeria, Cordova. Murcia és Lugo) egyáltalában nem volt választás, ezekben a helyi pártvezérek az u. n. kacikák jelölték ki a képviselőket. A választókerületek harmadik negyedét a mindenkori kormánv szokta megszerezni, az opportunisták természetesen ezúttal a liberális pártoknak jutottak és igy tulajdonképen alig száz kerület az, amelyben komolv és heves választási küzdelem folyt le. Ezek a választások azután annál nagyobb meglepetéseket hoztak. Ha a fent mondottakat tekintetbe vesszük, tisztán áll előttünk a mai spanyol parlament képe. A kormánv mögölt 228 képviselő áll. vele szemben van 181 ellenzéki. Legerősebb ellenzéki párt a nagv tradieiézkra támaszkodó konzervatív párt 88 képviselővel, mig Maura konzervatív csoportja csak 12 mandátumot kapott, a többi konzervatív csoportot is beleszámítva 130 konzervatív van. Kisebb ellenzéki csoportok még Cierva párlia 20. a regio; ^naüstak 22, aTrepublikánusok, H. tszociahsták 7, és egv éh kisebb csoportok 19 képviselővet. A kormánv lehat gvőzött, de ez a győzelem mégsem biztosítja hosszú életét, mert nem egv párt áll mögötte, hanem különböző csoportok, amelyeket azonban főképen csak személyi ellentétek választanak el. Ezek a csoportok néhány hónappal ezelőtt alakították meg az u. n. de.mokrata egyesülést és ezáltal lehetővé tették, hogv mult év decemberében Sanchez Guerra konzervatív kormánvát d'Alhucemas márki liberális konnánva válthassa frl. Ennek a liberális koalíciónak gerincéi a miniszterelnök hivei. az u. n. prietlsták. (demokratapárt) alkotják 90 képviselővel, mellette nagyobb csoport még Ramanones gróf liberális pártit 50. Alba külügyminiszter monarchist-.i iobbpártia 48. Gaase.t agrárpártja 11, és Alvarcz képviselőházi elnök reformpártja 20 képviselővel. De ezzel sem teljes még a liberális pártok tömege, olt van még Alcalla Zamorra volt hadügyminiszter kis csoportja és még egvnéhány képviselő, aki a liberális párt cnnvi esoportin között sem tudott ellulvezkedni. Az idei??n nehezen ismeri ki magát ebben a káoszban, amelyet semmi icm tesz különösen indokolttá, mert hiszen mindezek A pártok egyformán liberális alapom állanak r> csak jelentéktelen nézetkülönbségek, főképen Dedia személyi kérdések okozták cnnvi csoport kialakulását. 1876. és 1017. kőzött Spanyolország is ismerte a politikai váltógazdaságot. két nagv egvaéces párt. a liberális és konzervatív váltotta föl állandóan egy- j mást, Spanyolország^ fel először a koalíció a liberálisok é» Cierva nacionalista pártja szövetségében lizt követte 1918-ban az u. n. nemzeti kormány élén Maurával. Ebben a minisztériumban a konzervatívok, a liberális csoportok és a rcgionálisták egyaránt képviselve voltak. Ezután megint pártkormánvok következtek. d'Alhucemas márki, Romanones gróf és Maum kormánva. végül pedig 1'J'ZO. áprilisában uira uralomra jutott a konzervatív Dalt a kormány élén a párt népszerű vezérével Datoval. Az 1920. évi választások Datouak nem hozták meg a várt többséget, amennyiben csak 186 mandátumot tudott szerezni, és csak az összes konzervatív csoportok egyesítésével számithatott 232 szavazatra. Dato me«gvilkolása után. minthogy Maura vonakodott az összes konzervatívok támogatásával kormányt alakítani, Allendesnlazar lett a kormányelnok. Ennek ulejérc esik 1921. júliusban Spanyolország legújabb történelmének leggyászosabb eseménye, a marokkói nagv katasztrófa, amelyben az 1909-ben nagv fáradtsággal magszerzett terület elveszett. A kormánv erre lemondani kénvszerült és uira Maura alakított koalíciós minisztériumot de már nem sokára a konzervatív Sanchez Gucrrs váltia fel. aki mult éy decemberében a demokrata egyesülés miniszterelnökének d'Alhucemas márkinak adia át helvét Az ui liberális kormánv. 'mellnek tagiai között volt 3 demokrata. 3 libcrőlis. 2 monarchista iobbtoárti. 1 reformista, ezenkívül Gasset és Alcala Zamorra). Spanyolország mai nehéz helyzetének főokát a hatalmas klerikális befolyásban látja. Ezért követeli az állam és egvház teljes függetlenltéséL a papi befolyás kiküszöbölését ezenkívül pedig intézkedéseket kiván olv iránvban. hogv a király a Gortest ne oszlathassa föl tetszése szerint, hanem csak a törvény által meghatározott esetekben. Fontos programmja még a kormánynak a szenátus reformja. Hogv a szenátus reformjára a liberálisoknak pártjuk érdekében van szükségük, azt mindiárt megállapíthatjuk, ha vizsgáljuk a szenátus mai összetételét A szenátusnak 180 választott és 180 élethossziglani tagja van. Iga, hogy a május 15-i választásokon 105 liberálissal szemben csak 46 konzervatív és 29 egvéb ellenzéki került be a szenátusba, de ezzel szemben az élethosszigleni tagok többsége a konzervatív párt híve. Ehhez a második csoporthoz tartoznak a királvi hercegek, a legalább 60.000 peseta jövedelemmel bíró grandok, az állam föméltóságai és a király által élethossr.iclan kinevezett szenátorok, akik a választott konzervativ szenátorokkal együtt a kormány híveivel szemben legalább 50 ' szavazattöbbséggel rendelkeznek. D'Alhucemas hirdeti a szenátus reformiának szükségességét és különösen a grandok tagságát tartja jogosulatlannak, annál is inkább, minthogy a szenátusban a legfontosabb' társadalmi szervezetek, éppen ugv mint a mezőgazdaság, kereskedelem, ipar és a munkásosztály érdekei egyáltalában nincsenek képviselve. A képviselőválasztások egyik nagy meglepetése a szocialisták hatalmas győzelme Madridban, ahol 8 mandá-1 tűmből 5-öt szereztek meg. A másik' meglepetés a katalóniai nacionalisták sikeres szereplése. Katalóniuhan nemcsak a mérsékelt nacionalista csoport kétszerezte meg mandátumai számát, hanem a szélső szeparatista csoport egyik jelöltje is csak néhány szavazattal maradt kisebbségben. A köztársasági párt is néhány meglepetésszerű győzelmet aratort. A konzervativ párt szerencsétlenségére éppen malmi alntt történt n marokkói katasztrófa, amely még ma ts élénken foglalkoztatja a spanyol közvéle-, ményt. 1921 júliusában tud zalevöleg Silvestre tábornok csapatait váratlanul) megrohanta Abd el Kerim hadserege,! A tábornok először bensziilött csapa-^ tokkal próbálta visszaverni a támadást,; de ezek az ellenséghez állottak és ma-j guk segítettek tönkretenni a fejvesztett spanyol csapatokat. A spanyol hadse-j ^ reg.:ft|5ya Menekült, M egé^.niegMál^