Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 23. szám - A spanyol választások után

Vasárnap. 1023 június 10. HADIÁR B&bPOUTUUl T lott területet kiürítették és csak az üldözök lassúságán niult, hogy Mrlillát meg tudták (ártani. Halira kormány rapttásakor igyeke7,tt jóvátenni a hibát, to'UX'O embert küldőit Marokkóin! ós sikerült is az elvesztett területek nagy rés/.ét visszafoglalnia, dc el nett tehet t- jóvá i Kt.'.MlO elesett spanyol kat.mát és a rengeteg pénzáldoz.atot, nem is szólva úrról, hogy a spanyol hatalom ., bensxiiióttek flott rengeteget vesztett tekintélyéből. A hadbiróságok most foglalkoznak a marokkói katasztrófa ügyével és a Vötvéleménv nagv érdeklődéssel várja az íteletet. A »panvol helyzet különben >• "a gyón komoly. 'A liberális kormány egyhazelUna* programmja a papságnál a kgnagyobb elégedetlenséget keltett* és Soldcvilla saragossai érsek nyilt levélben tiltakozott a kormánv politikája ellen. Erre néhány nappal ezelőtt a 8" eves érsek ellen merényletet követtek el, melynek áldoiatául esett. Az iparosvidékeken, különösen Barcelónában állandóan sztrájkok vannak és a munkásság elkeseredése általános. A drágaság is folyton emelkedik és valóban csoda, hogy a peieta mai árfolyamát még meg tudja tartani. (100 pereta 235.75 francia frank.) Az állam súlyos pénzügyi helyzetéért a marokkói politikát okolják és mindig n6 azoknak a száma, akik Marokkó kiadását sürgetik. Terméstetesen Ilyen lépés nagyon meggondolandó volna, hiszen Spanyolország részére Marokkó birtoka nemcsak Földközi-tengeri hatalma megerősödését hanem déli határai védelmét is jelenti. Al azonban ténv, hogy 1009, tehát a marokkói megszállás óta van állandó deficit a spanyol költségvetésben, lessámitva az 1911— 12-es éveket, midőn sikerült az államháztartást egyensúlyban tartani. 1900X>t n még esek 3» millió a deficit, 1915ban 1S7 millió, |916-ban már 323 millió. 1918-ban 416 millió peaeta, mig a két legutolsó költségvetési év, IMI április—1922 április 1101 millió, az 102'.' —23. évi pi un 918 millió peseta deficitet mutat fel. Ennek a deficitnek jelentékeny részét teázik ki • marokkói kiadások. 1909—23 kötött 2*44 millió pezetát. Természetes azonban, hogy a deficitnek más okai is voltak. Ha az állami kiadásokat nézzük, horribilis emelkedést látunk. 1909-ben 94 millió, 1915 ben már 1120 millió. 1921—22-ben már 2952 millió pezela az állam ki adása. A kiadások nagy emelkedésével a bevételek nem tartottak lépést és igy külöitosen az adórendszer tekintetében, a vasúti tarifáknál semmi változás nem történt. A küJkereskedeimi forgalom i* kedvezőtlen adatokat mutat. A behozatal 1920-ben 1421. 192l.ben 2833. 1922ben 3033 millió pezeta. a kivitel ugyanezen időben 1024 (1920), láfitt (1991). 1449 11922). Mig tehát 1930-ban a behozatal csak 27% -al volt nagyobb a kivitelnél, 1922-ben er. a szám már 32S5ra emelkedik. .Spanyolország helyzete tehát, bár a világháborúban semlegességét eléggé kihasználhatta, nagyon soiyos, de azért reménytelennek még sem mondhatjuk. Mindenekelőtt Spanyolország gazdasági kincsei lehetővé teszik, hogy könnyen leküzdje az utolsó évek nehézségeit. Különösen a spanyol mezőgazdaságnak van nagy jövője és a mostani esztendő e tekintetben nagyon biztató, mert igen jó termés Ígérkezik. Sőt. ha az ország kiheveri bajait, és munkaképes kormánya és parlamentje lesz, könnyen visszaszerezheti politikai jelentőségét is. Különösen kitünö alkalma nyílik erre most, midőn a délamerikai államok a nemzetkfizi életben mind nagyobb szerepet visznek és egyöntetű politikájukkal nemcsak Amerika, hanem Európa kérdéseiben is fontos tényezőkké váltak. AnyaáUemuk. Spanyolország hivatva van ezen nagy részben spanvol lakosságú államok vezetésére és csak belső erejétől és konszolidációjától füger. hogy ezt a hivatását be is tölthesse Szociális mozgalmak A sxállitómankisok nemzetközi konferenciája A különböző irányzatokhoz tartozó munkáscsoportok egységfrontjánakmegvalósitása iránti törekvések kezdeményezői jelentős sikerként könyvelhetik el a szállítómunkásoknak Berlinben, május hó 93. és 24. napjain tartott konferenciáját, melyen agy az amsterdami szakszervezeti Tnterneeionslehor, mint a moszkvai vörös szakszervezeti Internacionalehoz tartozó kiküldöttek resztvettek. Az amsterdami Internacionálé kötelékében működő nemzetközi központot lióbert Williams, Edo Fimmen, Johann Döring, Marcel Bidegaray és W. Wa tans. a moszkvai Internacionalet: A Andrejew. A. Sadowski, G. Altsakanow és A. Losowski képviselte. A konferencián minden kiküldött hangsúlyozta a szállítómunkások egységfrontja helyreállításának feltétlen «zükséeess*ifét és az elfogadott határozatok azt mutatják, hogy a szállítóműn kások két irányzatának egymáshoz való közeledésére az első lépés megtörtént Elhatárolta a konferencia, hogy a lág szállítómunkásaihoz felhívást bocsát ki a hábom és fascizmus elleni küzdelem érdekében; paritásos akcióbizottságot állit fel. melynek feladata az egységfront megvalósítására, a háború, a fascizmus és a reakció elleni küzdelem megindítására szükséges teendők megszervezés.- és heresrtölvezetése, a municiógyártásnak és szállításnak a műhelyekben, a fontosabb ható §9 vasutvonalakon való ellenőrzésére alkalmas szervek létesítése, az egvségfront helyreállítása érdekében összehívandó világkongresszus előkészítése; segélyalapot létesit arra a célra, hogy ennek révén a fascizmustól üldözött szállitómunkássrervezetek támogathatók legyenek. A konferencia nevében a világ szállító munkásaihoz intézett felhívásokat melyek a háború és a fascizmus elleni küzdelem felvétele érdekében készültek. Róbert Williams, Edo Fimmen, A Adrejew.' G. Altsanakow. ,\. Sadovski és A. Losowski írták alá. A háború elleni felhívás ntal arra. h©Ev a Ruhr-vidéknek francia és belati csapatok által történt megszállása. Foeh marsallnak a kis-entente álla maiban telt látogatása. Clintonnak » szovjet-kormányhoz intézett legutóbbi jegyzéke, a lausannei konferenciának a török néppel szembon tanúsított magatartása már rávilágítanak arra a vérfürdőre, nmelyet az imperialista hatalmak a világ népe számára ismét előkészítenek. A munkásosztály minden országban békét kiván, mondja tovább a kiáltvány. A proletariátus a háborúban mit sem nyer, ellenben mindent elveszit. Az egyesült kapitalista hatalmuknak S/ovjctoroszország elleni háborúja világháborúi jelent. A munkások és parasztok köztársaságának bukása a legsúlyosabb vereség lenne, amely csak a proletiriátust érheti. H« a munkás súg egves csoportjait nemzetközi, teoretikus é* szervezeti kérdések egymástól el is különítik, abban a vélemény ben mégis valamennyi tábor egy: hogy Szovjetoi oszország a minden más országban fellángoló renki iós törekvésekkel szemben az utolsó vár. A továbbiakban a felhívás a muníció és egyéb hadianyag szállításának figyelemmel való ' kisérésére és minden eshetőségre való készenléteire Duzditja a szállítómunkásokat. A fascizmus elleni küzdelem ügyében kiadott felhívás megemlíti, hogy Ölasz országban a (ascista diktatúra a szak t/ervvívteket erőszakkal feloszlatta, pénztáraikat elvette, házaikat szétrombolta, lapjaikat elnyomta, vezetőiket és sok tagjukat fogságra vetette és minden munkásszervezkedést, mely a kapitalizmus ellen irányul, üldöz. Jugoszláviában, Magyarországban. Spanyolországban, Bajorországban, valamint Európának többi részén napról-napra erősebb a veszély, amellyel a munkásságot a katonailag szervezett reakció fenyegeti. A fehér terror Magyarországon, a fascista tyrannizmus Olaszországban, a külön rendvédő őrségek mozgósítása Angliában arra matat, hogy a kapitalizmus tervszerű offenzívét indított a proletáriáfussal szemben. A fascizmus rohamcsapatát a katonailag szervezett polgári ifjúságból, az emigrált orosz fehérgárdistákból, az elszegényedett és rászedett középosztályból szedi. Ezt a rohamesapatot alkalmazná a burzsoázia a maga szolgálatában sztrájktörökül, valamint a harcoló munkásság megfélemlité sére. A szállítómunkásoknak fel kell venniök a küzdelmet a fascizmus és : r«akció ellen és tervszerű ellenintéz kedéseket kell megv alósitaniok. A konferencia nemcsak a szállítómunkásokat hívja fel. de kérőszóval fordul valamenny imunkáshoz. hogv szüntessék be haladéktalanul a testvérharcot, a szakszervezeti mozgalom egységét állítsák helyre és igy tegyék meg az első elmaradhatatlan lépési a fascizmus és világreakció elleni kíméletlen, tervszerű harcra. Fáradhatatlan propagandát kell ezenkívül folytatni lapokban, gyűléseken és a munkásságot fel kell világosítani arról, hogy a fascizmus a burzsoázia osztályfegyvere. Minden adott lehetőséget ki kell használni a parlamentben is e munka erdekében. A fascisták akciójával szembe kell állítani a mnnkásság akcióját, a fascizmus fegyveres támadását a munkásság fegyveres védekezésével kell ellensúlyozni. Különös figyelem fordítandó a szállítómunkásoknak szervezetlen tömegeire és meg kell akadályozni, hogy őket a fascizraas osztályos teslvéreik ellen kihasználja. Ennek a munkának a fascista Szakszervezetekben kell főképpen folynia, hogy :« fasrizmus proletárelemeit az osztályharchoz visszavezesse. Eddig a kiáltvány. Amennyire megértően támogatandó a munkásságnak minden jóhiszemű és igazságosnak látszó mozgalma, éppen olyan visszataszító hatással hir iz elfogulatlan olvasóra az a törekvés, amely frázisok puffogtatásával, valótlanságok ki-zinezésével kívánja gyuanvagát a tömegek lelkébe belelopn; A kiáltvány pedig bővelkedik mindenben. Ugylálszik, minden nemzeti irányú mozgalmat a kapitalizmussal Kiván. a fascizmus gyűjtőneve alatt, összefoglalni és közben olyan badarságokat hord össze. hogy leheletlen mosolygás nélkül olvasni a sorokat. Fimmen urék még mindig neui találják elcsépeltnek* a „magyarországi fehér terror étnlégatésit", nem latjai*, hogv ilyen hazugságokkal ma máinem lehet senkii sem tévútra vezetni' Különben ig»n jól tudjuk, hogy kik gondoskodnak arról, hogy Magyarország fekete színben tűnjék fel i világ előtt: Kunfi és Garami urék. Az utóbbinak » hamburgi kongresszust megflóző koferencián mondott beszédére különben legközelebb még ra lérúnk. oooooo^ooooo<v^<>eo<xx><>ooo<>c> A MAGYAR KÜLPOLITIKA **ÉS VILÁGGAZDASÁGRA minden hő 1-től és 15-től kezdődően bármikór lehet eiőSan Martino gróf Magyarországról San Mnrtino gróf olasz sxenátor * La üeuue de l'nrit hasábjain Mow*nroiizáa iclenleqi heluzeie rímmel fiat gvobbszabásu tanntinánTt irt. Ez a tanulmány egyik Igen fttrvetetorcmélto láncszeme annak n szellemi küzdelemnek, amelvet iózanul látó s ez igazság: iránt érzékkel biró külföldiek indítottak a különböző békeszerződések tor» alkotásai ellen. Sant Martinó gróf. ha itt-ott kisebb-nagvobb tévedések belecsúsztak is tanulmányába jóleső rokonérzéssel láthatóan komolv. becaftle-í tea ievekezettel szélesen mecalaoozott adathalmazokra építi fel condolatmenetét. Részletesen ismerteti a háború előtli és a mai Magvarorszác közötti különbségeket politikai, közgazdasági és etnikai szempontból egyaránt emegállapítja, hogv a nevelő szem azt a sebet, amelvet Magyarországon ejtettek mélyrehatónak, szinte gyógyíthatatlannak látia. San Martinó aróf mindezeken túlmenően a mai politikai életünk ütko. zőpontjait is sorra boncolja s különö-' sen azon botránkozik meg. (hogv az egvmásra utalt kis országok, nevezete-* sen a kisantant államai milv kifejezett rosszakarattal nehezítik meg a közgáz.-; dasági kapcsolatoknak Magyarországgal való uira felvételét. Megállapítja, hogv a párisi konferencia minden előrelátás nélkül és tekintet nélkül a következményekre hozta meg döntéseit, szabott lehetetlen határokat, csak azért, hogv ui politikai barátainak zavaros és komplikált óhajainak eleget tehessen. A párisi konferencia megfeledkezett arról, hogyha egv fai. miként a magvar is ••«« hat-hat faiból álló népvegvülékben tiz század óta iátsza a vezérszerepet, ezt csak ugv tehette meg. ha felsöbbségét pozitív képe-jségek támasztották alá. Most a régi helyzetnek éppen a forditottia van, a kisebb fajsulvu kisebbségeket a cselekvőképes többség fölé helyezték. Ausztria néldáia világosan bizonyítja, hogy nsm szabad Magvarországot lehetetlen jóvátételi követelésekkel' téliesen tönkretenni. A jóvátételi kér-dés Damoklesz kardiát el kell venni a magvarok feje felöl és gyakorlati mó-' dot kell találni ennek a problémának' a megoldására. A restaurált MtMMrortzáa ha nem tudja is pótolni Orosz-, orszriíjor. az eliürendü élelmezést nr/ersananqok terév. naou seaitséafre lehet eaész Európának. Ideje, hogv az okos-' ság politikáját kövessük, mely az érdé-; kelt vidékek komoly ismeretén nvug-J szjk. s amrlv ismeretben a nárisj konferencia tagjai teljesen szűkölködtek. »<>c>oo<><>ooobooooooc>c><><>o<K><s<>< HÍREK — Sajlóhir a Ruténfüldrdl. Prágából jelentik: A Ruszinszkói Maqyar Hírlap, az Erdös-Kárpátokbeli ellen, zéki magyar pártok munkácsi napi* lapja, ezentúl héten kint cssk kétszer jelenik meg. Napi anyagát a Prágai Maguar Hirlnp adja ki. — Az olasz néppárt (Parttte Popelaire) taktikájában, mint az olasz liberális lapok meglepetéssel konsta»4lják. ismét fordulat észlelhető. A válasrtási reform kérdésével kapcsolatban, mint ti ntos politikai tünetet emiitik. hogy Mussolini és a Partito Popolare megbízottai kőzött ismét tárgyalások vannak folyamatban. A Corriere deíla Sera a dolgot ugv állitfa be. mintha Mussolini kereste volna az összekötle|ést a néppárttal, mert feltétlenül; szükségesnek látja, hogv a választási reformmal kapcsolatban mégis parla-, menti töblnéset rekrutáljon magának.' t.suk igy magyarázható, a lap szerint' hogv kevéssel azután, hogv a torinéi kongresszus De Gasperi néppárti kép-' viselő határozati javaslatát elfogadva, a kontaktust a kormánnval megszaki-1 tolta. most. ami legérdekesebb, magának De Gasperinek közvetítésével újra tárgyalásokat lőlvtat Mussolinivei.