Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 16. szám - A szesztilalom és a norvég kormányválság

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap. 1923 április 22. A szesztilalom és a norvég kormányválság A pártok -megoszlása a storthingben — Az uj konzervativ kormány programmja A norvég sajtó érdeklődése Mmgyarország iránt — A „Magyar Külpolitika" tudósítójától — visszautasítottuk, mert a fölajánlott! kijárás néni elégíti ki Bulgária gazda­sági érdekét. A nyugattráciai mérte.; küllek sorsa most a népszövetségi la- I nács döntése elé kerül. Majd belpolitikára térve át. a követ- I kező szenzációs kijelentéseket lette a miniszterelnök: — Ellenségeink azt mondják, hogy a kormány meg fog bukni. Ez az állí­tás teljesen téves. Talán egyes minisz­terek egyénileg megbuknak, de o pa­rasztkormány még husz évig marad az ország élén. Addig fogjuk vezetni az országot, míg a kommunisták, n szer­vezett munkások le nem rázzak ma­gukról az ügyvédeket s más nem­komoly politikusokat s aztán r. ekik adjuk át a hatalmat. — Ha egy nap B parasztpárt kon­gresszusa elhatározza a politikusok , vagyonának elkobzását, egy percig sem haboznánk, hogy ezt végrehajt­suk. Pártuuk tagjai közt nem lürünk meg olyan embereket, akik hivatalos helyzetükkel visszaélve, burzsoákká változnak. Azokat a tagokat, akik arisztokratának merne/, fölcsapni és külföldről hozatnak maguknak bútoro­kat, mint ahogy tett Túrlakov volt minisztertársával, kizárjuk a pártból. — Bulgáriát nem fenyegeti semmi­féle belső és külső veszedelem. Január 31-én aláirtuk a megegyezést, mely szerint a ránk vetett hadikárpótlást (jóvátétel) 550 millió frankra csök­kentik s ezt az összeget hatvan év alatt kell letörleszteni 5%-os kamattal. A minap nyíltan megegyeztünk Szer­biával a határ kölcsönös védelmére. Ez a nisi egyezmény semmiféle titkos záradékot nem tartalmaz és nemsokára közzé is tesszük. Romániával tárgya­lásaink nagyon előrehaladtak s az a meggyőződésem, hogy a romániai bol­gár alattvalók vagyona kikerül a zár­lat alóL Szokott szaggatott modorában me­gint a belügyekre térvén át, az anar­chista-párttal foglalkozott részletesen. Ezzel szemben feltétlen represszáliá­kat kell alkalmazni, mert nagy ter­rort fejt ki. A párt nagy többségében ideges gyerekekből áll, kiknek fejét megzavarta a tömegesen terjesztett mindenféle forradalmi röpirat. Az, hogv merényleteket követnek el. szin­tén fiatalságuknak tudható be. Idő­sebb és komoly ember nem is lehet anarchista, — állapította' meg zugó helyeslés közt a miniszterelnök. Az expozé után felolvasta a paraszt­párt programmját és egy törvényter­vezetet a kommunisták birtokának el­kobzásáról. Eszerint a javaslat szerint mindazokban a falvakban, ahol tiz kommunistánál több lakik, ezek va­gyonát elkobozzák, illetőleg szövetke­zeti birtokká teszik, ami különben a kommunista pártnak sarkalatos pro­cramropóntja. A földbirtok szocializá­lása ezzel a lépéssel megkezdődik s cz kísérlet lesz ahhoz, hogy a szocializá­lás elve mennyiben válik be, hogy az­tán általánossá tétessék. A bolgár parasztpárt programmját ez az expozé és cz a törvényjavaslat éppen kellőleg bemutatja. Röviden átmeneti kommunista pórinál; minő­síthetjük e programm alapján. Az ál­lami hatalom minden eszközének bir­tokában és a falusi lakosság széles ré­tegeire támaszkodva, valószínűleg ab­szolút többségben kerül be a riárt az tij parlamentbe is. És Sztanibulinszki nyugton dolgozhatik tovább magasröptű külpolitikai tervének megvalósítása érdekében. Szófiában mindenki nyíl­tan beszél ezekről a tervekről, ha hi­vatalosan, sajtó utján nem is ismer­tették, mint a kommunisták a maguk külpolitikai programmját minden le­hető alkalommal. A komn^rnisták föderativ balkáni tanácsköztársaságot akarnak fölállí­tani, mely éppen olyan nagy zárt ál­lamegészet alkosson kisebb szövetsé­ges szovjetekből, mint az orosz biro­dalom. Sztambulinszkiék a közhit sze­rint megegyeztek a horvátokkal, bos­nyákokkal, szlovénekkel egy nagy szö­vetséges balkáni délszláv parasztköz­társaság fölállítására. Az egész ruai £zcrbi», Bulgária és a sörösöktől visszafoglalandó déls/láv területik beleesnének elibe a szövetségbe. I gy látszik, a két progrnmm közt egyetlen s/ó különbség van: egyik parasztköz­társaság, a másik tanácsköztársaság. I Egyelőre azonban mindkét ország a paprron alkotmányos királyság. A ki­rálynak valószínűleg mind a két or-' szágbau egyforma a jogköre: alá­írhatja, amit miniszterelnöke elébetell. Stockholm, április hó. 'A norvég belpolitikára, mini a li­dércnyomás nehezedik az alig kél és léiévé behozott szesztilalom és minden kormányváltozást — ugy a legutóbbit is — erre lehet visszavezetni. A szesz­tilalom ellen, melv miatt 1921 júniusá­ban a konzervatív Halvorsen-kormáuy­uak távoznia kellelt, az utóbbi hóna­pokban mind erösebben nyilvánult meg a norvég közvélemény, mig végre a norvég parlament március 1-én leszavazta a Blehr-kormányt Ke­vés kormány bukott meg ilyen csúfo­san, mert a saját javaslata ellcu még a saját pártját, a'polgári liberálisokat sem tudta teljes számban mozgósí­tani, hanem mindössze 28 szavazatot kapott. A mai norvég parlament az egyes pártok számát és erejét tekintve, meg­lehetősen tarka képet mutat. Legerő­sebb párt az u. n. mérsékelt polgári párt, mely 40 mandátummal rendel­kezik. Vezére Ottó Halvorseni a mos­tani norvég miniszterelnök. Azután jön a radikális balpárt, szintén polgári párt 36 képviselővel. A most távozott Blehr-kormány ebből a pártból ala­kult. A radikális párttal együtt műkö­dik a liberális balpárt 16 képviselő­vel. Az 1921. évi öszi választásoknál a paraszt pártiak törtek előre és az az-* előtt csak három képviselő taggal ren­delkező pártnak sikerült 18 mandátu­mot szerezni. Teljesen elvesztette a ta­lajt a Lába alól az U. n. munkás-demo­krata-párt, melynek a liberális és a szocialista párlok között ingadozó pro­grammja némi ó-norvég színezettel csak két képviselőt tudott behozni a storthingbe. A norvég szociáldemo­kraták az 1921. évi nagy szakadás után szintén elveszítették a talajt a lábuk alól a kommunistdk javára, akik félelmes számban (29) jutottak be a storthingbe, mig a szocialisták alig 8 mandátumot tudtak megmenteni az egykori 18-ból. Az egyes pártok ilyen számaránya mellett a Blehr-kormány helyzete kez­dettől fogva labilis volt és nagy en­gedményeket kellett adnia balfelé. hogy lentarthassa magát. A radikális kor­mánnyal szemben az igazi és állandó ellenzéket csak a konzervatívok képez­ték, akik eleitől, kezdve elitélték a Blehr-kormány makacs ragaszkodását a szesztilalomhoz. VA mostani norvég •kotimányválto/.ás nem jött váratlanul, mert a Blehr-kor­mánnyal szemben az elésü-etlenség mér több hónapos /volt és csak valrni kellftt, mig a szesztilalom kc.'dése, mely az egész kormány alapelve volt. kritikus stádiumba kerül. Mióta a szesztilalmat behozták, Norvégia súlyos külkereskedelmi bonyodalmakba ke­veredett a bortermelő országokkal, kü­lönösen Franciaországgal, Spanyolor­szággal é- Portugáliával. Ezek a kon­fliktusok, melyek közül a Portiig illá­val való valóságos vámháboruvá fa­jult, káros hatással vollak Xorvé-i i belső gazdasági életérc, mert a norv ég •halászok' elveszítették legjobb hal­piacaikat és a norvég tőkehalak, me? heringek ezer má/sa számira rothadlak meg a »ior\ég partokon. Ezt a vá'm­konfiktust használta fül a niu,zk\ai szovjet is. hogy elég előnyös kereske­delmi szerződést kössön Norvégiával, melyből Norvégia eddig ugyan nem húzott iok hasznot, elleabe^. annál I moszkvai agitátorok látogatásukkal, hogy a halászokat és a kisgazdákat 1 megnyerjék a kommunizmusnak/­Igy mindjobban égetővé vált a bor­termelő államokkal való megegyezés, mely sikerült is l'ranciaorszár'^i^ és Spanyolországgal a.nny'Lban, hogy a szesztilalmat a könnyebb' borckra és a pezsgőkre felfüggesztenék. (Sőt a norvég állam garantálta is nagyobb nic.inyisúgii francia és spanyol bornak az évi behozatalát.) A kormóng ílgcn­képpea kénytelen volt januárban egg u. n. bormonopóliumot fölállítani, mely voltaképen borbehozatali részvénytjr­ság egyedárusitási joggal a norvég ál­lam felügyeletével. A norvég borbeho­zatali részvénytársaság ugyan meg­engedi magánszemélyeknek is a direkt , külföldi rendelést, de csakis a mono- i pólium tudtával és beleegyezésévé', mikor is a vételáron felül 25%-ot kell a monopóliumnak lefizetni. Ez volt 'az első komoly lépés, mely törvényhozási uton tette illuzóriussá a szesztilalmat. Igy csak az erős borok és az égetett I szeszes italok fogyasztása .vált tilossá j Norvégiában. De a csempészés és a til­tott árusítás gondoskodott, hogy a de­rék norvégok ebben se szenvedjeuek hiányt. A szeszcsempészés az utóbbi j évben annyira' föllendült Norvégiában és olyan Meményességsel folyt, hogv a hatóságok tehetetlenek voltak veíc szemben. A parlament ugyan páncélos i motorhajókat bocsátott a Parti vám- j örök rendelkezésére, de ezek alig í tudtak versenyezni a külön erre a ' célra épített pompás német szeszesem­pésző hajókká 1, melyek még gépfcJy" vérekkel is föl voltak szerelve. Aki nedig nem akart csempíészett ilaif inni, az. egyszerűen orvosi rendelésié kaphatta a legjobb dán Aqua vitat vagy a ió örec skót .Whiskyt. Szinte komikus olvasni most is a legnagyobb norvég • napilapokban, hogy nincs jobb orvosság a meghűlés cilen, mint a Bob.féle Curacao-Iikör. Az alkoholiz­. nuis tehát — épp ugy. mint Finn­'•rszáííban — nem csökkent, hanem j mondhatnám népszerűvé leli. A- Blehr-kormány ilvenmódon telje­sen elveszítette a |alajt a lába alól és azzal a tervvel foglalkozott, hogv po­zíciójának tisztázása végeit ujabb nóp­WBVailáSI rendel e| a1 szesztilalom kér­d.s,|-Ci). Ez ellen azonban már nem csak a konzervatív párt liltakooztt. hanem a többi partok is. mert nem akarták kitenni az országot pgy ujabb 'hosszan tar tó izgalmas agitációnak. Igv történhetett, hogy Dlchr. midőn a Por­tugáliával kötendő éppen nem efö­nyős szerződést a slorthingel elé trr. iesztette. majdnem az összes pártok bizalmát elveszítette. A norvég kormányválság csak né­hány napig tartott, mert a király azonnal a iobbpárt vezérét, Oito llul. vorsent. a parlament elnökét és volt miniszterelnököt bízta meg a kormány­alakítással, aki 24 órán belül elkészült ÍIZ ui polgári minisztérium összeállí­tásával Az ui norvés kormánv kizá­lólag k mzervaliv kormánv. de olyan programmal alakult, mely nem any­nylra kifejezetten pártprogramul, mint inkább gazdasági. Igy a kormány első leendője volt az erős borok árusításá­nak fölszabadítása, mely által a Por­tugáliával kötendő uj kereskedelmi szerződi s Norvégiára sokkal elönyö­svbb lesz. 'A_ femájay, ezt. a jajasíaSál, különben a parlament a napokban "így löilwgfcet el is fogadta. Hulvoi­.' ''.'''*' *orvésra egyik legkiválóbb igazán kipróbál! politikusai közé tar­ho«t a jelen, gazda­ságilag nehéz helyzetben miivan javas, latokkal könnyítsen a norV((, ,iaiaSZok és iparosok helyzclén. Bár a norvég konzerv,tiv párt a sMrlhing legnagyobb pártja, mégis a Ijalvorseii-kormánvnak a többi pár­tokra is tekintettel kell lennie és ke­írsni velők az együttműködést. Ha si­kerül a polgári pártok között szorosabb együttműködési alapcl t< rémleni, ak­kor Halvorsen könnyen legyőzi a szo­cialista és a kommunista oldalról iövő támadásokat. Különben is a norvég kommunista pártban az eriedés jelei mutatkoznak. Januárban már a nor­vég kommunista párt. mely többvée taktikából egyszerűen munkáspártnak neyr/i magái és e) akart szakadni Moszkvától, dc ekkor Radck és Koí­lontai asszony, ki különben Moszkva követévé van ki-/.einclve Krisztiániá­hau. mei.menteikk a norvég elvtársa­kat Moszkva számára. Ez a siker azon­ban alig lesz tartós, mert a norvégek megunták, hogy mindig csak moszkvai parancs szerint cselekedjenek. 1 norvég kormányválság egyébként alig zavarta meg Norvégia ntruaodt. derülten folyó belső életét. Az egész envhe betegség volt. melyet az elha­markodottan megszavazott szesztilalom okozott s melyből rövidesen kigyó­gyultak, épp URV, mint a radikálisok nagyhangú frázisaiból és elég olcsó lecke után visszatértek a biztos és nyugodt fejlődést akaró polgári alapra. Norvégiáról és a norvég politikáról -szólva nem mulaszthatom el. hogv be­fejezésül ne tegyek említést a norvég sajtóról és arról, a meleg és őszinte érdgklődésröl. melyet a norvég sajtó főképviselői részéről leaulóbbi krisz­tiániai látogatásom alkalmával Ma­gyarország iránt tapasztaltam. Norvé­giában mindenki újságolvasó léVén. a norvég sajtó roppantul kifejlett, mond­hatni amerikai színvonalon áll. A kon­zervatívok lapja, az Aftemposten na­ponta két kiadásban ielenik meg. gaz­dag és változatos tárta lom-mai. Az Af­Unposlen-nok van a legnagyszerűbben megszervezett külföldi 'hírszolgálata es mind belpolitikai, mind pedig külpoli­tikai cikkei nagy nyomatékkal iránvil­ják a norvég közvéleményt. A lap fő­szerkesztője Frőis Fröisland a legkép­zettebb norvég újságírók egyike, aki föltétlenül őszinte rokonérzéssel' visel­tetik Magyarország iránt és szinte lel­kesedve hallgatott minden szóra, amit 'Magyarországról és « magvarokról mondih.'iltam el előtte. A legnagvobh norvég lapvállalat, a Morgenposten. melv ó't különböző ki­adásban jelenik meg. A IBD mattá Pár­tonkívüli és igv a fősúlyt az újdonsá­gokra veti. A lap főszerkesztője Th. Pryser. luigyszerü szervező tehetség, aki azoidiati napi politikával nem akar foglalkozni. Tekintélyes norvég napi­lapok még: Tidens Tegn (liberális!. Verdens Gang: (radikális polgári). Wvrgenbtadct (konzervativi. Natióntn (kisgazdapárti). (Ez utóbbi szerkesz­tője, Th. Aadahl behatóan érdeklődölt a magyar földreform után.) Hogy rövid krisztiániaj tartózkodá­som alatt a norvég ifiságirás annvi rcpi czeatábilis egyéniséffévei sikerült személyesen megismerkedni és velők hosszabb-rövidebb tárgyalást folytatni, azt elsősorban Vidnes szerkesztőnek, a norvéig külügyminisztérium sajfó­löi'okének köszönhetem, aki maea is Újságíró volt azelőtt és most. mint a norvég sajtóügyek legfőbb vezetőic. nemcsak értékes fölviláaosiló tanárkok­kal szolgált, hanem mindent elkövetett, hogy a norvég újságírással éj a nor­vég polgári uiságirókkal minél széle­sebb alapon megismerkedjem. Vidnes sajtófőnök irodájában. belepillantást kaptam abba a nagyszabású munkába, melyet ő indított meg. hogv Norvégiát a külföld előtt megismertesse. A világ­liáborit ideién Norvégiát angol, fran­cia es inas ügynökök leplek el. akik igyekeztek a noiwa kuzivéleménvt oél­i-Zíivü beiUiJájaikijiI, koholt bjrejkkd

Next

/
Oldalképek
Tartalom