Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)
1923 / 16. szám - A szesztilalom és a norvég kormányválság
2 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap. 1923 április 22. A szesztilalom és a norvég kormányválság A pártok -megoszlása a storthingben — Az uj konzervativ kormány programmja A norvég sajtó érdeklődése Mmgyarország iránt — A „Magyar Külpolitika" tudósítójától — visszautasítottuk, mert a fölajánlott! kijárás néni elégíti ki Bulgária gazdasági érdekét. A nyugattráciai mérte.; küllek sorsa most a népszövetségi la- I nács döntése elé kerül. Majd belpolitikára térve át. a követ- I kező szenzációs kijelentéseket lette a miniszterelnök: — Ellenségeink azt mondják, hogy a kormány meg fog bukni. Ez az állítás teljesen téves. Talán egyes miniszterek egyénileg megbuknak, de o parasztkormány még husz évig marad az ország élén. Addig fogjuk vezetni az országot, míg a kommunisták, n szervezett munkások le nem rázzak magukról az ügyvédeket s más nemkomoly politikusokat s aztán r. ekik adjuk át a hatalmat. — Ha egy nap B parasztpárt kongresszusa elhatározza a politikusok , vagyonának elkobzását, egy percig sem haboznánk, hogy ezt végrehajtsuk. Pártuuk tagjai közt nem lürünk meg olyan embereket, akik hivatalos helyzetükkel visszaélve, burzsoákká változnak. Azokat a tagokat, akik arisztokratának merne/, fölcsapni és külföldről hozatnak maguknak bútorokat, mint ahogy tett Túrlakov volt minisztertársával, kizárjuk a pártból. — Bulgáriát nem fenyegeti semmiféle belső és külső veszedelem. Január 31-én aláirtuk a megegyezést, mely szerint a ránk vetett hadikárpótlást (jóvátétel) 550 millió frankra csökkentik s ezt az összeget hatvan év alatt kell letörleszteni 5%-os kamattal. A minap nyíltan megegyeztünk Szerbiával a határ kölcsönös védelmére. Ez a nisi egyezmény semmiféle titkos záradékot nem tartalmaz és nemsokára közzé is tesszük. Romániával tárgyalásaink nagyon előrehaladtak s az a meggyőződésem, hogy a romániai bolgár alattvalók vagyona kikerül a zárlat alóL Szokott szaggatott modorában megint a belügyekre térvén át, az anarchista-párttal foglalkozott részletesen. Ezzel szemben feltétlen represszáliákat kell alkalmazni, mert nagy terrort fejt ki. A párt nagy többségében ideges gyerekekből áll, kiknek fejét megzavarta a tömegesen terjesztett mindenféle forradalmi röpirat. Az, hogv merényleteket követnek el. szintén fiatalságuknak tudható be. Idősebb és komoly ember nem is lehet anarchista, — állapította' meg zugó helyeslés közt a miniszterelnök. Az expozé után felolvasta a parasztpárt programmját és egy törvénytervezetet a kommunisták birtokának elkobzásáról. Eszerint a javaslat szerint mindazokban a falvakban, ahol tiz kommunistánál több lakik, ezek vagyonát elkobozzák, illetőleg szövetkezeti birtokká teszik, ami különben a kommunista pártnak sarkalatos procramropóntja. A földbirtok szocializálása ezzel a lépéssel megkezdődik s cz kísérlet lesz ahhoz, hogy a szocializálás elve mennyiben válik be, hogy aztán általánossá tétessék. A bolgár parasztpárt programmját ez az expozé és cz a törvényjavaslat éppen kellőleg bemutatja. Röviden átmeneti kommunista pórinál; minősíthetjük e programm alapján. Az állami hatalom minden eszközének birtokában és a falusi lakosság széles rétegeire támaszkodva, valószínűleg abszolút többségben kerül be a riárt az tij parlamentbe is. És Sztanibulinszki nyugton dolgozhatik tovább magasröptű külpolitikai tervének megvalósítása érdekében. Szófiában mindenki nyíltan beszél ezekről a tervekről, ha hivatalosan, sajtó utján nem is ismertették, mint a kommunisták a maguk külpolitikai programmját minden lehető alkalommal. A komn^rnisták föderativ balkáni tanácsköztársaságot akarnak fölállítani, mely éppen olyan nagy zárt államegészet alkosson kisebb szövetséges szovjetekből, mint az orosz birodalom. Sztambulinszkiék a közhit szerint megegyeztek a horvátokkal, bosnyákokkal, szlovénekkel egy nagy szövetséges balkáni délszláv parasztköztársaság fölállítására. Az egész ruai £zcrbi», Bulgária és a sörösöktől visszafoglalandó déls/láv területik beleesnének elibe a szövetségbe. I gy látszik, a két progrnmm közt egyetlen s/ó különbség van: egyik parasztköztársaság, a másik tanácsköztársaság. I Egyelőre azonban mindkét ország a paprron alkotmányos királyság. A királynak valószínűleg mind a két or-' szágbau egyforma a jogköre: aláírhatja, amit miniszterelnöke elébetell. Stockholm, április hó. 'A norvég belpolitikára, mini a lidércnyomás nehezedik az alig kél és léiévé behozott szesztilalom és minden kormányváltozást — ugy a legutóbbit is — erre lehet visszavezetni. A szesztilalom ellen, melv miatt 1921 júniusában a konzervatív Halvorsen-kormáuyuak távoznia kellelt, az utóbbi hónapokban mind erösebben nyilvánult meg a norvég közvélemény, mig végre a norvég parlament március 1-én leszavazta a Blehr-kormányt Kevés kormány bukott meg ilyen csúfosan, mert a saját javaslata ellcu még a saját pártját, a'polgári liberálisokat sem tudta teljes számban mozgósítani, hanem mindössze 28 szavazatot kapott. A mai norvég parlament az egyes pártok számát és erejét tekintve, meglehetősen tarka képet mutat. Legerősebb párt az u. n. mérsékelt polgári párt, mely 40 mandátummal rendelkezik. Vezére Ottó Halvorseni a mostani norvég miniszterelnök. Azután jön a radikális balpárt, szintén polgári párt 36 képviselővel. A most távozott Blehr-kormány ebből a pártból alakult. A radikális párttal együtt működik a liberális balpárt 16 képviselővel. Az 1921. évi öszi választásoknál a paraszt pártiak törtek előre és az az-* előtt csak három képviselő taggal rendelkező pártnak sikerült 18 mandátumot szerezni. Teljesen elvesztette a talajt a Lába alól az U. n. munkás-demokrata-párt, melynek a liberális és a szocialista párlok között ingadozó programmja némi ó-norvég színezettel csak két képviselőt tudott behozni a storthingbe. A norvég szociáldemokraták az 1921. évi nagy szakadás után szintén elveszítették a talajt a lábuk alól a kommunistdk javára, akik félelmes számban (29) jutottak be a storthingbe, mig a szocialisták alig 8 mandátumot tudtak megmenteni az egykori 18-ból. Az egyes pártok ilyen számaránya mellett a Blehr-kormány helyzete kezdettől fogva labilis volt és nagy engedményeket kellett adnia balfelé. hogy lentarthassa magát. A radikális kormánnyal szemben az igazi és állandó ellenzéket csak a konzervatívok képezték, akik eleitől, kezdve elitélték a Blehr-kormány makacs ragaszkodását a szesztilalomhoz. VA mostani norvég •kotimányválto/.ás nem jött váratlanul, mert a Blehr-kormánnyal szemben az elésü-etlenség mér több hónapos /volt és csak valrni kellftt, mig a szesztilalom kc.'dése, mely az egész kormány alapelve volt. kritikus stádiumba kerül. Mióta a szesztilalmat behozták, Norvégia súlyos külkereskedelmi bonyodalmakba keveredett a bortermelő országokkal, különösen Franciaországgal, Spanyolországgal é- Portugáliával. Ezek a konfliktusok, melyek közül a Portiig illával való valóságos vámháboruvá fajult, káros hatással vollak Xorvé-i i belső gazdasági életérc, mert a norv ég •halászok' elveszítették legjobb halpiacaikat és a norvég tőkehalak, me? heringek ezer má/sa számira rothadlak meg a »ior\ég partokon. Ezt a vá'mkonfiktust használta fül a niu,zk\ai szovjet is. hogy elég előnyös kereskedelmi szerződést kössön Norvégiával, melyből Norvégia eddig ugyan nem húzott iok hasznot, elleabe^. annál I moszkvai agitátorok látogatásukkal, hogy a halászokat és a kisgazdákat 1 megnyerjék a kommunizmusnak/Igy mindjobban égetővé vált a bortermelő államokkal való megegyezés, mely sikerült is l'ranciaorszár'^i^ és Spanyolországgal a.nny'Lban, hogy a szesztilalmat a könnyebb' borckra és a pezsgőkre felfüggesztenék. (Sőt a norvég állam garantálta is nagyobb nic.inyisúgii francia és spanyol bornak az évi behozatalát.) A kormóng ílgcnképpea kénytelen volt januárban egg u. n. bormonopóliumot fölállítani, mely voltaképen borbehozatali részvénytjrság egyedárusitási joggal a norvég állam felügyeletével. A norvég borbehozatali részvénytársaság ugyan megengedi magánszemélyeknek is a direkt , külföldi rendelést, de csakis a mono- i pólium tudtával és beleegyezésévé', mikor is a vételáron felül 25%-ot kell a monopóliumnak lefizetni. Ez volt 'az első komoly lépés, mely törvényhozási uton tette illuzóriussá a szesztilalmat. Igy csak az erős borok és az égetett I szeszes italok fogyasztása .vált tilossá j Norvégiában. De a csempészés és a tiltott árusítás gondoskodott, hogy a derék norvégok ebben se szenvedjeuek hiányt. A szeszcsempészés az utóbbi j évben annyira' föllendült Norvégiában és olyan Meményességsel folyt, hogv a hatóságok tehetetlenek voltak veíc szemben. A parlament ugyan páncélos i motorhajókat bocsátott a Parti vám- j örök rendelkezésére, de ezek alig í tudtak versenyezni a külön erre a ' célra épített pompás német szeszesempésző hajókká 1, melyek még gépfcJy" vérekkel is föl voltak szerelve. Aki nedig nem akart csempíészett ilaif inni, az. egyszerűen orvosi rendelésié kaphatta a legjobb dán Aqua vitat vagy a ió örec skót .Whiskyt. Szinte komikus olvasni most is a legnagyobb norvég • napilapokban, hogy nincs jobb orvosság a meghűlés cilen, mint a Bob.féle Curacao-Iikör. Az alkoholiz. nuis tehát — épp ugy. mint Finn'•rszáííban — nem csökkent, hanem j mondhatnám népszerűvé leli. A- Blehr-kormány ilvenmódon teljesen elveszítette a |alajt a lába alól és azzal a tervvel foglalkozott, hogv pozíciójának tisztázása végeit ujabb nópWBVailáSI rendel e| a1 szesztilalom kérd.s,|-Ci). Ez ellen azonban már nem csak a konzervatív párt liltakooztt. hanem a többi partok is. mert nem akarták kitenni az országot pgy ujabb 'hosszan tar tó izgalmas agitációnak. Igv történhetett, hogy Dlchr. midőn a Portugáliával kötendő éppen nem efönyős szerződést a slorthingel elé trr. iesztette. majdnem az összes pártok bizalmát elveszítette. A norvég kormányválság csak néhány napig tartott, mert a király azonnal a iobbpárt vezérét, Oito llul. vorsent. a parlament elnökét és volt miniszterelnököt bízta meg a kormányalakítással, aki 24 órán belül elkészült ÍIZ ui polgári minisztérium összeállításával Az ui norvés kormánv kizálólag k mzervaliv kormánv. de olyan programmal alakult, mely nem anynylra kifejezetten pártprogramul, mint inkább gazdasági. Igy a kormány első leendője volt az erős borok árusításának fölszabadítása, mely által a Portugáliával kötendő uj kereskedelmi szerződi s Norvégiára sokkal elönyösvbb lesz. 'A_ femájay, ezt. a jajasíaSál, különben a parlament a napokban "így löilwgfcet el is fogadta. Hulvoi.' ''.'''*' *orvésra egyik legkiválóbb igazán kipróbál! politikusai közé tarho«t a jelen, gazdaságilag nehéz helyzetben miivan javas, latokkal könnyítsen a norV((, ,iaiaSZok és iparosok helyzclén. Bár a norvég konzerv,tiv párt a sMrlhing legnagyobb pártja, mégis a Ijalvorseii-kormánvnak a többi pártokra is tekintettel kell lennie és keírsni velők az együttműködést. Ha sikerül a polgári pártok között szorosabb együttműködési alapcl t< rémleni, akkor Halvorsen könnyen legyőzi a szocialista és a kommunista oldalról iövő támadásokat. Különben is a norvég kommunista pártban az eriedés jelei mutatkoznak. Januárban már a norvég kommunista párt. mely többvée taktikából egyszerűen munkáspártnak neyr/i magái és e) akart szakadni Moszkvától, dc ekkor Radck és Koílontai asszony, ki különben Moszkva követévé van ki-/.einclve Krisztiániáhau. mei.menteikk a norvég elvtársakat Moszkva számára. Ez a siker azonban alig lesz tartós, mert a norvégek megunták, hogy mindig csak moszkvai parancs szerint cselekedjenek. 1 norvég kormányválság egyébként alig zavarta meg Norvégia ntruaodt. derülten folyó belső életét. Az egész envhe betegség volt. melyet az elhamarkodottan megszavazott szesztilalom okozott s melyből rövidesen kigyógyultak, épp URV, mint a radikálisok nagyhangú frázisaiból és elég olcsó lecke után visszatértek a biztos és nyugodt fejlődést akaró polgári alapra. Norvégiáról és a norvég politikáról -szólva nem mulaszthatom el. hogv befejezésül ne tegyek említést a norvég sajtóról és arról, a meleg és őszinte érdgklődésröl. melyet a norvég sajtó főképviselői részéről leaulóbbi krisztiániai látogatásom alkalmával Magyarország iránt tapasztaltam. Norvégiában mindenki újságolvasó léVén. a norvég sajtó roppantul kifejlett, mondhatni amerikai színvonalon áll. A konzervatívok lapja, az Aftemposten naponta két kiadásban ielenik meg. gazdag és változatos tárta lom-mai. Az AfUnposlen-nok van a legnagyszerűbben megszervezett külföldi 'hírszolgálata es mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai cikkei nagy nyomatékkal iránvilják a norvég közvéleményt. A lap főszerkesztője Frőis Fröisland a legképzettebb norvég újságírók egyike, aki föltétlenül őszinte rokonérzéssel' viseltetik Magyarország iránt és szinte lelkesedve hallgatott minden szóra, amit 'Magyarországról és « magvarokról mondih.'iltam el előtte. A legnagvobh norvég lapvállalat, a Morgenposten. melv ó't különböző kiadásban jelenik meg. A IBD mattá Pártonkívüli és igv a fősúlyt az újdonságokra veti. A lap főszerkesztője Th. Pryser. luigyszerü szervező tehetség, aki azoidiati napi politikával nem akar foglalkozni. Tekintélyes norvég napilapok még: Tidens Tegn (liberális!. Verdens Gang: (radikális polgári). Wvrgenbtadct (konzervativi. Natióntn (kisgazdapárti). (Ez utóbbi szerkesztője, Th. Aadahl behatóan érdeklődölt a magyar földreform után.) Hogy rövid krisztiániaj tartózkodásom alatt a norvég ifiságirás annvi rcpi czeatábilis egyéniséffévei sikerült személyesen megismerkedni és velők hosszabb-rövidebb tárgyalást folytatni, azt elsősorban Vidnes szerkesztőnek, a norvéig külügyminisztérium sajfólöi'okének köszönhetem, aki maea is Újságíró volt azelőtt és most. mint a norvég sajtóügyek legfőbb vezetőic. nemcsak értékes fölviláaosiló tanárkokkal szolgált, hanem mindent elkövetett, hogy a norvég újságírással éj a norvég polgári uiságirókkal minél szélesebb alapon megismerkedjem. Vidnes sajtófőnök irodájában. belepillantást kaptam abba a nagyszabású munkába, melyet ő indított meg. hogv Norvégiát a külföld előtt megismertesse. A világliáborit ideién Norvégiát angol, francia es inas ügynökök leplek el. akik igyekeztek a noiwa kuzivéleménvt oéli-Zíivü beiUiJájaikijiI, koholt bjrejkkd