Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 16. szám - Anatólia gazdasági újjáépítése - A dunai államkonföderáció eszmetörténete. 2. r

Vasárnap, 1928 április 22. MAGYAR KÜLPOLITIKA megtéveszteni. A szabad, független és gazdag Norvégia most mentes minden külföldi nyomástól, büszkén őrzi semlegességét és a világesemények elbírálásában nem hagyja magát bizonyos nagyhatalmi csoport által Vezettetni, Éppen azért mi magyarok is — bármily tárol legyünk is Norvégiától, _ számíthatunk érdeklődésre sőt barátságra is. de tőlünk függ, hogy -ezt a barárti érdeklődést azáltal tegyük szorosabbá, és tartósabbá. hogy mi is hasonló érdeklődést mutatunk a norvég kultura, a norvég irodalom és müvészet és általában a norvég nép iránt. Leffler Béla. Anatólia gazdasági ujjáépitése A Chester-féle szerződés Az amerikai társaság vasutakat, kikötőket és városokat épit — Ennek ellené, ben övé a vasutak mentén lévő bányák kihasználási joga A magyar keleti kereskedelem jövője Az angorai nagy nemzetgyülés már kimondta, hogy feloszlik és hogy a török birodalom ujjáépítésére vonatközó törvények létesítését az uj választások alapján alakulandó nemzetgyülésre bizza. de feloszlása előtt még sebtiben. rövid 24 óra alatt, nagyjelentőségű kérdést intézett el a nemzetgyűlés április 11-én 206 szavazatból 186 szavazattal, tehát óriási többséggel, jóváhagyta a Feizi bej közmunkaügyi biztos és az Egyesült-Államok Delaware államának törvényei szerint alakult: Ottoman Development Company képviselői, Clayton. Kennedy és Artur Chester között kötött szerződést. Ez az ugynevezett Chester-féle szerződés a török birodalom gazdasági ujjáépítésének hatalmas, minden részletre kiterjedő programmját tartalmazza. Ennek a gazdaság; programmnak végrehajtása ellenértékeképpen pedig a török kormány az amerikai társasainak olyan jogokat biztosit, amelyek azt a tőrök gazdasági életben domináló szerephez juttatják. A társasai kötelezi magát, hogy 10 esztendő alatt 4385 kilométernyi vasutat épit ki, ebből 3290 km. -t a szerződésben megszabott vonalakon. 1095 km. -t pedig a társaság belátása szerint. Ha a térképre nézünk, látjuk, hogy az uj vasutvonalak az ázsiai Törökország legfontosabb, de eddig meglehetősen elhanyagolt vidékein mennek keresztül. AB Angora—Sivas—Erzerum-vonal. mint a Bagdad-vasut mellett Anatólia második transversális vonala, Törökországnak a Kaukázus, Perzsia és Középázsia felé irányuló forgalmát fogja nagymértékben megkönnyiteni, az Angora—Ineboli- és Sivas—Samsunvonalak pedig a fenti vonalból kiágazva. Középanatóliát kötik össze a Fekete-tenger eme két nagyjövőre hivatott kikötőjével. Az Angóra—Erzerum-vonalból kiágazó egyik mellékvonal a Diarbekir melletti rézbányákat és a Mossuli petroleummezőket kapcsolja bele a török vasuti forgalomba, egy másik mellékvonal pedig Sivasból Alexandrette felé a Sziria felé irányuló közlekedést javitja meg. Ezeken a vonalakon kívül a helyi közlekedés megjavitására még több kisebb vonalat terveznek. Nem szükséges megmagyarázni, hogy ennek a vasti programmnak végrehajtása mit jelent a keleti kereskedelmi szempontjából, elég. ha azt emlitjük meg, hogy Anatóliában ma a forgalmat olyan közlekedési eszközökkel bonyolítják le. melyekkel egy nap legföljebb 15 kilométert lehet megtenni és amelyeken az utak mai állapota mellett legföljebb 300 kg. -ot lehet szállítani. A szerződés alapján fenti társaság kötelezve van arra is, hogy Samsun, Ineboli és Yurmurtalik Fekete-tengeri kikötőket kiépíti. Anatólia fekete-tengeri partvidékének tudvalevőleg eddig egyetlen rendesen kiépített kikötője sem volt és igy a szerződéseknek ez a pontja már régen hiányt pótol. A társaság kötelezi magát arra is. hogy Angorát, ezt a ma még keleti fogalmak szerint is jelentéktelen kis varost az uj török birodalom fővárosához méltó modern nagyvárossá építi át 18 hónap alatt. A vasutépitésen kivül a közlekedés megjavitását szolgálják még a közutak építésére vonatkozó pontok, valamint azon rendelkezések, melyek szerint a folyók hajózhatóvá tétetnének, a Saccharia folyót pedig ezenfelül egy a Sabangia-tavon keresztül menő hajózható csatorna által az ismiti öböllel, tehát a Márvány-tengerrel kapcsolatba hoznák. A szerződésnek a társaság részére legtöbb előnyt biztosító pontja az, mely szerint a társaság jogot nyer az általa építendő vasutvonalak mentén jobbra és balra elterülő 20 km. -es zónában lévő bányák és mindennemü talajtermékek kizárólagos kihasználására. Ennek a jognak óriási jelentőségét akkor értjük meg. ha arra gondolunk, hogy a vasutvonalak mentén terülnek el a mosuli és erzerumi hatalmas petróleummezök és Anatólia leggazdagabb érctelepei, a Diarbekir melletti gazdag rézbányák. Kétségtelen, hogy a Chester volt amerikai ellentengernagy vezetése alatt álló csoport, melynek főrészvényese a Rockefeller-féle Standard Oil Company. ezzel a szerződéssel igen jó üzletet csinált. A társaság kötelezettséget vállal arra nézve is, hogy villanytelepeket továbbá Anatólia termékeinek feldolgozására különböző ipartelepeket, igy különösen cukornnomitókat és börgyárakat létesit. Amerika tehát ki használva az antant hatalmainak féltékenykedését és határozatlanságai, megszerezte a hegemóniát Kisázsia gazdasági életében. Természetes, hogy az antant hatalmai a legnagyobb meglepetéssel és ijedelemmel fogadták az amerikai üzletemberek által teremtett kész helyzetet. Mindenekelőtt Franciaország sziszszent fel. A nemzetgyülés április 11-én hagyta jóvá a Chester-féle szerződést és Pellé tábornok Stambuli francia főmegbizott már aznap délután tiltakozott Sellaheddine Adil, a város török katonai parancsnoka előtt, aki az éppen Angorában időző Adrian bejt helyettesítette. Pellé óvást emelt a szerződés ellen, minthogy ez olyan vasutvonalak építésére, valamint Samsun kikötő kiépítésére hatalmazza fel az amerikai társaságot, amely vonalak, valamint fenti kikötő kiépítését az 1014 április 21-én kelt császári irade Franciaország részére biztosítja. Franciaország akkoriban fenti jogok fejében 500 millió frank kölcsönt biztositott Törökországnak, amit azonnal folyósítottak is. Ez a francia-török szerződés sokkal kedvezőbb volt a török államra nézve a Chester-félénél, minthogy sem a bányákat, sem a petróleumot nem sajátította ki. A Chester-féle szerződés Franciaország érdekeit mindenesetre erősen sérti, mert az általa elvesztett gazdasási lehetőségekért a Herchite völgy ezüst-, vas- és króm-bányáinak kihasználását egy francia csoport részére biztosító 1921 októberében megkötött Franklin Bouillon féle francia-török szerződés sem kárpótolhatja Franciaországot. Németország hosszu időre kikapcsolódott a Kelet gazdasági életéből, de különben is a németek iránt való szimpátia. Ha a háborúban szerzett tapasztalatok alapján a törököknél olyan csekély, hogy még a viszonyok változáséval sem várható Előázsiában nagyobb német térhóditás. Olaszország azoktól a területektől, melyekre a Chester-féle szerződés elsősorban vonatkozik, igen távol van és minthogy az olasz érdekek elsősorban Anatólia Földközitengeri partvidékeire irányulnak (Adália vidéke és Cilicia) a szerződés Olaszországot sem érinti tulságosan. Annál érdekesebb Anglia állásfoglalása. Az angol kormány részéről eddig még semminemü hivatalos lépés nem történt, de az angol sajtó már is hevesen tiltakozik az ellen, hogy a szerződésben a bányákra vonatkozó jogok a mosuli petróleum-mezőkre, melyek az angol mandátum alatt álló Irak királyság területén feküsznek, is kiterjedjenek. Tudvalevőleg ezeket a pelróleum-mezöket Anglia követelte mindenkor magának és az angol sajtó ma is hangoztatja, hogy ebben a kérdésben semmi esetre sem fogad el befejezett tényeket, hanem a szerződéssel a lausannei konferenciának még foglalkoznia kell. Hátra volna még, hogy foglalkozzunk azzal, mit jelent a Chester. féle programm megvalósitása Magyarország szempontjából. Kétségtelen, hogy a magyar keleti kereskedelem a törökA dunai államkonföderáció eszmetörténete Irta: ÁCS TIVADAR II. A konföderáció az államot létében egyenesen nem érintö, csak javára szolgáló célokra (kereskedelem, egészségügy) vagy pedig az állam fennállásának, nemzetközi hatalmának biztosítására alakulhat. Tulajdonképpen csak az utóbbi esetben szoktunk konföderációról, államszövetségről szólni. Lényege abban áll, hogy több állam legalább közös védelem, esetleg egyéb államcélok végett is szerződésileg államhatalmi funkcióit, tehát igazában alkotmányát módosítja, esetleg külön államhatalmi szervezetet is hoz létre, amely azonban megalakulhatására, hatalma gyakorlására nézve egészen a szövetkezett államoktól függ, saját szuverén halaimat nem gyakorol s csak mint a szövetkezetiek meghatalmazottja müködik. Az államhatalom funkcióinak módosítása, a szövetségi szervezet majd azáltal jön létre, hogy a szövetkezett államok szervei, p. o. fejedelmeik, minisztereik, hadseregeik, bíróságaik, esetleg törvényhozó testeik előre meghatározott időben, módon, együttes tanácskozások utján hozzák létre a szövetségi ügyekben a szuverén akaratot. " (Concha: Politika 618—19. ) ., Az államszövetség az államoknak társasági szerződésen nyugvó viszonya lévén, annak tagjai az államok, nem pedig a polgárok. A szövetségnek nincsenek polgárai, csak az államoknak. A szövetség nem érintkezik az állampolgárokkal, hanem a bele tartozó államokkal, csak ezek utján hathat a polgárokra: az államok és nem polgáraik vannak neki alárendelve, de nem mint alattvalók, hanem szerződésileg vállalt kötelességeiknél fogva. Az államszövetség (konfederáció) jogilag egészen tiszta s a szövetkezett államok szuverénitásával teljesen összeegyeztethető viszony, de a vele elérni kivánt cél szempontjából igen nehézkes és kevés sikert igérö államalakulat. " Az államszövetségbe sorolhatók a fejedelmi uniók is. „Az unió ugyanis oly államkapcsolat, melyben két. vagy több monarchikus formáju államok fejedelmi szervét ugyanaz a természetes személy alkotja, fejedelmi funkcióit ugyanaz a fizikai személy végzi. " „A perszonál-uniók között azonban, ha az államszövetséggel egyértelmünek vétetnek, további különbség is teendő. " ( Concha: Politika I. 631. ) A nemzetközi frigy, az államok ideiglenes szövetkezése (alliance, koalíció) volt eddig a leggyakoribb. Ilyenek voltak a hadi szövetséges (societes de guerre), hadsegélyszerződések (subsidtraktate), garancia-szerződések stb. Ilyen volt Ausztria-Magyarország—Németország és Olaszország között a hármas-szövetség (triple alliance) és Anglia, Oroszország, Poroszország és Ausztria között l840 -ben.: léttejött négyesszövetség (Quadruple alliance. Az államszövetségre, államkonföderációra is voltai gyakorlati példák. Ilyen volt az északamerikai konföderáció, az 1781ben létrejött United States of America egészen 1789-ig, az 1815-ben alakult német szövetség, a Bund 1866-ig, a svájci szövetség (Eidgenossenschaft) 1348. Ezekből lett a szövetséges állam (Bundestaat, Statesstaat). mert az államszövetségben lappangó centrifugális erők a kormányzásban centralizációt eredményeztek. A szövetséges állam abban különbözik az államszövetségtől, hogy a rész-állam polgára az egész államnak is tagja, mig az államszövetségnél csak a részállam tagja. Általában, miként a konföderált államoknál a fejlődés iránya centralizációra törekszik, ugyanugy az összes államok fejlődéstörténete az „egy állam" szemszögéből vizsgálva, ilyen tendenciát mutat. Dél- és Középafrika, ÉszakDélamerika, Ausztrália és a nagyobbik Ázsia felfedezése előtt, pontosan a XVI. században több száz félszuverén állam volt s ha most az államok számát nézzük, alig találunk ötvenet, amelyik közül sok tulhaladja népesség tekintetében a római világbirodalmat. Az akkori államszövetkezések érthetők. ,, Róma sohasem felejtette el teljesen, hogy a római birodalom tulajdonképpen Róma városából fejlődött ki szövetségi szerződések által, amilyent először a latinokkal kötöttek. Ezért aztán azoknak az államoknak, amelyekkel ,, örökre" szövetkezett, bizonyos autonómiái meghagyott. Hasonlóan gondolták el a birodalom folytatását Nagy Károly alatt, nem mint merev államét, hanem mint a principes particulares tömörülését egy államfölötti és nemzetfölötti közösségben, a császár és a pápa legfelsőbb vezetése alatt, akik a „félszuverén" fejedelmek viszálykodásaiban — mint ma mondanók — mint birák itélkezni hivatva voltak. " A dunai államszövetség tervét elsőbben pragmatikusan az elmult évszázad ötvenes éveiben vetették fel a román, majd a magyar emigránsok. Jancsó Benedek irja a „Hazánk'" 1894 március 21. számában, majd a „Szabadságharcunk és dákó-román törekvések" cimü munkájában, hogy a dunai konföderáció tervét elsöizben Ghyca János és Balcescu Miklós román emigránsok közölték. Ghyca János ,, Anuntiri din pribegil dupa 1848" cimü munkájában nyilvánosságra hozza Balcescunak 1850 április 6-án Parisból őhozzá Konstantinápolyba küldött levelét:,, Emlékiratod, melyet Kossuthnak küldöttél, jó. Csak azt szerettem volna, hogy még világosabb legyen. Különben azt hiszem, hogy Kossuthtal kevésre mehetünk, mert nagyon entéte antant békeszerződések után nagy mértékben fel fog lendülni. Ennek a kereskedelemnek főutjai pedig kétségtelenül nem a Szerbián, illetve Románián keresztül haladó különben is tuldrága vasuti vonalak lesznek, hanem a Dunán, illetve Galatz és Szulinán át a Fekete tengeren a török kikötőkhöz vezető sokkal olcsóbb viziut. A török Fekete-tengeri kikötök között Samsun hivatott a legnagyobb jövőre és a magyar-keleti kereskedelem ezen a kikötőn fog főképpen lebonyolódni. Nem tartozik tárgyunkhoz, hogy ennek a magyar-keleti kereskedelemnek lehetőségeivel bővebben foglalkozzunk, de magyar szempontból is örömmel üdvözölhetjük fentiek alapján a Chester- féle programm megvalósitását, amely Samsun kikötőt modernül kiépíti és Anatólia gazdag vidékeivel, valamint Előázsia többi országaival modern vasutvonalak utján kapcsolatban hozza és igy a keleti kereskedelmet nagy mértékben 1 megkönnyíti.