Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 15. szám - Miért pusztítják a csehek Felső-Magyaroszági iparát? - Az 1918. évi cseh és tót forradalom

6 Vasárnap. 1923. április 15. Az 1918. évi cseh és tót forradalom Benes Ede dr. cseh külü'«ymin «• ter az elmúlt heten le?üja; >n kedvenc témájáról, melyről annyi cikket is irt a közelmúltban, a „csieh-silovák fáradalom'* jelentőségéről előadást tartott Pozsonyban. Minthogy •'.. [>,. Írásban és élőszóval furcsa tanokat hirdet erről a különben: s érdemes témáról, egyelőre csak odahaza, de min* hírlik, előadását meg fogja tartani külföldön is, sajnos, csal; egészen rá kell mutálnunk, menynyire helytelen es mennyire téves Benesnek minden állítása. Bizonyos. hot: y az 1918. évi októberi forradalom Prá?ának és a cseheknek meghozott minden jót, tény, hogv mindazt, amit elértek, forradalom ulián érték el, még pedig nagyszerűen megszerivezett és zseniálisan előkészített módon. Cseh forradalomról tehát joggal beszól Benes és jogjal beszel róla büszkén és megelégedéssel. Tót forradalomról azonban legalább abban az értelemten, amint ö teszi, igazan nem volna szabad d. észéinj egy bizonyára tis/tán látó politikusnak és 1918 őszén a felvidéki mozgalom, vagy ha ugy tetszik: forradalom, nem állott másból, minthogy a fegyelmezetlen elemek kiraboltak uradalmakat, üzleteket és \ meglehetős sok helyen elkergették azokat a közigazgatási embereket, a i kik a hosszú háború alatt visszaéltek a hivatalos hatalommal. Egyet értet- 1 tek ebben a tótsággal a magyarok i*: színmagyar vidékeken épp ugy elkelhettek haszontalan jegyzőket, amiként tiszta tőt vidékeken hajuk szála se görbült meg a lelkiismeretes, derék tisztviselőknek, akik ma is helyükön vannak, ha ucvan a csehek ki nem cseréltek utóbb őket. Más forradalom nem volt a Felvidéken, forradalmi tény volt még legfeljebb az a bizonyos turócszemtmártoni deklaráció, melyeket valóban a tótság értelmi vezetőinek egy része hozott meg. de köztudomású, hogy a deklaráció eredeti szövegében cseh-szlovák cgy?évröl, cseh-szlovák államról, vagv nemzetről szó se volt és a szöveget a gyűlés után a nyomdában dolgozta át és hamisította meg Hodzsa Milán, amint azt egy egész csomó tót politikus ismételten kinyilatkoztatta. Mindez azonban csak a forradalom külső, tehát kevcs'lbé fontos megnyilatkozásaira vonatkozik. A Felvidék .. felszabadításáért nem a tótság harcolt, helyesebben kisebb-nagyobb csctepatában részt vett az a 8000 cseh katona, amelyek a megszállást majdnem vér nélkül hajtotta végre — örök cseh hála ezért az akkori KároIvi-korszaknak — ám ahol némi kis szervezetlen ellenállás volt a csehekkel szemben, ott is éppen maga a tót lakosság volt az, amelyik szembeszállt ve'ük. Mindezen külsőségeknél is fontosabb Bcnesnek ama megállapítása, hogv a háború — persze az entente részéről — és a háború utáni forradalmak, igy a,, cseh-szlovfck" forradalom is Nyugateurópának demokráciájáért és az elnyomott nemzetek felszabadításáért vokak. Szószerint Benes ezt mondja: „A forradalmi mozgalom vezető eszméi voltak: a nemwti önállóság, a Habsburg- és dinasztiaellencsség, ellentállás Bécs és Budapest ellen és ezzel a Irécsí a'; szoIutiz«ms, a militarizmus, a magyar bTu•blitás, a kíméletlen magyarosítás, íennhéjáza* és a szlovákok megvetése tllen. " Jó, hogy Benes ezt a cseh munká"ikadémla és légionárius egyesület tat»iai előtt mondotta el. tót hallgatója tehát alig lehetett, mert ennél merészebbet Benes szájából se hallottunk és nígv éves tapasztalatok után egv tót hallgatóság alighanem ott a helyszínen megadta volna rá a választ. Az elnyomott nemzetek felszabadítása volt a cél és eredmény Benes szerint, ezért sírnak ma autonómia után a t/tolt. a ruthíwek. ezért van «)ppen most olyan baj han Pasiéi,., Fs a magyarok kimé letlén brutalitása eHeii kelHt forradalmasítani — llei. es szerint — olyan országrészt és n^pet. ahol most •plakátokon tiltják meg a magyar besz d l, mint legutóbb Besztercebányán is. ahol a magyarul diloió magyar paraszllegénM a csendőr revolverrel teriti le, miként ez a napokban a s/clii országúton történt. Nem hisszük, hogv llr nes n 'iga is nem nirult bele. amikor ez a m. >ndat rlhag tn az ajkát. Se a cseh. se a szlovák, még kevésbé a csehszlovák l'<" ladalouinak nem ebben van n jelentősége. Ha már beszélnek róla. legalább vallják be ö'zintén. amit ugv is mindenki tud. hQBV a cseh forradabin által IVINZ abaduli cseh ucmzet n Felvidék nélkül nem tudta volna még n. 'lvinv évre se megalkotni az államát, ez/rl kel lelt kitalálni a csehszlovák egységet, Az, hogv a különben olv derék tót nvp n liáhoru befejezte alkalmává! elveri néhány zsidó bérlőt és megkergetett néhánv haszontalan közigazgatási tisztvLselöt. k heteit forradalmi jelenség, de nem volt forradalom és kélek tamil átj einuti köze sr volt a prágai forradalomhoz. Ezt a kettőt összekapcsolni épp rb"Jn erőltetett dolog, mint ahogy képtelenség csehszlovák jelzőről, nemzetről év e^'v ségröl beszélni. , oo 00<X>0<><X>00<X>0000<X><X><>000 KÖZGAZDASÁG. MtSrt pusztítják a csehek FelsőMagyarország iparát? Cseh megszállás alatt lévő Feboma^varországról mindinkább arvó! érkezni k hirelj, hogy a csehek a régi magyar ipartelepeket egymásután szüntetik meg, gépeiket eladják, vüjfy Csehországba v iszik, ugy ho?v lassankint Felsömagyarország s/épen fejlett ipara csak a mulié lesz. A feHömaL. yarorszáRt. ipartelepek naw számát azért létesítette a magyar kormányzat, hogy a terület természeli kincseit ki használva, az ottani szegény, lcgnagyolbrészt tót lakosságnak munkát és megélhetést biztosítson. A niult század kilencvenes éveiben a kivándorlás a felvidékről oly nagy volt, hogy egyes kőzsécekben alig mi-radt férfi, mindenki Amerikába ment. Ekkor indult meg a hatalmas iparfej lesztési akció, mely a világháború előtt elsőrendű eredményeket mutatott fel. Ebben az időben az önálló vámterületre való törekvés és az ipari támogatások korában a magyarság önálló gazdasági szervezkedése ellen legnagyobb harcot Ausztriában a csehek fejtelték ki. >"ohn nem nagy sikerrel, mert a gyárak állami támogatás segitségéycl a kezdet nehézségeid túlestek. Ezekben a avárakhan a csehek méltán láttak erő? versenytársat, mert a régi monrrchián ielöli Magyarország' a cseh ipar legjobb fogyasztója volt. Amidőn a felvidék cseh megszállás alá került, azonnal alkalom kínálkozott a gyűlölt ellenség tönkretétclére. A vállalatok nacionalizálásn után bekövetkező cr=eh ipari krízis, mely a szokó! abnormális emelkedésének következménye a Felvidéken is katasztrölarisaá vá!t. A nagy gazdasági krizis a cseh gazdasági és nemzeti polit-'ka szempontjából jobbkor soha sem jöhelclt ipartelepek tönkre tételére. Mig a tul. i. I '"ppeni Csehországban igyekezd';.. vállakitokat megmenteni, addig e Felvidék ipartelepei egaTe-másra töiikicTientek, és a Felvidék fejlett Ipara megszűnőben van. Ezen eljárásban a cseheket crazdasígi és politikai cíl vezérelte. Gazdn. sá^i cél volt, hojfy a konkurrenciától megszalKiduijanak, mert liiszen a felvidéki telepek összekötteté5e szorosabb volt a megmaradt Magyarországgal, mint Csehországé. Tehát a gyűlöli vetélytárstól megszabadultak. A vállalatok- pusztulását e'őscgiicttók _; «ég a/ért is. mert ha c«ct!fg a Fc videk rájön Magyarorssághoz, ok •; magj'ac ^nzdaiági élet ne erősödjék nz oltani ipartelepekkel. Nemzeti cél a cseheknél a/, hofy amit lelepitésjel nem tudnak elérni, gazdasági eálkdcOkke! törekszenek annak el ért éne. A tólság akár katolikus, akár evangélikus, a felekczetleuségig menő cseheket nem ho^y szereti, hanem gyűlöli. Húgy a világhálwru előtti cseh ipiri vállalkozások nem >ikerüllek jobban, annak okát abban találjuk hi gy II tótok szívesen vették a I cseh támogatAat, de ők meg akariak I maradói tótoknak. Ma a tótság életI balálhnreot viv a I'eKidékcn. Az iparfelopck me^sziiiu'sével a megélhet'1* ktlietöiége magszünt> Tehát nincs más bátra, mint a kWtodorlás Aiuerikiila. a népeket olvasztó nagy kohóba, hol a kis töt nép eltűnik. A csehek ezt akarják elérni, hogy a becsületes tótság, a megélhetési viszonyok romlásával minél nayyobb számban ve?yen váiulorbotot a kézibe, hogv- az igy üresen maradt fészkeket a csehek foglaljak e!, mert hóditásukat csak ezáltal remélik bzlositani. A tótság mindinkább érzi. hogy a csehek ga/dasági eszközökkel is, de nemzeti céljitk érdekében lassankint ki akarják i sajátítani a Felvidéket, noha nyíltan egyelőre a magyarsáíj és németség ellen tolyik a harc, de ez a halálos döfés a tótságot is éri. Ezt a nemretgyilkos politikát a tót-sá? raár maga is érzi. s az egyes inos-'flzcktt és a hatalom asztalánál lérö e'hagyott vezériktől c tekintve, 0 tótság már látja, m'ly sor» \ár rá a cs-'h uralom alatt. A világháború gazdasági háború vo't. gazdüsági okokért vívták meg, noha érmek szolgálat d>a nem'eli, vallási ós más iel-zavakat is vetettek. A győzők rövidlátását a békcfeltélelck dikt. i' ánál mi sem je'Iemezle jobban, hogy Í • idas. ígilag ejysc«; es területeket szaggattak szét — s ezért nem jöhetett létve más. mir. t pa^iiros-V ke. A tótság a világhá'. oru kő-, ctkeztében most került csák ig. i/án é'ct-halá'harebn. Az a nép, mjly egy évezr^ den át megállptta helyét a magj"arsáj oldalán, becsülettel, az elég erős lesz arra, hogv a népek. Tudásának támadását sikerre! verje vissza. A'ytíri György. — A Lloyd Bank r. -L igazgatósága minapi ülésén megállapitotta az 1922. évi mérleget, mely 58. 237. fV50. 5t K tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság a folyó évi május hó 5-én megtartandó évi rendes közgvülésnek javasolni fogja, miszerint a nyereségből részvényenként nO K (12V?%) osztalék fizettessék, 25. 000. 000 K pedig tartalékalapra fordittassék. A mérlegben « bank által kezelt idegen tőkék összege 1567 millióval (mult évben 388 milliói a bruttó jövedelem 148 5 millióval (mult évben 24, 5 millió) szerepel. — A Magyar-Olasi Bank r. -t. elfogad kamatozásra pénztárjegy ellenében legalább 6 hónapra kötött belfteket bazaórtékben és mezőgazdasági célokra ugyancsak buzfiértrkben nyújt hiteteket. Részletes fölvilágositások nyerhetők a bar. ', székházában (Budaoest, V., Nádor-Ú. 16. ). — Az „Oeeőn" magyar konzervgyár és kereskedelmi r. -t. alaptőkéjét 120 millióra emelik. Az elővételi jog április 14-igi 2; ! ar-nyl>mi 200 K-ért gyak'orolhaló. — A Nemzeti TaVaréRpénztnr és Bnnk R. -t. körgyülésf 80 koronái osztalék kiűzetését Iiatá. -ozla cl iinull évi 10 koroná»al szembeni. Eii\ <z«-rsmind fölemeli az intézet alaptőkéjét S0. 000. 00n koronáról íeO. OOU. OOO koronára él az nj résivényeket I0OU koronás árfolyamon ajánlja föl a riszvénveseknek. — A MagyarOlas7 Bank Részvénytársaság igazgatósága minapi ülésében mcgállapitotta az i022. üzletév mértegét. - Az előző évben kimutatom 43. 020. 284. 94 K nvereséggel szemben az 1922. üzlelév HM9106. 13 K tiszta Bneméttnei tSrul. A folyő hó 24-ére egvbehiiott közgyűlésen az igazgató* ság javasolni fogja, hogv a tartalék* alap és nyugdíjalap iv. egfelelö javadaN mazása mellett részvényenként 33 K = 17. ö% (1921-ben 17 K = 8. 5%)] otztntrk fizettessék. — A Kunossy Graflbai Müintézrt RészvénytárswsBg alaptúkrjét 4-rő! 12 millió koronára emeli. Minden régi részvény ulán - uj veheló át & 830 koronáért 9 hónap 1b—2»-ig a ^Jasvar Városi Bank és a Magvar Jelzálog Hitelbanknál, hol az 1022-iki szelvény 10 koronával váltatik be. — A Magyar-Amerikai Faipar R. -T. alaptőkéjét 0 millió koronáról ÍJ rní/íio koronára emeli. Az összes uj részvények a régi részvényeseknek ajánllalcak fö| : t: 2 arányban 1000 korona árfolyamon. Joggyakorlás a.. Hermts" Macwar Áttolóno* Váltóúlhtnél április 11-tői 21-: g. — A Magyar Agrár- és Járad'khank Rés/vényfúr. s8»ág igazgatósága minapi ülésében megállapította az 1922. üzletév mérlegét, amely 11, 575. 339. 0o K tiszta nyeretéagel zárul. A folyó hó 24-én tartandó közgyűlésen az igazgatóság. 10 K = 7. ö/(i részvényenkénti oaztnlck kifizetését lógja javasolni. — A sagyvápáltalval üveggyár r. -t. köz. gyűlése az alaptökét 30 millióra emelte. Az elővételi jog április Jn-ig 1: 2 arár. vtan 1030 koronáért gvakoroilialó. Az idei osztalék 60 korona. — A Püspöki l. 'radabni Bcrplm? R. -T. 340 K n. é. részvényeit a tartalékalapból fölemelte 500 K n. é. -re, 5 drb ilyen részvényt 1 drb 2500 K n é. ré>zvónyrc vonta össze és az alaptőkét 120. 000. 000 K-ra emelte. Az elővételi jog. mely egészben a régi részvényeseket illeti. 5 drb 2500 k-ás régi részvény után 3 uj részvényre e hónap 16-tól 23-ig 3500 K-jával a Magvar Városi Banknál és a Jelzálog Hitelbanknál gyakorolható, hol az 1922-iki szelvény is 60 K-val váltatik be. c^oc^ooo<>oc^ooo<>ooooo<x>*<><> HÍREK — Külügyi Szemle. A Magyar Külügyi Tcniság kiadásában megjelenő Külügyi Szemle január—márciusi egyesitett kötete most jelent meg. A nivós ts rendkívül tartalmas szám bevezető soraiban megemlékezik idősebb Andr. 'r^j Ciyula grófról. Ifjabb Andrássy Gyula gróf pedig Európa diplomáciai történetéről a frankfurti béketőt a világháborúig cim alatt részletesen cs kimerítően foglalkozik ennek a kornak diplomáciájával. Fraknói Vilmos Anifássg Gynta gróf cs a pápaválasztás 1878-ban cim alatt a bécsi cs. kir. külügyminisztérium levóltárá rak iratai alapján közli Andrássy Gyula grófnak az egyházpolitikai kérdésekről kifejtett nézeteit Luther aános a nemzetek szövetsége tanácsának üléseit és határozatainak sorozatát közli, Ludwig Ernő a kisebbségi jogvéde'cm ujabb étapcjairél ir cikket. Mezey István az orosz befolyás bukása a távol keleten. Horváth Jenő Románia külpolitikája 1856—1920., Hajnal Henrik a nemzetközi Dunaegyezség, Horváth Jenő Brazília 1822—10Í2. cini alatt rendkívül érdekes és tartalmas cikkeket közölnek. A vaskos köt: tnek megfelelő nivós szemletartalmát kiegészíti még a külpolitika, a népszövetség, társadalmi akció, közgazdaság, történelem, tudomány és művészetről közölt állandó rovat, valamint a Magynr Külügyi Társaság elnöki tanácsüléséről szóló referáda és a népszövet-, ségi unióról szóló ismertetés. — l^cngyelország koncessziókai ad olasz érdekeltségeknek szénterülelok ki. i. kná7ására. A Corriere á"Itália közli varsói keltezéssel, hogy a 'ongyel ipar. ügyi miniszter jolontétkeny koncesszió, ka; adott sz. 'n kiaknázására egy olasn ipari érdekeiét. ?íek. E koncessziók értelmében a lengyel kormány biztosítja a nevezett érdi-kéltségnek ia Lengye. IcTszighoz csa'wlt Prfsősziléziai gaz. (ing széntermö-vift< k kiakKrózásá't, a melyből évente átlag egy millió ' ioniT* szene fog knpni (tátta! Liptulaidonos: Magyar Külpolitika lapkiadó válletat* Budapest, 1923. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rökk Szilárd-ucca 4. ). Felelős nyomdavezető: Nodcezky Llszl*