Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 14. szám - Balkáni titkok. Wopiczka amerikai követ emlékiratai 2. [r.]

Vasárnap, április 8. 5 Szociális mozgalmak Svédorszag harca a munkanél­küliség ellen A mezőgazdasági vándormunká­sok védelme Csehországban A kommunista Internationale küzdelme a fasizmus ellen Állitsák helyre a Vajdaság felborult jogrendjét A Bácsmegyei Napló cikke a dél­vidéki állapotokról. Románia szuverenitását ilyen módon meg nem sértik. Az Avarescu-kormány bjzván a szövetségesek általános tá­madásában és győzelmében, kérte a lejárt fegyverszünetnek egy hónappal való meghosszabbítását. Mackensen mindöswe február 27-ig hosszabbította meg. Közben a bolsevikok felszólítására vissza kellelt vonni az oláh csapatokat Eesszarábiából február 18-án. Mielőtt ez megtörtént volna, az oroszok keze­sekül letartóztattak minden Odesszá­ban ós Gherzonban tartózkodó oláhot, sőt Kievben is Coanda tábornokot. Most már bizonyos volt, bogy az oláh hadsereg nem vonulhat vissza Orosz­országba, akárhogy alakul is a többi fronton a holyzet Ezért Avarescu feb­ruár 24-én Bukarestbe utazott, hogy a békefeltételek felől tájékozódjék. Olt Czernin gróf kelt ki Románia eddigi | magatartása miatt s azt izente Avares-. cutól a kiraivnak, hogy „ez az utolsó pillanat, amikor még Románia olyan békét köthet, hogv létét és dinasztiáját birtosithasta. Ha nem fogadják el a központi hatalmak feltételeit, Romániát t*gy hónapon belül ugy összetörik, hogy titünik Európa térképéről. Es ne cso­oálkozzanak rajta, hogv a központi ha­talmak olyan feltétekkel szabnak, mint ümilyeneket az oláhok szabnának a magyarokkal szemben, ka ök foglalták volna e! Budapestet. " Egyúttal audienciát kért Czernin Ferdinánd királytól, bogy közölje vele Károiy osztrák császár és magyar ki­rrijy üzenetéi. A király hosszas habozás ulán elfogadta a találkozást, mely Moldova állomáson történt a batáron, I február 28-án. Czernin közölte a ki- j rállyal azokat a békelöltéleleket, me­lyek alapján később a bukaresti béke I Most jeknt meg az 1922. évi svéd évkönyv, mely a svédországi munka­piac fejlődésével, a munkanélküliség ellen folytatott küzdelemmel és a ki­vándorlás kérdésével foglalkozik. A svédországi munkanélküliség na gyobb arányokat az 1914. évben kez dett ölteni s amikor a szakszervezeti regély a munkanélküliek tömegeit ki­elégíteni nem tudta, a svéd törvényho­zás külön szervezetet alkotott a mun­kanélküliek halósági támogatására, amely szervezet ma is működik, v A munkanélküliek támogatását a | községekben alakult bizottságok hajt­ják végre, a svéd kormány mellett működő központi bizottság irányítása rs ellenőrzése mellett. A segélyezés költségeit az állam és a községek egyenlő mértékben viselik. A segély nagysága családi állapot és kor szerint változik. Segélyt csak az igényelhet, aki a munkaközvetítő hiva­talnál lajstromozva van. Az állam és a községek a fia (alább lés a nzabadban való foglalkozást el­bíró munkanélküliek számára szükség­munkákat létesítenek, melyeket szín ten bizottságok irányítanak. A szükségraunkán alkalmazottak munkabérei a létminimumra szükséges összeg mértékét nem haladhatják tul abból az okból, hogy az ilyen szükség­munkán alkalmazott égvén más munka vállalására ösztönöztessék. Az 1920 év "égén, vadam int az 1921. fai 1922. években a svédországi munka­nélküliség még nagyobb mértékűvé •vált. Az 1921. év januárjában száz munkásra 15. 6 munkanélküli esett Ugyanez év júliusában már a százalék­szám 27. 7-re, 1922 január 1-én pedig SV8 ra emelkedett. Ezóta lassú, állandó csökkenés mutatkozott Az 1922. évi január hónapban Svédországban 108 000 v°lt a munkanélk-ülíek száma, a esek. korul 61. 000 részesült hatósági segélyben, míg srükségjnunkán dolgo­zott 37. 000 A, i92a. már csak fto. OM munkanélkülit szá­moltak meg s közülük segélyezett volt 1 tényleg létre is jöc és a király egé­szen leverve utazott haza. Otthon Ava­rescul fogadta és ez a kapott utasítás szerint tudatta a követekkel, hogy Ro­mániának csak két utja lehel: vagy kapitulál és elveszti függetlenségét bi­zonytalan időre összes anyagi erőfor­rásaival együtt, var-- pedig utolsó eni­herig harcol. Az eredmény azonban mindkét esetben ugyanegy lesz. Az oláh hadsereg nem vonulhat vissza Oroszországba és nem kaphat segítséget szövetségeseitől. Tehát békét kell kötni minden szerencsétlen kísérletezés he­lyett. A követek minderre csak azt te* leifék, hogy követelik a harcot az utolsó emberig. Erre március 4-én ko­ronatanács fiit össze, melyen az ellen­zék fejei is résztvetíek s ezen a király bejelentette, hogy ő 3 maga részéről a harcot választja, de mint alkotmányos uralkodó meghajlik a felelős kormány határozata előtt. Károly trónörökös a saját és anyja nevében bejelentette, hogy követeli a harcot az utolsó csepp vérig. Erre a kormány lemondott, de. a király nem fogadta el. Március 12-éu végre a szövetsége* katonai missziók elutazása után hivatalosan megkapta a korménv a német békeíőltétcleke.t és megkezdődtek a tanácskozások. A ki­rálv felmentette Avarcscut. mert nem mulatott elég erélvt a német követelé­sekkel szemben és Marghilomant, a régi konzervatív politikust bízta meg kormányalakítással. A bukaresti békét hosszú huza-vona után azután ez kö­tötte meg. iMa már tudjuk, hogy Bra­tianu neveztette ki ősi ellenfelét minisz­terelnöknek, hogv ő viselje a békekötés teltételeinek ódiumát a nép előtt és igy későbbi politikai szereplését lehetet­lenné tegye. Számítása be is vált pon­tosan.) 8400, szükségmunkán foglalkozott 22.700. Svédországban az 1902. évben léte­sült az első munkaközvetítő hivatal s az 1922. évben már 136 ilyen műkö­dött Ezeken kivül még külön provin­ciális munkaközvetítők is tevékenyked­nek. A munkaközvetítés legfőbb intézését a Szociális hivatal látja el, mely a belügyminisztérium alá tartozik. A munkaközvetítő hivatalokat a munkaadókból és munkásokból álló paritásos bizottság igazgatja, melvet egy pártatlan elnök vezet. A munka­közvetítés díjtalan és minden hivatási á^rn kiterjed. A munkaközvetítő hiva­talok férfi és női szakosztályokra osz­lanak. Egy-egy évi átiagbmi a svéd­erszúgi munkaközvetítő hivatalok 170.000 munkást közvctilettek. A hely­közi közvetítést a kormány utazási segélyek nyújtásával igyekszik meg­könnyíteni. A kivándorlás az 1860—1870. évek­ben igen erős volt, azonban a svéd ípov hatalmas fejlődése következtében ez a nemzeti veszedelem a minimumra csókkent, sőt a háboru éveiben a vissza­vándorlási szám magasabb volt a ki­vándorlási számnál. Az 1922. évben az Északamerikai Egyesült-Államokba •aló kivándorlási kontingens 20 000 ben volt megállapítva, mégis a kiván­dorlók száma a 87ö0-ot nem baladta meg. Palkoska Emil dr. cseh földmüvelés­ügyi miniszteri tanácsos, aki n leg­utóbbi nemzetközi munkaügyi konfe­rencián a prágai kormányt képviselte, a genfi nemzetközi munkaügyi hivatal állal kiadott Informations Sociales ha­sábjain a mezőgazdasági vándormun­kások érdekében eddig tőrtént kor­mányintézkedésekről számol be. „Szlovákiában és a russzin vidéken — írja Palkoska dr. — meglehetősei! nagyszámú '^éndonnunkás él. akik he­gyes lakhelyük közelében munkát nem találnak. Ezek többnyire a törpebirto­kosok és hozzátartozóik sorából kerül­nek ki és számuk nyolcvanezer lehet Abból a célból, hogv a gazdasági mun­kák végzésének időtartama alatt meg­felelő elhelyezkedést találhassanak, az érdekelt megyékben munkaközvetítő hivatalok létesültek, melyek központi szerve Pozsonyban működik. A vándormunkásoknak jelentős része már régebbi idők óta Ausztriában és Németországban nyert foglalkoztatást.A vándorlás, a cseh köztársaság létesíté­séig államilag szabályozva nem volt, inig Csehország most azokkal az álla­mokkal, amelyeknek mezőgazdasági munkásokra szüksége van, külön szer­ződéseket kötött a vándormunkások munka- és bérviszonyainak szabályo­zása tárgyában. E szerződések abból az alapelvből indulnak ki. hogv a csehországi ván­dormunkusokat is ugyanolyan munká­éi bérfcltételck illetik meg, mint a vendéglátó országnak hasonló munka­körben foglalkoztatott honpolgárait. Figyelemmel kiséri a cseh kormánv azonkívül az Idegen államok munka­adói és a cseh vándormunkások kőzött kötött egyéni szerződéseket is, ame­lyek ellen ezideig különös kifogás nem >olt eraeihetó. Csehország az 1922. ev folyamán, a vándormunkások érdekében Német­Ausztriával. Németországgal és a Dél­szláv állammal kötött szerződést míg a Franciaországgal kötött szerződés most van aláírás alatt' • Palkoska dr. szerint tehát a Magyar­í országtól elszakított felvidéki megyék vándormunkásai azelőtt Ausztriában és Németországban helyezkedtek el, holott a való tényállás az. hogv e ván­dormunkásoknak tulnyomórészben a nagv magyar Alföld adott kenyeret Ezt nemcsak hivatalos statisztikai ada­tok, de maguk a vándoTmunkások is bizonyíthatják. Erről Palkoska dr. is tud és igazán kár, hogv az Informa­tions Sociales komolv lapjait, csupán politikai okokból), vaótkanság közlcsér-j használja fel. A moszkvai harmadik Inlomationalc, a vörös szaksz\Tvezeli IntCrnationnlc­v.il. vitamint a l'atalkoruak kommu­nista Tutemntionatejával egvüttesen el­határozta, hogv a fasismu* leküzdé­sérc külön akciót kezdeményez, me­lyet a legkörültekintőbb módon fog­nak megszervezni. Ebből a oélbó! felhívást intéztek valamennyi orsaság munkásságához, adakozásra szólítván art az akció cél­ját szolgáló nemzetközi hareialap ja­vára. E'bből az alapból elsősorban az olasz munkásságot szándékúénak lá­nxiszaini. A harci-alap ke-zeléséTe és a lasismiH ellen nemzetközi akció ve­zetésért" Berlinben egyelőre ideiglenes bizottság alukult. melynek elnöke Zel­kin Klára. Az ideiplenes bizottság nyílt levelet intézett valamennyi nemzetközi prole­társzervezet vezetőségéhez, melyben azoknak a fasismus ellent küzdelem­hez, vaió csatlakozását kívánja. Akik a választások alatt oly nagy­lelkűen szórták a gvőnyörü ígéreteket, nem vehetik rossz néven, ha a válasz­tások után ezen Ígéretek beváltását kérik tőlük. A miniszterelnök válasz­tisi szózatinak legelején kötelezett­séget vállalt arra, bogy helyreállítja az országban a közrendet ős a közbiz­tonságot, a személy- és s vagyonbiz­tonságot. A Vajdaságban sincs közbá­torság, a Vajdaságban sincs személy­es vagyonbiztonság, ha nincsenek is bolgár komitácsik és a föld népéből rekrutátódő és a hátságok elöl az erdőkbe menekülő szabad hajdúk. Nem nyulunk vissza a messzi mutt eseményeire, csak azokat a tényeket sorakoztatjuk egymá, uieilé, amelyek az.ota történtek, amióta Pasks minisz­terelnök a radikáh, kormány étén kormányozza az ország hajóját Meg a választási kormánv megszüle­tésének mézesheteiben egy "álarcos csa­pat behatolt egy újvidéki magyar lap szerkesztőségébe és a lap szerkesztőjét ugy bántalmazta, hogy |K leken át nyomta B szanatórium ágvát. Kom iwgy időközben bomba merényletet kö­v (ittuk el ugyanazon lap szerkesztősége ellen. Még el sem ült az az izgalom és ecy szabadkai napilap nyomdájában fosztogattak és romboltak. A válasz­tások elölt egy újvidéki német lap nyomdájába vetettek három bombái. Ezeket j sajtóorgánumokat, amelvek ellen soha lefoglalást a vizsgálóbíró cl nem rendelt, amelyek ellen soha bűn­vádi 1*11 az ügyész nem indított, ame­lyeknek iránya és iráaa tehát a tör­vénnyel soha összeütközésbe nem ju­tod, az (Jlentétes politikai alapon álló sajtó egészeu nyíltan fenyegette ..bün­Utéss^r öu nem csinált titkot belőle, ho.'. Hifiért! és helyesli ezeket tá­madásokat. A rendőrség a tetteseket egyetlen egy esetben sem találta meg. a királyi ügyészség viszont egyetlen esetben sem indított bűnvádi eljárást bűncselekmény elkövetésére való egyenes felhívás, vagy bűncselekmény leidicsérése miatt A Vajdaság váro-uiban majdnem sorozatosan, egymásutánban rombol­ták össze éjszaka azokat a cimtáblá­kat, amelyeken az üzlettulajdonos az állam nyelve mellett a magyar és né­met nyelvet is használta. A rombo­lások előtt helyenkint nltimámmmal követelik a magyar és német felírások eltávolítását A tetteseket most sem si­került megtalálni, de a tettesek szán­dékainak tisztaságát nyilvánosan meg­dicsérte az a sajtó, amely állandóan uszit a magyar- és németnyelvű cím­feliratok használata ellen. A közvádlo most sem ébredt tudatára annak, hogy a cimfelirások összeronabolása bűncselekmény, amelynek feldicsérését a büntetőtörvénykönyv tiltja. A német párt agitációját bombával és revolverrel megakadályozni akar" egyéneket az újvidéki rendőrség el­fogta, de az illetők nevét, polgári állását és vallomásaik lényegét a nyíl vánossággal nem közölte. A választás éjszakáján, amikor a rendőrséget a belügyminiszteri rende­let fokozott, éberségre és vigyázatra kötelezte, az egyik délbánáfi városban beverik a német és magyar polgárok ablakait és a két kisebbségi párt vezé­reinek lakását kőzáporral és revollővé­sokkel valóságos ostrom alá fogják, nem törődve azzal, hogy a gyűlölt po­litikai ellenféllel együtt veszélyben ín rog családjának élete ts. A választás után a Bácskában nyílt ulcán ipzul tálják a német párt egyik megválasz­tott képviselőjét és egy magyar mű­kedvelői próbán boscrekkel és revol vérekkel támadnak reá asszonyokra és leányokra. Tettes itt sincs soha. Nincsics külügyminiszter mondotta a sajtó képviselői előtt tett legújabb expozéjában; Hogy jaj annak az or szágnak. amclvnck politikáját a kor­mánvon kivül álló felelőtlen tényezők intézik és amelynek kormánya az álla mügyékbe való ezt a beavatkozást eltűri, mert at az ország pusztulásra van Ítélve A külügyminiszternek ezt a kijelen­tését a maga teljességében helyeseljük. De ennek a kijelentésnek igazsága | nemcsak külpolitikai, hanem belpoli-, tikal vonatkozásban is érvényes. AI Vajdaságban ma az állam szervezett bíróságain és rendőrhatóságain kivül „felelőtlen elemek'* is Ítélnek ét bün­tetnek, tehát felelőtlen elemek esiaál­ják a politikát. Ennek k6vT*lterraény« az, hogy megrendült a közbiztonság és megrendült a hit us államhatalom erejében. A kormány pedig tűri ert az 1 állapotot, niaba állítja az ellenkezőjét^

Next

/
Oldalképek
Tartalom