Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 14. szám - Balkáni titkok. Wopiczka amerikai követ emlékiratai 2. [r.]

MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 április 8. : A Monitorul Offilcial, a román hivaI telos közlöny március 30- ki szúrna a két tóiban keresztül hajtott cV> király 4líai is aláirt uj al kolmán vtörvénvt. Hocv ennek tárgyalása miiven botrányok közt folyt, a Manyar Külpolitfku már isméte'ten beszámolt róla. ÁUct'únossáriban való megszavazása alkot, mánuellenes volt. mert nem volt je. cn a 360 képviselőnek egyharmad része, a szakaszonként való tárgyalás után a vég eges e. fogadás alaki törvényességé; azonban a kormány mégis biztosítani tudta az uto'ó percben különböző anró engedményekkel. így elfogadta azt a módosítási, hogy a cörög keleti egyház nralkodó vallás marad az ui államban is. a görög katolikus egyház pedis elsőbbséget élvez a többi fe'ckczet köz1. Ezt nevezik Román. ában val ásegyenlőséffnek. Megszerezte a zsidók szava, rutait is, minthogy nekik is kiváltságos helyzetet biztosított. Nevezetesen » állampolgári jogok kiterjesztését a zsi dókra biztosította, ha az 1918. eőtt a királvsásw-i lakott zsidók az állampolgári jegukat egyénenként kérni fogiák. Annál Bérrtmesebb az erdélyiek állam polgárságának rendezése. A békeszerződés v iágosan e őirta, hogy Ipso jure oláh állampolgár lett az ui tartományok minden lakosa, aki a békeszerződés megkötésekor Romániának jutott területen lakott Ai ai álkofmánu ezt a nemzetközi megál apodást figyelembe r. em véve, csak azoknak adja meg a: állampolgá. i iogot. kik nemesim oit laktik, hanem odavaló Ulcióscyüek is. Minthogy pedig az il'etöaégi bizonyítványok kiállítási josrát eay u abb belügyminiszteri rendelet megvonta a községektől és a fc>-'^. ''/minisztériumnak tartoíta fenn. el |i el képzeni, hogy fog menni és mennyi ideig tart az illetőség igazo'ávi. Az ui alkotmányra 2ö2 képviselő szavazott, ellene csak a 6 szá z és sváb. A magvarok meg sem íclentck a avülésen. az ellenzéki pártok som, mindössze Jorga, de ő megtagadta a szavazást. A szavazás után BindT szisz képvise'ő pártja és nemzete nevében a következő beielenté-st tette: Miután a gyulafehérvári határozatokat az a'kotimánvwvaslatban nem vették figyelembe, miután a namieti kisebbségek i«gnit az alkotmány. 'avaslatba nem respektálták, miután mindazokat a méidósitásokat, melyeket az ország kisebbségének névében indítványoztak, elvetetlek: a szász nemzet) párt a most megszavazott alkotmányt nem ismeri cl törvénynek. Hasonló nyiatkozaiot tett a Parlamenten kívül sajíó utján Maniu az er. dclviek és Lu])u a parasz'párt nevében. | 'A délszláv vasutak válsága c. cikkünk megjelenése óta (M. K. 1923, 11. sz. ) a délszláv államvasutak főigazgatósága egy statisztikával vigasztalta meg a vasúti mizériák miatt zúgolódó közönséget. E statisztika szerint a délszláv államvasutaknak és a Déi-va-ul délszláv vonalainak összesen 1993 rendes keréktáv u mozdonya van. Ezek közül használható 1036, a többi részint javítás alatt áll, részint javításra vár, részint véglegesen tönkrement. A rendes Ikeréktarvu vaggonok száma 46. 555, amiből haszruvható 29. 718. Szűk keréklávu mozdony 491 van, am bői hasznáLható 319. szükkerékt ívu vav'on 7630 van. amiből használható 5976. Az ideálisnak a iüfiia mondható állapotokat a hnatalos közlemény azzal magyarázza, hogy a bródi vaggongvár égése óta csak redukált üzemmel dolgozik, hasonló okok miatt bosszú ideig minimális volt a tavaly leégsit szmederevói nagy javító mühc'y te jesitményc is. A-szabadkai, susáki, vinkovcei és szarajevói javító műhelyek még fokozott munkává! sem képesek a vaggonpark helyrehozatalára. Sok mozdony és vasúti kocsi áll javítás alatt a budapesti MÁ. V. münetyekben, valamint az osztrák vaggonjavitó üzemekben. (Azt nem vailja be a hivatalos közlemény, hogy a javítások azé. t is késnek, mert a fizetésről a délszláv kormány szeret megfeledkezni. Hogy a h-vatalos közlés és magyarázat mennyire hatott mcgnyugtatólag a délszláv'közönsígre, azt nem tudjuk. Bizonyos azonban az. hogy a délszláv mozdonyok 54 százaléka. a vagyonok 65 százaléka ál! használaton kivül. E statisztikának vasutigazgatóságok szerint való kimutatásaiból kiderül, hogy a használható rer. des kerékiávu mozdonyoknak egalább 55 százaléka, u vaggonok 53 százaléka a MÁV-tól raboltatott •el. A radikális miniszterek protrrammbeszédeikben nagyarányú vasúti beruházásokat ígértek, hogy a bajokon segítve legyen. Egyelőre e beruházások közül csak egy panamnillatii történt Budapest, l'J23. Nv meg. Az előirt nyilvános árlejtés mellőzéséivel a Biec': ^imann-cég kapott egy százmilló dináros rendé est. ?. iedcr mannék pro-tektora egyik radikális előkelőség, Ivánovics, volt közlekedésügyi miniszter. * A délszláv közlekedés javítását pedig a franc ák is sürgetik. Loiscau, a fraciaországd magyarellenes délszláv propaganda egyik régi vezéralakja, kinek feleége a két Vojnovicsnak, e kél nemzetközi po itikai és irodalmi szélhámosnak, nővére, nemrégen arról cikkezett, hogy Tirolon át közvetlen vonatösszekölleiés létesítendő a délszláv állam és Franciaország között, hogy egy francia—olas: hnboru esetén a két állam direkt összeköttetése meg ne szakadjon. Egyáltalán a francia politika különös suíyt hc'yez a délszLávokra. Ez a mai lelgrádi kormányrendszer legnagyojib erőssége a belső és külső bajokkal széniben. \ 'francia po'itika hívta é'etrc a l'rancc—-reumáin légi közlekedési válla atot. is, mely közvetlen összeköttetést van hivatva fenntartani Párizs—Prága—Be'grád—Bukarest közölt. A Franco-rouinain és Belgrád között a szerződés megköttetett. A délszláv állam éni két Itti'Höidinár serélyt ad a vállalatnak és U'italanul hangárt bocsát rendelkezésére Zimonyban. A válla'at viszont évi 208 járatra kötelezte magát s heteii!; nt mindkét iránytan két-két ingyeni 'gyet biztos: t a délszláv állaimnak. Az aeroplánok öt utast és száz kilo pcsiát tudnak magukkal vinni. Api\ 15-én állítólag meg is indul 8 közlekedés. A dé'szláv bjacKigyi kormány igen nagy súlyt helyez -.: /. aviatika fellendülésére és Ujvidéíkeji légbajó-gyúrat kíván alapiíani. Több idegen ó> dé'szláv vállalkozó jeler lkezett már e te. v p©Syalós tására. A délsz áv aviatika aligha célozza a magyar d'-lszláv viszony javítását, ezért szivböl kísánjuk, hegy az újvidéki gyúr szerb váila'kozó kezére jusson és így biztosítva legyén oly irányú fejlődései aminőt a délszláv vasutak vélteit. - fy\ oraai karaara területén Dt'enej Emil dr. kereskedelmi és iparkamarai főtitkár a besztercebányai kerület gazdasági éltének ré zletes képét a következökbr-n rajzó ta meg a hassai Naplóban: A laiparbvn legutóbb b: zonyos élénkülés vo. t és/lcllioW a franciaországi export révén, ez azora^an a RuhryidéK megszállása következtében megakadt A vas- ts fémiparban is van i érni konjunkturális értékű javulás, a Huhr\ ideki megszállás ci enkezö hatá aképpem A küllő d érdck'ödése pi!)ana ny lag a mi ipanink felé terelődik, A bőripar fog alkoztatása uagyon gyenge, nemrég kis élénkülés voit. de máns alábblfezállt. Az úucflípar helyzetében va'jmi javulás mutatkozik. A hajlított fabútorai/árakban korlátolt mértékben ismét íelvetíék az üzemet. Az építőipar, amennyiben zt állam beruházási protrammja kerssztülvitetnék, legalább részben találna foglalkoztatást, mert magánépitöipari tevékenységre nincsen kilátás. A nógrádmegyei zomáixcedénygyárak a Ma.;, yaror zágba való exoort nvegszüntével súlyos vá'ságba i. erül'ek. Zóiyombrfrrón nagy reduKció kövf. tkezett be. minek" követk. '. íléb^n ?300 munkást részijén elbocsáto'taK, részlen nyugdijaztak. A körmócbányai és selm; cb; vuyai állami üzemekben hasonlóan fokozatos redukció történik. A hermancci papírgyár rég. üzeme, amely sok száz családnak adoli ker. yeret, tjljesen be van állítva. Áll a besztercebányai oosztógyir is, megbénu t a likőrgyár prespe: tasa is, egyedül a gyufagjár van teljes üzemben. Azután a kereskedelmi pangásról gesztit a főtitkár. Az áresés\: K következtében óriási veszteségek érték a kereskedőket, az árurakiárak eiértékte'. enedtek és az igénybevett bitel eg>re fojtos. ntóbban jelentkezik. — Az osztrák Ipar terjeszkedése. Az osztrák ipar a lcgdtóbbi kievi nagy bon (tavaly 55 K) állapitorta meg, mely április 3-tól kenlödőlea kerül kifizetésre. A felügyelő bizottságba uj tag. kul mr. gvólasztattak Bethlen ' Pál gróf dr. és Ribíir,, Lajos urak R. -T. folyó hó ft-áji. -, Pesti McfTs-ar KercskeoRlini Bank Ulist«rniébta tar ott rendkivUii k8zcyUlcsc elliatározU a2 aI»p titíLek 18 znidi4 koronáról 38 milliO koronára va'. ó ío!. meií, s6t, &0. 000 da. rab 200 koronás ííszvíny kibocsáiíUa. utjoH. Az uj részví'nyek kibocsátja árát a k«zgyüléB 1500 koroaibnn á. lapitotta meg, mely áron a régi rd?zv(lüye»ck azokat átvebe. ik, még Pe<Jig egy rígi alapján eSi' ljat' eUröiteli jog a Posti Magyar Kereskedelnit', Üank értékpénztárdnál folyó hó -Í--61 folyó hú li-*g íyakoroibató. Az igazgatóságba uj tagokul ílatmucr Károly és Östcrrcicl. zr Samu dr. választattak meg. — A Magyar Általános Takarékpénztár R. -T. igazgatósága kinevezte liedö Edét és Kahner Artúr drt igazgatókká, Búcz Károlyt, Kapclgi Tamást és Aagu Albertet aligazgatókká. Bonét Sándort, Brandt Györgyei. Kármán Gyulát és Laujer Gyulát ctgveze tökké és Sarkadi Ottó drt titkárrá. — A „Kiihne" Mezőgazdasági Gépgyár R. -Ts közgyűlése elhatározta a társasár, alaptókéj^aek 72 rrullió koronára való felemelését. Az uj, 1933 január 1-tfil kezdfidűleg osztalékjogoault részvények 3: 1 arányban 2000 k'. rona befizetése ellenében április 3-tól 12-ij? bezárólag a Hasai Banfc rl. -nál vehetők át. Ugyanő. r kerül április 3-tól kezdódöleg az 1022. Uzletévi 15. Eíámu osztalékszelvény 50 koronával beváltásra. — A Mobil Bank R. -T. közli, hogy Budapesten 400, 000. 000 korona alaptőkével megalakult és működését (V., Harmincad-u. 3. ) megkezdte. Az igazgatóság elnökké Fónagy Aladárt, alelnökké Victor Hauzeur-t (Verviers) választotta. — A Viktória Gőzmalom az április 5-ére egybehívott rendkívüli köz-gyü'ésnok a régi részvények 500 K-ás névértikéaek a tartalékalapból ÍO00 K. -ra való ierbelyegzését s az alaptőkének 200. 000 dara'u 2000 K n. é. uj részvény. kibocsátása által 600 millió K-ra való felemelését — 150 millió tartalékalap mellett — fogja indítványozni, ugy, hasy minden régi részvényre két uj részvény jusson a névvásáron jelentős sikereket ért el, mely érték befizetése ellenébea" A befizetések alkalomból Rakowski ukrán népbiztos I (részvényenként 2000 K, április 12-tül a Presse így munkatársa előtt hangoz- 20-ig az Aagol-Osztrdk Bank budapesti lattá az osztrák-ukrán gazdasági érintkezésnek nagy jelentőségét és előnyeit. A ruhrvidéki események folytán Németországnak Romániába irányuló kivitele úgyszólván teljesen szünetel, mely körülményt az osztrákok a maguk javára iparkodnak kihasználni. A bécsi osztrák-Tornán kereskedelmi kamara elnöke cikket irt a Pressébe, melyben a Romániába irányuló kivitel fokozásának szükségcss-. 'gét hangoztatja, egyben pedig rámutat arra, hogy ipari terjeszkedésre a mostani időpont a legkedvezőbb. A Seues Wiener Tagblatt roilcrdami jelentést közöl, mely szerint hollandiai hajóvállalatok osztrák lobogó alatt akarnak hajókat indítani, melyeknek kiinduló pontja Trieszt volna. A hajók' tisztikara és legénysége kizárólag osztrákokból állna. — A Magyar Általános Takarékpénztár R. -T. igazgatósága tironberger Lipót udv. ^lan. c-lnöklésével március 29-én tartotta rendes közgyűlését, a melyen Horváth Lipót alelnök-vezéri'. 'azgató javaslatára elhatározták az alaptőkének 3Ö0 millió koronára való felemelését elvképp, hogy minden 5 régi részvényre 2 uj részvény vehető át, az egyik 3000 korona árfolyamon, (i másik ingyen és költségmentesen. Pgyuttal elhatározták, hogv az 500 koronu névértékű részvétüket 1000 korona névértékű részvényekké egyesilik. Az elővételi jog április 3-tól 9-ig bezáróan svakor- Iható. Aki az elővételi jogot ezen idő alatt gyakorolta éj a megkívánt nyilatkozatot aláirta, jogosult a befizetőt április !2-ig bezárólag is eszközölni. Az ingyenrészvények kiadása és a ré-zvinvösszevonás <ípfióktelepénél *"ljesi ead6k. Egyben a koneernhez tartozó magyar vidéki malmok részvénytőkéiket 322 millióról 660 miiliőra emelik. co<>c><>c^y^<><><>o<><><><>^ — Tót lasislak esek táborban. A cseri fasisták „nemzeti szövetsége1' a minap nacionalista frázisoktól hemzsegő kiáltványt bocsátott ki. Erre 8 rseb nemzoti demokraták szövetsége szintói hasonló kiáltván\ i adott ki. Ez utóbbi a vörös-fehér (cseh szin) szövetség név alatt ismeretes. Cél iáik azonban nem sokban térnek el egymástól. A vörös fehérek által kiad. lt kiáltványt Dula Máté tót szenátor is aláirta. A Cseszké Szlovo erre megjegyzi, hogy ezzel a vörös-fehérek — a cseh nemzeti demokraták a felvidéki autonómiát támogatják. A vörös-fehérek ezzel a Hlinkáék és magvarónok, szolgálatába léptek. Dn^a Máténak Hlinka politikája mindig szimpatikus volt. szeparatista törekvéseit soha nem tagadta, barátja a csehszlovák dualizmusnak. Minadd>3. — iria a Cseszké Szlovo — aniig a mai viszonvnk nem változnak, a tótok velünk érzelmileg össze nem forrnak, territoriális változásokért nem exponálhatjuk magunkat. A tót — a Cseszké Szlovo szerint — nem óhaitja (?) az autonómiát, ez csak Hlinka és a magyarónok kívánsága. Az autonómia nem egyéb, mint a csehszlovák egység megbontása. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó i Illatat, Budapesti ilirtup nyomdájában (Rökk Sziláid-uccu 4. ). íviclös nyomdavezető.: Nedcczkj László Életbelépett Románia uj alkotmánya. Az erdélyiek sérelme az állampolgárság kérdésében — A szászok deklarációja KÖZGAZDASÁG A délszláv közlekedésügy Válság a besztercebányai karmara területén HIEEK