Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 13. szám - A kisebbség politikája a szabad kéz politikája - A vajdasági választások

MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap. 1923. április 1. szavazatok MagláHcsék kormánypárti kis»<rlcte/c>o iniiitl kissé szétforgácso­lódtak, mi--; • borsát szavazatok jó­kora része a sok megbuikO I ÜMa miatt elveszett, de a hagyományos muzul­mán-horvát blokk igv is többséggel bir. ^Sthoénia 2t> mandátumából 3t-ct Koroscc klerikálisai, 1 -cl a demokra­táit, 1-tt a szlovén földművesek, 2-<>l Radics és 1-et a németek kaplak. A szlovén nemzet) ellenzék tehát óriási többséggel bir. Nagyon érdekes tünet, hogy amig a Na> acsán-féle szlo­vén köztársasági párt nem intőit mandátumhoz, addig Radics túllépve a horvát nyehhalirt, a szlovének közt is kedvező talajt talált. A Vojvodlná­han és Macedóniában is megkezdődött már a radicsinnizmus terjedése. Mi­után a Szlovéniában megválasztott radicsiánus képviselők horvátok, ez egyelőre nem érinti a párt horvát jel­legét. A helyzcl tehát az; hogy n prirlo­n. érdben nincs többsé'l. *<" koalíció is uelicziii hatható ossz?, ellenben a tartományokban mnj<I mindenütt vnn lübbbég. A három verető tartomány­ba"!: SCM hiáhan, IIorvtországl»an es Szlovéniában különösen eleven kidom­borodik Ihuies, Rádics év Korosec többsége Kz azt l"szi. hogv mind a *; #r/>, mind n horvát, min'l n szlovén választók többsége bizalmával eov szerb, egy horvát és egy szlovén Bent' •i ti várt fele fordul. Ebből a federa­listák azt következtetik, hogy c vá­lasztás a federalizmus javára döntőt*, hiszen a tartományffvülések mind n. nnkakéoesek volnának, tllenben a körj)onti parlament nem lesz az. Ha ». -. nem áll Is, n délszláv eszme buká­sát igenis birde\i ez a választói. A tiszta délszláv eszme alapján álló párok egészen kibuktak, do erősen me?c?ai-'. t unt • szerb hegemóniát délszláv ollii­íökkel enyhíteni próbáló demokrata­párt is. Az az e^y srlovén és az a lkéfl horvát képviselő, aki a nemrég még <>!v hatalmas szlovén liberális uárt és g horvát-szerb koalició utolsó hírmon­dóiként ott ülnek még a pártban, már nem sokat változtatnak a demokrata­Várt kompakt szerb jellegén. Azzal az diómmal tehát, hogy cg-, - egységes dél­u/láv nemzet van, ez a választás vég­it gesen leszámolt. A kérdés most már !r, ak az, hogy a három külön délszláv •jiiiizct akar-c, tud-e és müven formá­éin hajlandó együtt maradni. Ami az (gyet pártok személyi össze­K'telét illeti, a kormánv szerb radiká­lis tagjai egy kivételével mind megvá­lasztanak. Pasics három, többen két mandátumhoz jutottak. Megbukott el­lenben a kormánv két muzulmán, egy horvát és egv szlovén tagja. A demo­kraták közül Davidovics is. Piibicsc­vies is két mandátumhoz jutottuk, el­lenben kibukott közülök több volt miniszter. A horvát demokraták közül evak Lukinies. Rrizman és WUder és a dalmát flrisotfono. jutott mandáUim­hoz. A szerb íöldinüvespárl vezérei kö­zül csak Jovánovics lóca volt londoni követ jutott be. Hádlcsnak bárom mandátuma van. 1 fivei között nyolc ügvvédct, két papol, két tanárt, két okleveles gazdászf. egv mérnököt, egy uisiRírót. egv kereskedőt találunk, a többi képviselő paraszt. Érdekes, hogv Rádics megválasztatta Kézsman plébá­nosl L'. akit a génuai konferenciára kiküldött s aki moM nz Ecvesült Alla. . mnkban lapszerkesztő. A Vojvodiná­hól maidnem csupa intelligens ember I-érült be a parlamentbe. A bunyevá­6ok: Kvetovies János esperes-plébános, Rájics Balázs plébános és Szudáre. vics Ferenc volt főispán mindhárman kép­viselők voltak a mull ciklusban is. Evétovies az összeomlásig a magyar parlamentnek volt Ingja. A német kép • Kelők: Dr. Krai'l István, dr. Neuner Vilmos, Schuhmachcr Sámuel, dr. llarlnmnn Simon. dr. Kremling Lajo . - dr. Kóser üdön (a hetedik neve még nem szertpcl a jelentésekben), a ro min dr. Jean Jáne-,. A kéjrrisokjk kö­zül 161 a görög-keleti. 118 a római ka­tholikus, 31, a muzulmán és 7 R luthe­ránus, bi. A vajdasági választások* A szavazatok arányszáma- Kik az uj vajdasági képviselők? A legpontosabban működött a válasz­lásj apparátus a Vajdaságban, tdiol gáiltn Jelentéktelen eredményeket nem tekintve, már az éjfélutáni órák­I i Ismeretei volt egyes választói kerü­letekben a választás eredménye. Eszerint a legerősebb vajdasági párt a radikális, amely 11 képviselőt hozott be. Számra nézve második a német párt, amely mandátumával szinte ma­radék nélkül kimerhette, a németség uavaialút áj gxfif W|T0MtUé«U0) tett tanúbizonyságot A demokraták valamennyi báeskai mandátumukat elvesztették. A szabad­kai pártszakadáson kivül elsősorban a nacionalista ifjaknak köszönhetik ezt, akik a párt bajdani népszerűségéi ter­rorista működésükkel teljesen aláásták. Az Orjunn támogatása sokkal többel ártott, mint használt a demokratáknak. A Bánságban ö mandátumot sikerült megmi'iiteniök. A bunyevác párt I mandátumot ka­poll az eddigi 1 helyett. lói végezlek a Vajdaságban " szo­ciáldemokraták, akik ugyancsak 3 inandáliiino' s/erezlek. A földmüvespártok es; ik Derskep keu tudtak egv mandátumol szerezni. A választót! rrcdméniirkct vizsgálva, niíjjállaptihaló. hogy <i VWgyOTSéQ nagyjában kitartott n passzivitás mel­Iflt, Ahol szavaztak, mert nem lehetett elöle kitérni, leginkább a szociálislékra szavaztuk, akik mind a három mandá­tumukat a magyar szavazatoknak kö­szönhetik. Ez súlyos kötelezettséget ró a szocialistákra: a kisebbségi jogoknak az eddiginél sokkal hatékonyabb vd­delméb" vételét. A magyarok egy ki­sebb-része a radikálisokra szavazott. A zabadkai kerületben a mortonosi ma­gvarok szavazatai szerezték meg a ra­dikálisoknak a harmadik mandátumot. A szabadkai választások a legna­gyobb rendben folytok le. Szabadka huszonnégy választási körzetében osz­szesen a következő számokban adták le a szavazatokat: Radikális-párt 7171 s»av. Bunvev. -sok. párt áíSO „ Szociáldem. párt 4049,. Doni. Málies csop. 2680 „ Dem. Szetvcrov-csop. 1268 „ Német párt. 847., Független inunk. <>"2 „ Földmivesp. baloldal 2011 „ rö'dmivesp. jobboldal n összesen 22. 244 szav. A választási hányados 3210, aminek alapján a srabadbunyevác-sokác párt­nak és egv a szociáldemokratáknak. A meg'-álaszlott képviselők a követ­kezők: RadiAália pártiak: Rtidonics. To­vun dr., aki listavezetője volt a pari­nak a szabadkai kerületben. Jnrics Marko, aki Szabadka niuidl. él járá­Sának volt a jelöltje és' Vuics. loro zen­t: i• földbirtokos, aki a zentai városi és i. in'. si kerület volt jelöltje. A bunyeváe­sokáe párt jelöltjei közül a szabadkai kerület Hslavczetője /. 'n/r. v Halá/s pl'­bános és a városi járási jelölt, Szvdare­vics Ferenc dr: orvos kaptak mandá­tumot. A szociáldemokraták képvise­lője Szekulics Milán dr. listavezető lett. Az újvidéki választási kerület vá­lasztási eredménye, szintén meglepetést keltett. A szavazatok a pártok között a következőképpen oszlanak meg: radikális párt i >•> német párt 5. 501 szociáldemokraták 4. 720 demokialák (Pribicscvics) 4. 21 ö I'rotics-párl 3. 445 íöldmivespárl 1. 730 Összesen: 33. 148 'A választás eredményeképpen a hi­vatalos radikális párt 4 m. mdátumoL, a német párt két mandátumot kapott. Képviselők leltek: Rndikálls párt áff­letic* Szlavko dr. egészségügyi minisz­ter, h't. ivezetö, Gyorgyevies Mita rrál­•. Ki uj szkupstinit, 5uiertet<5 tartal­tnaa é^ minden részlotre kiterjeszkedő öiszefoglaW eikkUuk kiegiszitéstül érde­kesnek véljük közölni a lenti adatokat jt, amelyek délvidiki lapok nyomán elsí­serb&a a vajdasági választieok szemíljá ttriefrJtejik ki, gimnáziumi igazgató, Újvidék várói és járás jelöltje, S: ijactle» Jankci dr. or- j vos, az óbocM'i járás joleőltjo, A'ofi'-. i Milos, a tileli-zsabalji járás jelöltje. Német párl: Mozer János dr. IM»ve TI: ö, Trubcl Ferenc mitroviuii giinn/i­ziiimi tanár, járási jelöli. A zombori választókerületben a vá­lasztások a némcl-párt nagy sikeréi liozlnk mcfcj, amely három mandátum­hoz jutoM. \ radikálisok, htinycvácok éa szocialistáik rredmenvr elrtTelalhnló volt. A szavazatok aránya at egyes partok közölt a következő: német párt ITojO radikális párt '; ' M | mitiyeváe-vtkác párt «. 770 szociáldemokrata-párl 5. 707 demokrata-párt Ü. 887 földmíves-part 2. 00. ". szerb párt ____ 1 0<0 összesen: 43. 225 I nnrk eredményeképpen a német párt 8, a radikális párl 2. a bunyevác­sokae párt 1 r» a szóriáldemokratn-párt I mandátumot nyert. Képviselők leilek: német párt: I\rof)t István dr. listavezető, Scliuhmachi r . lózsel zimonyi luleránus rseperes, a kulai járás jelöltje * Prirtmann Kőrnlv dr., a pancsovai törvényszék másodel­A kisebbség politikája a szabad kéz politikája Vajdasági Magyar Párt felfogása Á Bácsmegyei Napló március 24-i számában irja dr. Graber László a következőket: — A lezajlott választások vajdasági eredménye minden kétséget kizárólag beigazolta azt a tényt, hogy a bunyc­vác-sokác párt híveinek kivételével a Vajdaság államalkotó népe csakis olyan képviselőket küldött a parla­mentbe, akik az alkotmány revízióját nem tartják aktuálisnak és a jelenlegi centraliszlikus állami berendezkedés fenntartásához mindenképen ragasz­korinak. A Vajdaság államalkotó népé­nek óriási többsége tehát nem kiván sem Horvátországnak, sem más or. szágrésznel? széleskörű közigazgatási és politikai autonómiát biztosítani, de nem kiván ilyen autonómiát a maga részére sein. — A nemzeti kisebbségek' jövendő politikai, orientációjára ez a tény — azt hisszük —• determináló kihatás­sal lesz. — Ha nem akarunk egyedül azon ai érzelmi alapún, magyar kisebbségi, alapon politikát csinálni, hogy az or­szág magyar tömegeit ellenzéki szel­lem hatja át (amint azt a választások küszöbén és a kényszerű passzivitás kimondása elöli volt szerencsénk hal­lani), számolnunk kell azzal a ténv­nyel. hogv a nemzeti kisebbségek po!i­tikai eélkitŰzéseineV megvalósulását csakis előnyösen befolyásolhatja; iz. ha a Vajdaság államalkotó népének széles rétegei eljuinak azon politikai igazság felismeréséhez, hogy a nem­zeti kisebb égek teljes- cs valóságos jogi és politikai egyenjogúsítása, aka­dálytalan gazdasági és kulturális fej­lődése nem egyedül a nemzeti kisebb­ségeknek, hanem magának az- ország­nak is teljesen egyenlő érdeke. -r- Sem a Magyar Pár's sem a Német Párt az alkotmányrevizió kérdését nem votta tej politikai követelmény­kép programmjáha, ép oly kevéssé, mint a románok nemzeti pártja sem. A három párt az állami egység és a monurehiUus államforma alapján és a centralizmus cs decentraliimus kérdi ­seiben úgyszólván desinteressement je­lentették be. vagy ho ugu tetszik, sza­bad hetei tartottak fenn maguknak. — A programm ilyetén megállapí­tása, mint azt a három kisebbségi párt teljesen egyöntetű eljárása tanúsítja, nyilvánvalóan kisebbségi érdek, mert habár kétségtelen az, hogy a gyakor latban üdrsiörr aiitnnÓTnUvt. falni. házolt Vaidaságban a ki«ebbsé*fryű« lölö politika sokkal nehezebben tudna érvényesülni, viszont igaz az is, hogy ceatralisztikus állanibcrendczések mel­lett is a kisebbségek jogi és politikai egyenjogúsága akadálytalanul megva­lósulhat és kulturális és gazdasági fejlődésük akadálytalanul haladhat a maga természetes utján. — Az államalkotó többségi nemze­tiségi politikájától függ tehát egyedül az. hogy az egységes állami berendez­kedés és a monarchikus államforma kerelei között a döntés pillanatában a centralista vagy tlecenlralista táborban foglalnak-e helyet a nemzeti kisebb­ségek. Súlyos- hiba volna tehát, ha a nemzeti kisebbtégek és különösen a: annyi gyűlölettel elárasztott és teljesen egyedülálló magyarság ma program­mnlikusnn lekötné magát egyik nagy másik álláspont mellé és aulonónUsta állási oejialással szakadékot teremtene n marja és a szerb nép között, amelff­Igei együtt él, — A desinteressejuent. vagy a sza­bad kéz politikája annál is inkább fenntartható, mert a Vajdaság állam­alkotó népe a jelen ná/ns. -lajokon neme. «r, v a centratisztifatx államberen­dezkedés fenntartása mellett, de a túlzó soviniszta kisebbségi politika ellen is állást foglalt. Kétségtelen té­nyek szólnak mellette. Az intranzi­geO! soviniszta politika zászlóvivője a Vajdaságban a demokrata párt Pribi­• se\ies caqpartja volt, amely az alsó, bánáti UvifleléVBl egyetlen választóke­rületben -em tudott mandátumhoz jutni. — A radikális párt régi vajdasági képviselői közül még mindig eles ^zép számmal jutott be olyan, aki a leg­szélsőbb türelmetlenségről magyar és német gyűlöletéről elégszer telt bi­zonyságot és akiknek mandátumát most is csak az mentette meg, hogy a magyar tömegek nem járulhattak az urnák elé. - •. — De azt hisszük, hogy ez a vá­lasztás a Vajdaságban mandátumhoz jutott politikusokat mégis megtaní­totta arra, hogy a kisebbségek üldö­zésc a mandátum biztosítására nem bizonyult célravezető eszköznek. K>OOC^O<X>00<XK><><>OOOC>00<>0<>^ jQMJlGy. lTt KÜLPOL17IKÁftJl ^miaú'-a ho l-töl és lő-tal kez­ítőaőfao bármihor tehet előfizetni. nöke, a hódsúgj jár ó jelöltje. íiudiká­lis púit; TrijkovUs Maxko lörvényegy­se jesilö miiiiszler, listavezető és Lalo­tt vic Jocó dr. zombori ügyvéd. Bunyc­• \ái--sokác párt: Enctovics Iván bácsi -prépoff, listavezető. SzociáidcmokraU­' párl: Dinár Ned. ljko listavezető. ! Becskerrki kerület. A tizenegy i lüsztói lisla köziilt a szavazatok erősen ! megoszlottak. Amint' az eredmény mu­latja, a boc kerekj k< rülellx-ii a ma­•/varok tartózkodtak a szavazástól. A 1 választás eredménveképpen a hivatalos radikális párt 4, a demokrata-párt 1, , a földmivea Vujice-párt 1 és a német párt 1 uiandátumot kapoíi. Képvjitlölt leltek: rudikáli* párt: Vmcsics Momcsillú dr. külüpyminisz­j ler, Staiikrtvict Stvrlozár• mérnök, tU* hajlaiHet. Szveü*z!áv és üuá >• Jcco ; löldbirtokosok. Német párl: Sfuner I Vilmos dr., demokrata-párt: Szehiiro-j ! SJavko. I'ölduiivts-párt: Vuki Mikola. A szavazótok állása szerint Pnncsova kerületben a radikális párt. 1, demok­ratn-párt %, német párt 1 és a rotnűn párt l mandátumot kap. Eszerint a pttACSOvaJ kerület képviseld a követ­kezők lesznek: Radikális párl: Miladi­tmoirs Zsarko liitavezetö, volt minisz­ter. Srlnjadinovics Milán dr. pénzügy­miniszter. Vilolics Diva és dr. Griqn. Dusán. Dcmokrala-párl: Boskovics Du­sán dr. listavezető és Karas Mita. Né­met pár': Krrmhnri János listavezető. Román párl: Zson Joca listavezető. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom