Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 13. szám - A lengyel államháztartás rendezésének programmja - A lehetőségek politikája

Vasárnap, 1923. április 1. 3 A lehetőségek politikája Nitti Olaszországa és Mussolini Olaszországa ZSILINSZKY ENDRE nemzetgyűlési képviselő nyilatkozata és militarizmus! képviseli, mert « az erős olasz nacionalizmus és militarizmus önkéntelenül szemben találja magát a délszláv világnál, amely a mi royik legádázabb ellenségünk is: ezen a ponton adódik a velünk való kapj csolat és pedig crdekalapon. nem érzelmi alapon, mint a. Vittté. 5 mert ri oz erősebb nacionalizmus a iőo9 hangja ót rendszere és mert az érdek' kapcsolat lényegesebb a politikában az érzelminél: ezért tartom én a Mussolini Olaszországának esetleges közele' izoláltsáLapunk mu&kbtársázjsfc felkíré•fre ZtMwssfky Bttíze nemzet" gyűlési képviseld it alábbiakban Ismertette a külpolitikai lielyzcMlukröl. kii\önös«n padi* OUSIOÍ•ííghoí vaW viszonyunkról vallott felfogását! i — Országunk mai ha ti italán njomoruságát semmi bem bizonyítja jobban, mint hogy a M*tyPi*1 és nehézségeket szeretjük sulvos peJktikfti helyzetünkkel < r. tnkkal menteni, külpolitikai rr«d. névtelenségeinket pedig belpolitikánk ilyen -'Sv DlW voltával. Hogy sotw Mn, WJ»M a magyar belpolitikát és Diiúrysr külpolitikát gondosabban összehangolni, mint ma. az bizonyos. (X- h; i a politikának c két lerrcmxmvl khetáséaek szempontjából ö*z- v '. jiik. mfcris csak, 14 k?11 Jönnfink arra, bo-v bármennvire nyögjük is "a Irianojii biket, annak minden nvomonusztó iulvát. korlátját, megcsonkittatásunk minden nyomorúságát és iro. Istoftgutfk minden bilincsét: a belpolitikai épilö munkának mém's igen sok íere van. ahol aránglaa szabadon dolgozhat a mai szomorú nemzedék- Ha tehát alkotó, tarjwekenv és gyors ered. ménveket érlelő belpolitikát sürgetünk, arra néni esszén hehes kitérő válasz a külpolitikai helyzetünk nebiz voltára való hivatkozás^ viszont akik tolytononosan a konkrét és látható eredményeket kérik számon a kormánytól a külpolitikában, azok kevéssO. számolnak, vajrv nem akarnak számolni e téren leh*tŐ6csemk szánalmas korlátoltsága. ' •alj " " * "" — ttövid távlatban a magyar külpolitika csak a pillanatnyi helvzet malomköoci közt oaló elcsúszás politikája le hit- Messzebb távlatban pedig vajmi nehéz terveket szőnünk, mert hiszen t. > -L Surópa minden, föltétlen győzelem #s föltétlen veresé* mellett az egyik éa másik oldalon M; fleredménvben mégis csak a provizórium álla-pitában jeergódik. I mi csak U idStgl vártia• ink gyógyulást. — A nva^var remények e téren két lírásból fakadnak. Az cífíik: az iStfí. sá{» és a méltányoss-ág nt/Úí^tíb - r' sénvre iutásü a hálvvrus 8viili'»U«'m'k teltéi*!, a nemzetközi nicg''rk. s fejlődésével. A másik pedig a mai provizó. vium helyén ni nemrrU «-rőosoy>ortostilás létrejötte, az ántánt felbomlásával, illetve, újjáalakulásával egyfelől, másfelől Níinetorszác és Oroszorsz ig bevonjulásával az uj viliirpoliiikába. Mindez azonban csak a jövő zenéje; az ecvik épp uRy. mint n mii^ik. Nekünk macv^roknaU inkább az utóbbi gondolatkörbe kell magunkat belsélaRnk. mint az elöbüribc. Atlrva ezt a kérdést konkrét példákra, szinte kínálkozik a \ltti ét Mussolini külpolitikáiára oalö hivatkozás. Njtti volt olasz minkztfrelnök sok Jelét adta iránvunkban váüf KÍnpátiáfánsfc, de főleg érzelmi alapon, a békeszerzijdís haimeroszio igazsága lanságarból kiíndul^a. Nini politikája egg. a mainál pruifítztikusabb „1iuhlí n, moa, tirát kwaa es csak akkor jelenthetne száíminkra jelentősebb előnyt Mussolini ellenben. Nittível &zemben,, niásik ol• Je^röteljeseift, naáOMliwmst dését Magmroszáahoz iövol sirlgosa!)!) jelentőségűnek, mint a Nkti Olaszországáéí. Nem is tekintve art, hogy a mai Magyarország 'elki hangulata és erőinek a jövő felé való egységbe szer. vezödése naffv hasonlóságot mulat a modern Olaszországéval. — De bármilyen nagv renu^nyekrt füzünk is akár történelmi, akár egyéb alapokból kiindulva az olasz nemzet és a magyar nemzet jövendőbeli ió viszo. ngához ungy éppen barátságához, gvors eredményekre itt sem számithatunk. Efcyet azonban nem szabad elfelcjtenünk: az idő kell. hogy nekünk dol. gozzék. És ez ébren kell hogy tar-tsa reménységeinket. A lengyel államháztartás rendezésének programmja vényeken kivíil ui jövedelmekről kell \ lenfrye! valula. különösen Poni kow. ski Uoririányának bukása óta, állandóan sülyt-dt és hét hónap ót « mintegy 7ö?ú-ot vesztett értékéből Ez a körülmény aggodalomba ejtette az ország élén álló férfiakat és Wojciechov^l. i köztársasági elnök kérelemmel fordult I. engvelország volt pénzügyminisztereihez, némely pénzügyi szakértőkhöz és az országgyűlés két Házának elnökeihez, hogy az áliam pénzügyi helyzetének rendezése céljából programmot dolgozzanak ki gondoskodni, még pedig szesznionopóhutn behozatala, a vámtételek revíziója és felemelése által. A pénzügyi hiva lalok teljesítőképességét emeini és a határvédelmct szorosabbá tenni, az adófizetést pedig egyszerűsíteni kell. A progressziót csupán a jövedelmi és a vagyonadónál lehet alkalmazni. A nem stabilizált márka mellett a költségvetés összeállítása csak ugy lehetséges, ha a kormány felhatalmazást kap a márka vásárlóerejének váldésc következtében a drágaság állán' dóan nő, a gazdasági tevékenység nélkülözi a biztos alapot, az állami költségvetés pedig folyton növekvő deficitekkel küzd. Az 1023-ra kidolgozás alatt levő költségvetés összege a 1000 milliárd körül mozog. A volt pénzügyminiszterek és szakéilök tanácskozása öt napig tartott, melynek eredménye a következő; I. A költségvetés tárgyában. Az állami költségvetés egyensúlyának helyreállítása céljából mindenekelőtt szükséges, hogy az állami vállalatok minél jobb pénzügyi eredményt mutassanak fel s ezen célból azokból önálló gazdasági egységeket kell alkotni, melyeknek külön jogi személyiségük van és amelyek a magánvállalkozások elvei szénit vezettetnek, Ha ily módon sem tudnak hiány nélkül dolgozni, akkor azokat hétbe kell adni, e?ctleg eladni. A közigazgatási szervezetei a minimumra kell csökkenteni és az ügyek jiTcszet fokozatos!"!! az önkormányzati tevékenység körébe uialni. Ilyen ügyek különösen az elemi népoktatás, I knrliazak úfive niunkikczvclil; s £3 utügyek, Kvéybőj mielőbb törvényi kell hozni a községek, városok, járások és vajdaságok önkormányzatáról ii elválasztani egymástól az állami é< az önkormányzati adójövedelmekcl rökópr-n szükséges a hatóságok és hiví'lalok ftüJtkentése H: >z és másodfokon a kö>igaz<;: i|. V. központosilása, valamint az alka. mázollak számának csökkentése. L'eélból a minisztertanács mellett külön egyszemélyes szervet kell létesileni messzemenő 1 el hatalmazfisokkal. Minthogy pedig az 1923. évre terjedő kiadásoknak több mint a fele a i adseregre és a vasutakra esik, mellőzhetetlen £» katonai kiadások jelentékeny redukálása és a vasati költségvetésnek az általános állami köllség\ élésből való kihasilása és elkülönítése. A vasút kiváló szakértőnek, ki egynttnl kereskedelmi jártassággal is bir, adandó kezelésbe. A jövedelmek fokozása szempontjából fcini kell tartani a doliánymonopóliumot és azt bérbeadni. A jelenlegi kiadások keretében költségvetési egyensúly csupán a küzadó emelésével lehetséges. Evégből módját kell keresni annak, hogy az adótételek automatikusan legyenek felemelhetők a lengyel márka vásárlóerejének eséséhez mérten. Az eddig hozott adótörköitségvetés végrehajtása a pénzjegyek további kibocsátása nélkül lehetetlen. Mellőzhetetlen az évi zárszámadások lezárása és minden évben a beruházási költségek elkülönítése. II. Az önkormányzati testületek pénzügye. Az önkormányzati testületek pénzügyét akként kell rendezni, hogy azok a hiányok, amelyek a saját források elégtelenségéből, (saját birtokok és vállalatok, valamint a tett szolgáltatások utáni illetékek) származnak, az állami adók utáni nótadóhól fedeztessenek. Azt a gvakorlatot, amely a hiánv fedezését az állampénztárra hárítja, feltélleniil félbe kell hagyni. III. Gazdaság) téren. Az orwáy termelőképességének fokozását gátló akadályok elhárítása céljából a munkaidőt szabályozó törvény összhangba hozandó a washingtoni konferencia határozataival, csökken(eni kcil az. ünnepnapokat és megszüntetni a liláimat, mely a törvényben meghatározott munkaidő önkéntes meghosszabbítását tiltja ósj pedig legalább oly mértékben, hogy a ímink. v soknak u törvényben megállapított id6n lul végzett legfeljebb kél órai önkéntes munkája ment legyen a büntetéstől. A lakók védelméről szóló törvénvi a mai viszonyokhoz kell alkalmazni, hogy ne tegye tönkre egészen a városi ingatlanok jövedelmezőségét, amelyek az ország gazdagságának cs a kincstári jövedelmeknek forrásai. A fölcireformtörvény akként hajtandó végre, hogy az eladott állami ^avak egyenértéke biztosítva legyen és az államkincstár menlcslttessék a földreform financirozásíltól. A külföldi áruk behozatala a beviteli vámok cmetésévelj a belföldiek kivitele pedig kiviteli -vámokkal és kiviteli tilalmakkal korlátozandó. IV. Valuta. . \ márka stabilizálása csak a költségvetési egyensúly helyreállítása és az , ij pénzkibocsátás abbahagyása után le1:. I égős. Nemesércvalutára való áttérés ezidüszerint korai. A valuta rendezése az állami kiadások csökkentésén és a jövedelmek fokozásán érhető el, amihez még a termelés fokozása es a fogyasztás lehető csökkentése szükséges. Egyes állami birtokok eladhatók és a jegybank alapításának előkészületei megteendők, még pedig akként. hogy annak alapításában részben az állam, részben pedig a magántöke ve-. ', yen részt. V. Politikai feltételek. Hogy a programm mielőbb és minél eredményesebben végrehajtható legyen, szükséges a törvényhozás elé javaslatot terjeszteni, mely magában foglalja a tervezett rendezés irányelvét. A végrehajtás elenörzésére a képviselőház és szenátus által kevés tagból álló tanács s alasztandó. •> A programmtervezet kidolgozásában különösen Grabski Wladislaw volt pénzügyminiszter tünt ki, a szaktanácsi ozmány az ö javaslatait fogadta el • azért a köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára öt bizta meg a terv végrehajtásával, illetőleg öt "nevezte ki pénzügyminiszterré. 1 Figyelemmel azonban arra, hogy a lengyel parlament 14 különféle esoportra hull szét és egy-egy javaslat többsége csak bizonyos pártérdekek figyelembevételével biztosítható, nagyon kéf'éges, képes lesz-e Grabski pénzügyminiszter fenházolt tervét következetesen megvolósilani. T. OOOOOOOOOOOOO^OOOOOC><X><><>C>s> A szlovén sajtó Szlovéniában a legutolsó statisztika szerint 108 lap jelenik meg, mig a szlovén nyelvű lapok száma 101. Miután pedig szlovén lap csak Szlovéniában jelenik meg — ide számítva a magyar Vendvidéket — és Szlovéniában a szlovén lapokon kivül csak németek jelennek meg, világos, hogy a szlovéniai német lapok száma 7. A szlovének összesen sincsenek inásfélmillióan. A délszláv egység megalakulása a szlovének harmadát idegen (olasz és osztrák) uralom alá juttatta. A szlovén sajtó tehát igen kis olvasókörre limaszkodbatik s bár az uj államban a szerbek és a horvátok mellett a szlovének a harmadik faktor, a szlovén lapok eddig nem tudták levetkőzni a kisvárosi, lokális jellegije sajtó fogyatkozásait. ', Az egyetlen nagyobb szlovén sajtócentrum Laibach, ahol a szlovén sajtó négyötöde lát napvilágot (83). Laibach mellett Marburg (10) és Cilii (ö) jöhet számba. E két utóbhi helyen a német sajtó is erősen tartja magát. Mig Laibachbó) a legerőszakosabb eszközök* kel kiüldözték. Itt adjuk először Laibach sajtóját, azulán a városok betűrendje szerint a vidéki szlovén sajtót: Laibach: Vrádpi liszt (hivatalos lap), Jutarnje S'uvoszti (radikális párti napilap), Ljudszke fr'ovine (Suster-. sics napilapja, mely szlovén klerikális mezben a kormány szekerét toljál. ]ulró (napilap, a szlovén demokraták vezérorgánuma, pribicsevicsiánus), üzlovénszki Sáro'l (napilap, régi. tekintélyes, liberális orgánum, jelenleg a nemzeti haladó párt közlönyei, Sr?ovenee (napilap, a legrégibb és legelterjedtebb szlovén újság, Korosec klerikális pártjának vezérorgánuma), Szlovénszki Goszpodáf (közgazdasági lap, Korosec-párli),. l(>/o/ionir>--f (a szlovén autonómiáért küzdő lap, külduöseb pártszmezet nélküli, Orjuna (jugofassiszla lap), Ljitdszki Tjednik iSuslerrsics néplapja), Nanrcj ía szl»> \(n szocialista-párt vezérorgánuma, jelenleg a parlamenti szocialista-pártot támadja), Delavszke Navice (a parlamenti szocialista-csoport lapja), Zárja (a 'Pérics-csoporl szocialista lapja), Srtrokovna Borba (a magukat rüggetlen szocialistáknak nevező bolsevikok lapja), ' •Cilii: flepublikánee ia szlovén parasztpárt lapja), Cillier Zeitung. Gottschee: Radikal (a radikális párt lapja, mely azonos tartalommal külön szlovén és külön német lapként jelenik meg). Marburg: Tábor (dem. napilap, pribícsevicsffinus), Szlrázsa (Koroseepárti napilap), Jednákoszl (szocialista, a parlamenti csoport lapja), Volk* s?/mnve (szocialista), Marburger Zel~ tung (napilap, a szlovéniai Német Párt vezérorgánuma). Muraszombat: Murtika Krajina (dem., hoz magyar nyelvű közieményéket is). fej.: