Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 7. szám - Románia uj alkotmánya és a nemzeti kisebbségek

Budapest, 1928 IV. évfolyam, 7. szám Ára 20 korona Vasárnap, február 18. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap FELELŐS SZERKESZTŐ: | Megjelenik minden vasárnap reggel. Szerkesztőség: Rökk Szilárd u. 31. Tel. Józs. 62-29 RADISICS ELEMÉR I Előfizetési ára: Egész évre 960 kor. Fél évre 480 Kiadóhivatal: Budapest, József körut 5. Tel. József 43. { kor. Negyed évre 240 kor. Külföldre kétszeres ár Főbb cikkeink l Románia uj alkotmánya és a nemzeti kisebbségek — Gassanus: Levél Szíriából — bj.: A belgrádi sajtó — Az ungvári bombák — Bolgár-török ügyek — A kisantant vádjai Magyarország ellen — bj.: A délszláv. nemzeti Bank és a valutakérdés — bj.: Ujabb délszláv sajtóstatisztika — A svéd honvédelmi reform — A fehér elefánt hazája — Szociális mozgalmak. Hirsch Albert dr.: A mezőgazdasági 8 órai munkaidő — Tizenkét év története dióhéjban (VI. 1919 febr. —dec. ) gyulafehérvári határozatokban. E kettő közt áll a parasztpárt alkot-, mánytervezete, melyet Stere Constarvtin egyetemi tanár, a párt egyik -vezére, szövegezett meg. F. nnek 32. §-a tartalmazza a kisebbségi jogokat as. alább iákban: ., Báa-müy népi eredetű román áManipolgárnak joga van nemzeti nyelvénekmű velősére és nemzeti művelődésének kiterjesztésére. Hasznáthatják nyelvüket nyilvános gyűléseken, sajtóban és bármily más nyomdatermékben, iskoláikban, vallásuk szolgálatában, magán- és kereskedelmi viszonylataikban, valamint az általuk alapított társaságok és egyesületek kebelében. Törvény fogja meghatározni azokat a feltételeket, amelyek meilett a közigazgatásban, olyan helységekben és'vidé-, ken, ahol a más népi eredetű állam- | po'gárok legalább ötödrészét alkotják a Okosságnak, használhatják a megfelelő kisebbségi nyelvet az álilam hivatalos nyeáhre motfett a hatóságii életben. * Az alkotmány biztosítja az összes, népi kisebbségeknek azt a jogot, hogy' közösségekbe szerveződjenek, s ezek fogják törvényes képviseletüket al-kötni, hogy a román állami élet keretében a törvényben előirt letételek: mellett művelődni ós vallási érdekeik, nek gondját viseKwesék. A népi kisebbségekhez tartozó rumán áttaropoiéppen ui>v egyének szerint, mint közösségekké alakulva. — emberbaráti, vallási, művelődési es társadalmi inlézményeket alakítani saját eszközeik-, ke[ az állam szükséges felügyelete! mellett. Az államnak joga lesz anyagi, eszközeik felhasználását is ellenőrizni. " Valami sokat nem nyújt a parasztpárt akolmánytervezete sem, küönösen, ha összehasonlítjuk a lengyel alkotmány intézkedéseivel, de legalább^ elvileg szabad fejlődést engedne a nemzeti kisebbségeknek A liberális alkotmány azonban, mely teljesen el-, sikkasztotta a kisebbségi jogokat, ' örökre szégyenfoltja marad a XX. századbeli törvény-hozásnak azokra nézve is, akik hozzák, azokra a kisebbségi szerződést aláirt nagyhatalmakra is,: melyek aláírásuk ilyen sutbavetését eltűrik. áMain hivatalos nyelvén, hanem az I illető kisebbség nyelvén is meghozni, A közvádat képviselő ügyészek kisebbségekhez tartozó vádlottakkal szemben a vádat az illető nyelven ls. esetleg csak ezen a nyelven kötelesejk előterjeszteni. A nemzeti kisebb^égeklakta kerületekben ezeknek a kisebbségeknek nyelvét kell használni a bíróságok, közigazgatási és más hatóságok hivatalos hirdetményeiben. Az autonóm közigazgatási szervek, — az állam minden közjogi testülete — kötelesek a nem-cseh nyelven szerkesztett beadvány okat is elfogadni, elintézni és megengedni, hogy ezek a nyelvek gyűléseiken használtassanak. A nemzeti kisebbségejkhez tartozók számára szol. gáló iskolákban az oktatás azok nyelvén nyújtandó és a kisebbségek érdekében létesített közintézményeket azok nyelvén kell igazgatni. Hogy a kisententc többi államat mit és hogyan tartanak is meg a kisebbségek érdekében hozott ajkotmúnyfcörvényekből és mi módon igyekeznek saját törvényeik végrehajtását kijátszani, az más kérdés, az elv azonban megvan: a kisebbségeket elismerik és törvényeket hoznak érdekükben. Románia az. egyetlen. amely nyiltan szembehelyezkedik az ententetal kötött kisebbségi szerződéssel és alkotmánya megszerkesztésekor egyszerűen' tirdomást sem vesz az áMam lakosságának egyharmadáról. Arról pedig burkoltán a kisebbségekről is szó vau, ott egyenesen ellenük történik áz intézkedés, mint a fent ismei-fetett módosítás han, mely szerint az állam nem támogatja a felekezeti oktatást. A magyarság régi nagy mu tu, magas színvonalú iskoláit a földreformtörvény címén megfosztották létalapjaitól, az alapítványi birtokoktól, a közigazgatási reformtörvénybe bevették, hogv az egyházi adók közigazgatái uton nem ha jihatók be, s miután így sikerült elérni, hogy a magyar isko'iák önerejükből nem állhatnak fent, az alkotmány egyenesen kimondja, hogy az állam nem támogathatja őket, \ most tárgyalt oláh alkotmánytervezet kizárólag a liberális párt munkája. Sem megszerkesztésében, sem megszavazásában részt nem vesz egyetlen párt sem. A nemzeti párt a maga alkotmányát elkészítette már a Románia uj alkotmánya és a nemzeti kisebbségek Románia nem ismeri el a kisebbségeket és nyíltan szembeHelyezkedik az antanttal A 147 pontból álló uj alkotmánytervezet tárgyalása a parlament bizottságaiban már megkezdődött. A kormánynak olyan sürgős az uj alkotmány, hogv- a február 21-én lejáró parlamenti ülésszikot királyi rendelettel meghosszabbíttatja, inig az alkotmánytervezetet teljesen le nem tárj gyalják. A miniszterelnök reméli. hogy március 15-ére végleg el tudja fogadtatni. Minthogy ellenzék nélkül folynak a tárgyalások, különösebb módositásokra nincs kilátás s eddig az első huszonhét szakasz letárgyaíísAnál mindössze 'két módosítás történt. Egyik az, hogy a 20. szakaszhói töröltik a nök politikai jogait, a másik pedig a 23- szakasz végzetes módosítása, . hogy az állam felekezeli iskolákat nem magánoktatást. Heves vita volt iné" a 22. és 27. szakaszn il. Az ajikolmá. iytervezet a kötelező egylrázi házasságkötést vette lel, a bizottság radikálisabb tagjai v. r. ellen nyilatkoztak. Szavazásnál egyforma szavazatot kapott az eredeti javaslat és a módosítás s igy a bizottság az. eredeti szöveget hagyta meg. A 27. szakasznál a saitő utján elkövetett rágalmazást egyesek az esküdtszékhez akarták utalni, dr e profnál is győzött a reakcio. iárius felfogás, melynek alapján a törvényszékek illetékesek a • sajtó utján elkövetett rágalmazásban eljárni. Nagyobb megértést a piénumtól . sem lehet várni, mint a bizottságok(61, igy az alkotmánytervezetet már ilkotmanytörvénykínt tol; inthetjük előre is. Ez a tervezet pedig még csak meg sem emliti sehol a nemzeii kis,bbségeket. hanem mindenütt egységes oláh nemzetről beszél, tekintet nélkül arra. hogy annak tagjai milyen anyanyelvűek. A régi magyar alkotmány ellen éppen a Bratianuéktól támogatott hazai oláhság küzdött leginkább és követelte az „egységes ma• ?yar nemzetről" szóló elv törlését az alkotmányból. Most félszázad múlva fsaiét alkotmányuk megszerkesz>tésénél Románia törvényhozói a régi magyar elv alapjára helyezkedtek s igy vagy : dezavuálták eddigi küzdelmüket, mert : Jó ez az elv, vagy tudatosan rossz alKotmájyt kodifikálnak. ' 'x!A 10 mi,li6 'főnyi oláhsá^ tehát tu •jtonyj_ Kkgennyelvü állampolgárral él Sa r"^^'atosabb ez, mert mindazok a/, államok, amelyek vagy egyenese a békeszerződéseknek köszönhetik ^ü;ket. vagy azok réwán ak ^leÚ W^opodáshoz, ki*ebb-nagyobb terjedeleinben mind íeltették alkotmányukba « kisebbségek aláirta a kisebbségi szerződést uz an tacittal. mint Lengyel-, Szerb- és Csehország. A lengyel alkotmány 109. szakasza kimondja. ho'~v minden lengyel állampolgárnak joga. van megtartani nemzetiségét, nyelvét és nemzeti SZokásaiU Külön törvények biztosítják a nemzeti szokások teljes és szabad kifejtését, a nemzeti kisebbségek szövets jgénel: közjogi jellegű autonómiáját. Az áliam szükség esetén ezeket a közpénzekből segélyezni is fogja. A 110. §. szerint azokiak a lengyel állampolgároknak, akik a nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, joguk b"sz a i/vbbi polgárokhiiz lüPnailóan saját költségükén felállítani é; ieii.ltarLini jótékonysági, vallási és LázSafdalmi intézményoket, iskolákat és más m velő• ttttéftétokfet, awrffba* sz*b»don használhatják nyelvüket. A s';erb alkotmány Ifi. §-a kimondja hogy a faji é-S' nye*vi kisebbségek részére az állam ezek anyanyelvén állit fel elemi iskolákat. Sokkal bővebb a kisebbségi jogok megáilapitasábaa a caeft köztársaság alkoijmányn, mely terjeclelnu^ fi. fejezetében kizárólag a nemzeii. vallási és faji kisebbségek védelmével foglalkozik. Kimondja, hogy a cseh közti, saság állampolgárai szabadon használhatnak bármely nyelvet, ugy a magá i- <-s kereskedelmi forgalomban, mint a vallási életben, sajtóügyekben, bárininö természetű közlé^-kbe-i és nyilvános gyűtésekefli. Az állampolgárok saját költségükön jótékonysági, vallási és társadalmi intézményeket, iskolákat B más nevelőintézeteket létesíthetnek é» tarthatnak fent iáját nyelvükön. Az állampolgárok nemzetségre, nyelvre, vallásra és fajra* való különbség nélkül szabadon használhatják nyelvüket. Azokban a kerii't tökben és városokban, uh >! másnyelvű állampolgárok nagyobb számban iáknak, ezek gyermekei saját nyelvükön nyernek oktatást, de emellett az államnyelv tanítása kötelező. Ez nemcsak *z elmi oktatásra vonatkozik, hanem általában az egész iskolügyre. A közpénztárakból a vallási, nevelő, és jótékonysági intézetek méltányos öszszeggel támogatandók. Mindenfele erőszakos elnemzetietlenség tiltva van, a törvény az ily kísérleteket büntelendőnek minősíti. A cseh alkotmánynak kiegészítő részét alkotó 1920. február 29-i alaptörvény részletesen szabályozza a kisebbségi nyelvek használatút. Kimondja nevezetesen, hogy azok a bíróságok, köziguzga, tási és más közhatóságok, melyek kerületében a lakosság legalább husz százaléka nem cseh nyelvű, kötelesek az illető nyelvű kisebbség | nyelvén szerkesztett beadványokat elr fcigadni és h atározataikat Berooak_ Levél Sziriából A politikai Helyzet Szíriában — A Magyar Külpolitika eredeti tudósítása — A szárazföldre lépéskor csupa fian-, eiául beszélő emberrel, vámhivatalnokkal, hordárral találkozik az ember. Fejükön hol kalap, hol piros fez van, ugv, hogv- az ember az első percben francia tengerparti városban képzelné, magát. Arabul kérem az egyik hivaialnoknak látszó embert: — önök nem beszélnek arabul? —, Tudunk. — feleü. •— de ma' franciául kell beszélnünk. A török! nyelvet is éppen csak tűrik. Mondhatom, hogy ez váratlan meg-] Iepelés volt és Bei rútban, a mod»n I arab irodalom és iskolák városátxm megszégyenítően hatolt. Ha leheteti, volna, azonnal visszatértem volna a' messze idegenbe, de hát az már Ichcfetlensé?: s k:v hallgatnom kel'. A lakosság a kereskedelmi forgalom .hSmmiJá^árr^ narwwzborfik- dfl arái* a" Beirut, jan. 15. Kedves Szerkesztő urt Legutősó k* levelemben beszámoltam alexandriai impresszióimról. Most már egy állomással arrébb Bcirutból iram c sorokat. Alexandria félig-meddig még a Nyugatra cm ékeztetett, nem beszélve l'ort-Szaidról, mely szinte minden tekintetben modern város klépét mulatja. Beirut azonban már egészen Kelet. Régi multu város, Szíriának fő ki. kötője, mely valaha igen fontos kereskedelmi gócpont volt, de a háború óta sokat veszjtett fontossásából. Beirutban a kikötőben horgonyzó francia hadihajó fogadja a^ érkező utasokat. TőJe nem messze egy másik hatalmas testvérhajó: a tengerészek j aktanyáJa, hogy szükség cselén mulasztás és idövetetesei; nélkül rnjunká-