Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 7. szám - Bolgár-török ügyek

Vasárnap, 1923 február 18. drágnsáe ismcrellTTi fogalom. Böséj van mindenben s a háború előtti vi. szonvokhoz képest az árak is türhetőek. A forgalom élénk. A városnak 12—15 napi apja van. melyek kevés kivétellel eléé barátságos hans< n írnak a franciákról. Őszintén imiok tt'-in vc-'-ia tanácsos. A város lakosságinak egyeII-n vá«ya. hogy isimét szabaddá lehessen és BStezaftaduljon » fraac. il; ura me, alól. •"• 'af és a né-pköítészet azelőtt az -ék ragyogó 6zép szóméról ábi.... Decit, eaek szépséget " dicsőítette, - SS iiiúsök, mr. ad. áU ÓAwa-w. líái»» cv ófca ez a bajTj teljéién e, »ém'u. t. Az at: b nóta szomorúbbá vá f és a paaaíz*t dalok kizáróan Szirta sanyarú he. jz^tisöi, a üabJd^^g és a £üss**« lessi % utiui vágyakozásról és * francia esycmatásról szólnak. Ésy elöke'ö táiaaiijjiöjon, este- nyolctól, másnap rögJelig haüsattam e^akiet a szomorú dak&ái zenekiserettel és e hosszú idő i dt egyetlenegyet sem ismételtettek meg kétszer. Mint a 'ap hasábjain már régí-bbenismertettem, Sziria ma is kvs á 'atnooskákitól áll, hogy ekként szétforgácsolva az arabok érijét, a francia uva'mat biztosítsa. A párisi kormány hárem év a'att majdnem három milliárdot kö tött Sziria mejszál-ásának kü tségpire. Teljes hata'niu m elbízott jitk (icii. --. ud tábornek folyton ujabb mi liós -nMsgpkat kért, ujabb és ujabb líie-tMif >öór<ítekkei, míglen a francia, kaanarj, s lenaóki képvfce öi megsokalták a dolgot és fölszó itották a 'kormányt, adjon megfelelő, vüé-sca InforKMciót a szíriai he. yze-iröl. A koruaévnv három, szakértőiéből álló de'egációl kiidütt ki a he yszinóre, amelyek azt a lesújtó véleményt adták, hogy az eddigi kiadások hiábavalók volt-k, Sziria izt-giJny ország, a befektetett óriási ö«sza^eknek kamatait nom lehat be ö'a kipréselni. Erre Gcmraud beadta lemondását és ugy látszik Poiilcaré- is osztja a szakértők véleményét. Szriuban eddig az ügyök ir. inyii. i'át az egye« áüimocskák fővárosaiban székelő kornaányzótanács és az ezek mc'h: tt müködö francia tanácsadók irányi, lották. Mivel ez a ren 1"; cr egyértelmű! ' volt • francia érdekszféra teljes uralmával, « konm-nyzótanócsek mozgalmat indítottak a kormányzási rendszer imegv-á'toztatá. ráí-a. Páris hozzájárulásával tárgya-ásdk indntajk nvog és a nmeit in második felében kimondották Sziria apró államainak unióját élén ettu elnökkel. Az ügyeket kü'őnbözö (köz. i. -; V|f t/i tana yi. uazsájíur.. i arb) igazgatú-á -< k irányitJák, az é nük kinevezte i. qazgatő irányításával. Fonta, sabb proi> ém-a megoldásúnál az elnök véleménye dönt. Mivel ez a rendszer a kormányzó, tanácsokat ts megtartotta, *z fiíyvil I oly rendkívül nehézkessé vá't, hogy csiii'ihamar ujabb rentlszervá'tozásra gondo'tak. E mozgalom ciélja. Ihnríy a Imta'mat kizárólag az Unió tanáosárU és ann»k elnökére ruháznák a kormányzótanácsok egyidejű m*g*2ün'tetósévial. Ez egyértelmű volna Sz!rlafüv getleníegívcl, éppen ezért izga'omma' várják, miképp döntenek a reformról Púrisbun. Ennél a fordulatnál no. Ty változások történhetnek, mert a politikai helyzet egyensúlya mn nagyon 1»bM: s. Erről azonban lcjiköVe^bl !eMeIemben. Gasiíinuj. gyanúsakká és letartóztattak még több A tőünk elszakított területeken élő magyarság — sok más <; kon kiviil — már csak azért sem tervez és hajt vógTc merényleteket, ment mozduln'o sem szabad és tud, még ha ártatlan, akkor is ő a;; yanus s hogy az ungvári l>ombamerényleti-kben mennyire nem a magyarok a iiünö-. ök, niég aznap megállapít. itta e-jy esemény. A rengeteg letirtóztatott köz. iit van a rad>. áncl: ik plébánosa. A letartóztatás hírére a radvánci néptótok, ruihúnei *w Btaayar vétfU'MÜi W —--- —,.. U. — bi, ', »H4l. lek Up^vánvl és olyan fenyegető n fíptek fel a rendőri-'azij. r. tóság eMtt, kv»et&lve a letartóztatottak szíriVidon bo«*ájtáiát, hogy gummíbfifos rendő»vkftt!k kelleti szétzuvárni a tömeyet, aminek a vé;, 'e természetesen ismét egy C/SAUIÓ ujabb letartóztatás lett. Xem a magyarok, nem a kommün s. Iák rendezték és rendezik ezeket a bombamerényleteket, kö\ etkezmónyei azok annak a jpotit'kai rendszernek, amely négy éve nebezed-k a népre és amelynek szomorú eredménye; a munkátlanság, éhtifusz, véV'sű dkc-eiedés. KeU-e külön m^yarázat egy-egy politikai merényletre, ahol — ei'y kü ön orPZiígrószröl van szó — négy óv óta nincs a nOp sehol képv^r-va, fe parlamentben, se a köz'gizv-itásban, Néay év óta — amióta felizabaJiíották! En. nek ai országaré6Ziiek kötőitek ki 'kü. ! n Rulonómiát és eboiyttt nom kopilt mást. mint tizezróve-l ejsli l. ivatalnoko, k«t, nvog uj kaszárnyákat. A népszövetség maga isméte-ten figyebnezt. tta & cseh kormányt prra, hogy adja meg Huízinszkónak a btfctfaeftodéB értelmében vállait autonómi át, a c»eh kormány tesz is folyton igént'ket. terminus nélkül, autonómiáról unnban «* sincs, s6t Benes dr. a napokban jelentette ki a« amerikai ratbene^ simára adott ny: latkozctában, hoffl •>' ma még nem valósítható meg, mert n rutbén nóo éret'cn arra. Előbb a s/> ileini nívójukat kell emeln, ami a7' jelenti, hogv a cseh tunitók ezreit lehp'm oda, akik lUvotva vmnak a rulhén Bépet kellően átformálni, ha neynn időközben éhen nem hal, nmiko*r fizlán tá. rgytalonná vál k az autonómia is. Nincs e£>" képviselője sc araiak, a szegéfly »ér>íW* a prágai parlamei. lben, Afiú fcflJ6tdMH •« cJiÚUtö U ^ nutonómiát váró ruth<5ieket, ez doszernt nem törődik velük ?«nk", nem spjlaj f<t\ érdekükben senki, *'>t líbv fács Szenalór a Praoer ÍVeíSí-fcen napókon át biaonyit-tu, Iwgy IfRl iarván Iiuszinszkóbíin, Ott minden terén olyan haladást, fejlödást tipaszta-t, amiért örök hálával turlo/ik ez a nép a cseh bivataln»koknak. tan»ó', rn\ katonaságnak, csendőreégnek, akik huzn- és emberszeietctből mentek oda kultúrát, jólétet cs'nálni. CMy ssépen hanízik ez, csak az a baj, hegy n?ta"kosságnsk legelső kCveleVne ugy hangzik, "hogy rendeljék visssaa azt. a tömérdek cdatelopltett oohet, al; ik még a levegőt is elszívják c'"ölük fs akik m stt ezer és ezer ember JWKt nyomorúságba.,, Ahol nem látják be a hibákat, olt nem 15 khet várni a seL'itségct. A esettek petH? nen1 nkar3á'k e*fi, ^ kormányz'ási politikájuk csődjét, ezérí olyan ideges, elkeseredett ott a f»ep, hegy merényletek cfkcvetísére ra?sdji el az mduht és miután seho-l semmi b'ztatót nem lát, a trr'ndenáron va ó változtatás, a forradalom vágya !t**J« át a különben oly békcssíges, derék elkét A belgrádi sajtó A dé'sz'dv kormányköröknek az uj állam inegalaWíisa első peréétől fogva a szerb főváros emo'c&e vo't egyik legfőbb törekvése. Az egész délszáv közéletnek tudatos központosítása Be'grádba kéisé; ta'enii) er&S üt horzájárai't a város rohamos fejlődés? •! hez, úc az idő rövidsége éí a szerli ku'lura elmaradottáj; a miatt ba káni mivoltából eddig nem tudott, kivetkőzni. A sajtóéle! a rég) Belgrádban is itjen cink vo't. A legszé'sőrb sajtószabadság párosulva a közélet P aci miivelvt-enségé-vcr egy szenzációkat (hajhászó durva támadásokkal és rágalmakká; tel'tett, loká'is pletykákban elmerő t sajtót eredményezett. Az uj viszonyok ezen édes keveset Változtattak s alig néhány lapnak sikerű t va'amennyire kiemelkednie a be'. grádi szc'lemi mocsárból. Jellemző a belgrádi la. pókra hogy az uj tartományokkal a'isí törődnek s ha ve'iik mégis foglalkoznak tárgyilagos m g! -szélé. k helyeit támadásokkal és fenyeget, izésekkel vi-é'ik nemz. ti va'lási és ga?da< sági pr;, !> émá'kat mOgo'dhatoaknak. A klilpoltikaj kérdéseket is hasonló hangnemben tárgyalja a bf'grádi s. aifó s az a mód pl., ahogyan rólunk irnak, egyszerűen fe háborító. A belgrádi napi'ap^k rendcsen 2—4 otromba kiállítású o'dabn je'cnneU meg. melyeken többnyire rendes ro. vatok né kü!, nem annyira vá'toz-. to, san, mint tarkán, következnek a 'cgkü'önfilél. b nagyságú és formán betűkkel szcdelt h rek és cikkek. A legtöbb lap az utcaj árusításra a'apitia létét s ezért az utca kielég'lése is a főcélja. Pár ezernél nagyobb példányszámban a ig egy-k'-'t lip je'en'k meg. A legtekintélyesebb lap a Sromopiava, és mindössze háromezer példányban kél el, pedi-z ezt vidéken is olvassák. A Vge'teri-dicbb beVrádi »an a politika, a mn^a tizennégyezer példányszámával s utána következik a ba kán t'z€nkét; z: r példánnyal. Bc'grádban jelen'-aa tizenöt napi'ep Je'cnik meg. Ezek a köveikczőkt 1 t. Szlúzsbtne Nov'. ne. A h: vata'o» iR> Eé»*bea cuiik Eéisbjn latja bjaV^ leaijfti.. tűkkel szedve, de mindig szerb nyelven foga'mazva. 2. Szrrmoprmxz. A radikális Párt hivatalos lapja. Szol emi irányitója TrifÚnSVlei M: sa. a je'on!?íi közoktaíásBgyi miniszter. A vüág lesunama'abb lapja, n vezércikken k': vül nincs bunne semmi olvasni va'ó, de mivel vezércikkel többnyire a kormány által vannak sugalmazva | gyakran aktiv miniszterektől valók, a tapnak megvan a maga súlya. 3. Tribúna. A kü'ügynrnisztérium félhivatalosa, Je'en'egí szerkesztője, Talelov. jó ideig sajtófőnök volt. A lap e"ég é'cnk ^ a be'poütkai kérdésekben sokszor ellenkezésbe jön a kormánnyal. 4. Vréme. Tavaly c'őtt keletkezett, nagyon élénken szerkesztett ujsáu, mely nagyobb pnblielSit'kQt igények né'kii'. do a_ k: s embert ügyesen megnyerő módon szolgálja a radikális párt érdekeit. 5. Ba'kán. A tu'ió iSVb soviniszták lapja. A horvátok s muzulmánok iránt lep'ezctlen gvü ö'. ettíl visCik-edik és éppen czérl nagyon níp«; erfi a szerb bltelliéencia körében. Beb-irádi fogalmak szerirtt iíl van szerkesztve. Sokat ir bele és sok rkkét eu: ía'mazza Jankovlcs Ve'izár, a jelenlegi közlekedés, ttgVI miniszter, a kormánynak Pas'cs után a le'abefo'yáso', 1 b fa»ja. Pribiesevlesrt s éltn'álian a.. preesáni-' (tu'só]iart;, -azaz nj tartemányokbe'i) szerb po itikusokal is állandóan támadja. 6. Trrinvinszkt G'dsznik. A belgrádi kereskedők lapja e'é? jól vezetett közriazdasá«i ren'atokkal. Je'enleg a radiká Isokat tárnoki ( ja 7. Hadlká!. Prótics Sztoján lapla aki jöfonnán minden számába hosszú vezércikket ir. A horvát és szlovén kérdé; sel ez a lap fo?'a!koz; k a legtöbbet és a l?St; trg5'i «gO'"bb?n. Egyébként az unc'ma^ajban méltó társa a Seamoprav. ínak. 8 üemokrátija. A riemnkiafa pártnak gyönién szerkesztett hiv. ita'os 'apja. Foytono? ing-d^zások között Davldovlcs joHt'lkájat támogatta s a prib'esóvicslánm sajtóvaj gyakran poAz ungvári bombák Az ungvári püspöki palotában székelő Caste'la tábornok lakosztályának ebéellöjtt szétvetette egy ekraritbomba. Ugyanezen a napon felrobbant egy bomba az Uncm-ár melletti boJotin:. ' csendőrségnél és amikor a megijedt hatóságok nyomozni kezdlek, bombákat találtak az uwgvári rendőr-igazjatósijoa, s zSupanátuson, a kormányzóságon. a törványszéken. Mindez huszonnógy óra alatt; üyen bom. batermés nem volt míg soha a v; lá. gon. Először a kommunistéikat fosták gyanúba és letartóztait^k közülük egv csomót Azután — miként a nóta vége . mindig ngyagai „ A m^arok lettek Pravda. Ré^l tel;: nté'y«s s e'. éS ni*i«, üe una inas a k^t Morinkovics-lcstvér. _ mindketten ismét: len min szterek voltak — po-iükájái támo-at. a s igy ^e* éti a demokrata párt középütt lavírozó c-<>portjának az c. r. ínuma, 10. Bco'jrad^li Dnévnik. Cn varié' Krszía bou eyard-lapja, me'v n zeloit évente le^a'úl b kéi, zer vá toztatja. I A'landó azonban b nne Cicvarics piaci vi i!L. rva hangja.. 1: en •? d: mokratn párti és Ve Jkovics Voja ex-minlszterhez áll köze'. 11- POIÜÜM. A - ü ÍUfliOSZtelj és lestöbb oda a, J>e >«p, zne y ie; 'lnkább felel míg annak a fo(jilomnak, u)t yet, Vyujaién es* lövérpsi laprój magunknak aii&Uá ttokluv. l. A lcőte: í-jcdt!ruí*fcl^> éíerb i«p is; me'y rendesen 8 o da'on jelenik meg, kü ügyi trw£ü éíei jók szoktak lenni, jő 1 -. 1'.. • -1 rov«ta van s foglalkozik a délsz'áv á-ani Uj tartományainak viszonyaival is, bár ellenséges hangon. A demokrata pártot támogatja, álandóan támadva a párt davidovicsíánus szárnyát. 12. Lpoha. A legtiszte5séy. ebb hangú szerb lap. Változatos mull után ma Titnutijevícs, volt demokr-ta bel. ügym-niszter lapja. Davidovics és Pribicsevics között közipütt próbál á ani. 13. A'ooí Liszt. Pribicsevlcs kevéssé olvasott orgánuma a bé'grádj utca ízlésének megfelelő tartalommal. 14. Preporod. Igen elevenen szeri kesztett szerb fassíszta liap. Egy belgrádi milliomos, Szavcsics, tu «jdona, aki uey látszik, sokat á'doz reá. Főtámiszai a fassiszta-mozga'om vezérei Prcmovics ós Jurislcs ezredesek. Köze! áJ a demokratákhoz. 15. Mouoszti. Jovánovícs Jöca s"o!t londoni követ, jelen'eg szerb földmüvespártj képviselő orgánuma, gyengén szerkeszti csekély olvasóköeönséggel. A hetenk nt egysrer, vagy kétszer, vagy ritkábban meaje enő po itikai lapok és folyóiratok közül említést érdemelnek: 1. A'ouí Zsivof. Elég nivós revű, Nincsics • külügyminiszter, volt egyetemi tanár, havi folyó1 ráta. 2. Nedjelnji Glásznik Dr. Markovics; Bozsidár heti luipja. A demokrata nár-, i ból d; sszideáit u. n. koriffrcsszista in* telligeneia orgánuma, melynek több' az olvasója Zágrábban, mint Belgrádban. 3. Novo Videlo. A vo't szerb liberáüs párt orgámuma, hon-átbarát ten-denciákkal. 4. . Scefo. A szerb fö'dmüves pírt hivatalos heli lapja, melyet Belgrádban st-nkisem o'vas. 5. fíepub iko. A szerb köztársasági párt c'ég fogj-atékos újságírói k-. -zs. --sgel szerkesztett lapja. Ujabban heten, kint kétszer je'en: k meg. 6. Rádnicske Kovine. A szocialisták' tartalmatlan heti lapja. 7. Rádnik. A bo'*8vÍaták heti lapja, me'y valamivé] jobb az előbbinél. 8. Rnszkoje Delo. A wrangelistá emigránsok orosz nyelvű lapja, mely napi lapból egyre ritkábban megjeleníí orgánummá fej'ődik vissza bj. Bolgár-török ügyek A Balkánon január közepe táján majdnem kitört az uj háború. Január 8-án Tráciúban a görög had3creB föparancinoUíeya megkezdte az onenzivat. A U. hadosztály előnyomulva elfagjta t3 a drinápolyi állomást, a semleges zónát és Karagacsot. a francia parancsnokság minden tiltakozása ellenére. Erre a hirre a kemalisták a Boszporuson nagyobb csapatokat szántottak át Kisázsiából és mogkezdtéi a felvonulást Kara»acs felé. nagyhatalmak erélyes fe Ijpéae azonlan mcig ez egyszer meg tudta akadályozni a húbord k törését- Az athéni követek közös jegyzéket nyújtottak át a görög kormánynak, tiltakozván a sem eyes zóua megsértése miatt és represszálfákat helyezett kilátásba. Ugyanakkor érke. j zett meg Venizelosztól is egy sürgöny, ft korányhoz, leasüigö»ebb«i kdrve. J 2 MAGYAR KÜLPOLITIKA