Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 6. szám - A világsajtó és a magyar sajtó jelene

a törvmynozás legfontosabb feladatait e: v; tte a P-T am mitől, ho^y kii ön fele, teljesen a kormánytól i« - ],. • [<. át'okra ruházza őket. A kibontakozás ut'; a az, hogy a vá asztésok után egy eröa koncentrációs kormány alakuljon, me. v a szkupst nái az alkotmány revíziójának je szavával ar-nna feloszlassa. (Prótcs ezt szírt ajánlja, m-rt. a vidoviáni a. kctrnány intézi; rdései szerint az alkotmány revízióját n: m ejtheti meg az a parlament, me'y ennek szükségét kimondja, hanem csak CRV. a revízió prcgrammjával összehívóit uj par áment). Ha a radikális párt ekkor is ragaszkodik a vidnvd \ni ukotmányhoz, akkor jöjjön a pár' •>zakadás. Az uj kone-ntrációs kormányban vejyen mindenki ré-'zt, aki a íí-viziót akar'a. ha ök akarják, a nem-' zeti kisebbségek is. Prótlcs beszédéhez a kongresszuson sokan hozzá szóltak. AranSyelovics Dragcljub belgrádi egyetemi tanár szeiint. ha a dé'szláv államnak £• éterejc van akkor ez nem egy papírban, a vidovdani alkotmányban rejtőzködik, fl'ze az alkczimánnyal Belgrád é vadi, tottn a horvátokat, ho'ott «z ő kielégítésük nélkül nincs délszláv egység, ii (I -i-Nikolics Koszta ügyvéd, a nem. i: i elhunyt Tomics Jásúnak a vojvodinai radikálisok vezérének egy keserű nyi'atkozrtttát idézte: „A helyzet fcStiégbeejtő. Teljesen ki vagyok ábrándulva. A különbség csak az, hogy v. ~el5tl Szegedre kellclf mennem fogházba, most Pozsarevácba. " Manoj'ovics Gavró zágrábi gyetemi tanár, — nemzetiségre nézve szerb, — hangsúlyozta, hegy Prótics Horvátországban igen sok barátot szerzel t magának, lvanics Momcsüó a vidovdani a'kotmány meeszavaztatásának körülményeire mutatott rá. A korfui pakti. -m megértésével, a házszabály oktrojálú jval, a képviselők ismételt megtévesztésével, a közerkö csökbe ütköző nyilvánvaló vesz'esetéssel s telekvásárlással hozta Pasics tizenhárom szószrvazot a'ig esett az alkotmányra. Rádiós zágrábi és Zágráb-vidéki hívei számára az Egyetemi Könyvtár előtti téren rzabad éj a'a'lt tartott nagygyűlést. A flyü'ésen (hárem paraszt és egy munkás is beszé't. A szónokok közt az intelligenciát Rád'cs ifeyodftl képviselte. Ugy látszik rövidesen a pártban is ő 'esz az egyetlen intx'brcns ember. II. Sándor cár egy nyilatkozatával kezdte beszfdét. A cár az[ mondta, ő tudja, mi az abszolút monarch: a, tudja, mi a közitárssáf, de art nem tud: a megérteni, mi az alkotniá. ívc-s monarch'a. A horvátok köztársaságiak, a szerbeknél még lejeden a köztársasági gondo"at. de olt is metindult már az erjedés, minek igazo'ására felolvas e-v Kra ujevíeból Uanof sürgönyt Meg fogja még érni, hogy Paai-es, m: r. t a kivett farkas (o* bujdosni Szerbiában. Ezután sorbon mcjéljeneztette Pas; cs szerb ellenie': it: a radikális Prót: csot, a demokrati Dav: dcv: csct, a fö'dmüvesnjrti Avrámovicsot 6s a köztársasági Prodanov'cso). Be'grád már rég belenyugodott vo'na a horvát köztársaságba, ha holmi Wüi -rek, Krizmanok és Deni-trovicsek cl nem hitették volna a szerb m'n'szteK'; kcl, hegy ők legyőzik Bádícsot. A mostani vá'asztáüok m9; fo-i'ák matatni, kivel tart a horvát n: m~et. Megjósolja, hogv a 68 hcrv'tTszári i-. -. r. 'étumból ötven, de esotVí hatvan is az övé lesz és győzn: fog Dalmácia és B->-en'a horvátjai között is.. 1 oá. iután Suté to9 ülni a hornát rzál-or és március 2~>-ikén — e?v hétre n választások ut'n, — megüzenjük a szerbeknek és érász Európának, hogy nut akarunk. Ebből aztán nem engedünk. Ha átvettük a hata'mat, az ár-. iló!; -t nem fo-jnk b*ntr<r>i, csak.. lavfpasst" adunk neVik. Az urokat sem fo"íuk bántani, s5t úri módon fogivk őket fizetni, csak dolgozniuk kell upvanor. nvit, mini ame^nvit a parasztok dolgoznak. Azrtán hazahívjuk Amerikába vándorolt lestvéreinket s az ő segítségükkel megteremtjük az új államtipust: a humánus pacifista paraszt-küztársaságat. Éljen á köztárja- j lládics híveinek ez a beszéd nagyon I tetszett. A műit ősz eseményei után i senkisem topja az újobb határidőre bejelentett köztársaságot nagvon tragikusan fölfogni, de az bizonyos, hogy Rádiós álláspontja és Prútits progrommja közölt még mindig oly mélyreható I ellentétek vannak, hogv együttműködésük ivajosan képzelhető el Prótics j és Radics szövetkezése nélkül pedig ' egyelőre nincs kilátás nlkolmányj-evi- | zióra. Amilven bizoiuOs az. ho«v RááiCt megjelenése a belgrádi szkupsti- | nában Pasics rendszerének összeomlá- ] sál erednu'nvezné és Prótics pro- ' rramrr.. !ír. ck le-alább részben való megvalósulását, ejmen olyan uuon>os, hutív a Rj'. ücs bajiódolása a déisz-av állam külső és belső megerősödésére. vezetne, arai aii'. ha találkoznéu a horrét nemzet zömének tetszésével. A politikai aviatikus nagyon jól érzi uz leroplanját jobbra és balra mozgat) léRáramlalokat. eddi-;, az őszi bukdácsolástól eltekintve, ügyesen balanszírozott az árav. latok között, de előbbutóbb elérkezik a perc, mikor nem lehet, tovább ir. csl: rk?dnie. l. urm véglegesen meg kell indúlnia valamelyik irányban. Az ember benyomása az, liogv ez az időpont a választások után hamarosan cl fog következni, •: «JVJ A világsajtó éS a magyar sajtó jelene Mit értünk sajtópropaganda alatt — Tanulságok a francia és a német sajtóból — A „Magyar Külpolitika" munkatársától — . viiiuenen, január au. A,, Magyar Külpolitika" már foglalkozott egyszer ór. Czakó Islvúnnak a Külügyi Könyvtúrban megjelent „A világsajtó múltja és jelene" cimü könyvével. A kis könyvecske, mely csak most jutott kezeimhez, méais kényszerit, hogy részletesebben foglalkozzam véle. mint azt a Magyar Külpolitika nngyrabecsül! főszerkesztője telte. .. Szántszándékkal hagytam a legvégére a magyar propaganda ügyét. Azét • sajtópropagandáét, ami nincs. " Ez az a mondat, amely anv. kényszerít, hogy Czakó dr. müvével foglalkozzam. „Az öntudatos. sajtópolitika hiánya ma nemzeti szerencsétlenség", írja a könyvszerzője, amely megállapításához sajnálattal hozzá kell fűznöm, hogy még nagyobb szerencsétlenség az, ha olvanok foglalkoznak a sajtóval és a sajtópolitikával, akik ennek a mesterségnek titkait nem ismerik, akik a sajtó hatalmát érzik ugyan, de labirintusában eligazodni mégsem tudnak. Mert nem az az igazi propaganda, amit nagy lármával viiággá -ÍKlri&ünkritír5?i^^ TW. ff] szeres, elszánt, kitartó munka, amelyet zajtalanul, feltűnés nélkül végzünk. Annyira íöltünés nélkül, hogy még dr. Czakó István sem veszi észre. Ka a szóban lévő kCnyv szerzője komolyan kisérte volna figyelemmel a világsajtót, aligha irta volna le az imént idézett mondatot. A magyarság ügye ma már teljesen másképpen áll a világ közvéleménye előtt, mint hárem vagy négy esztendővel ezelőtt s ez éppen annak az észrcvtllen munkának köszönhető, amelynek dr. Czakó ur sajtópropaganda címet ajándékoz. Kern tudem, hogy honnan vette dr. Czakó István az alapot lesújtó megállaoiíásához. Ha a pénzügyminiszteri köllséqvelés alapján, amelyben nem szerepel „snjtópropaganda"-létcl, konstatálja, hegy nincsen sajtópropaganda, akkor teljesen igazul kell adnom. A magyar kormány csakar^an nem költ erre a cé ra pénzt. A magyar államnak aincsenek drá^a pénzen kitartott sajtóattaséi a külföldön, mint például az osztrákodnak, vagv az oláhoknak. Ez azoa'i. m nem jelenti azt, hogy Magyarország el van zárva a világsajtótól, hogy a külföld nem vesz tudomást § rajtunk esett sérelmekről s nem ismeri politikai és közéleti viszonyainkat. A Moíryar Külpolitika 1021. évi számaiban részletcsen foglalkoz, m a külföldi propaganda kérdésivé':. Már ekkor leszögeztem, hogy a pro >ngepöaszó egyáltalában rem c;: 'c-'. élhető öszszc azzal, amire nékünk szűksá ihk van. Pro'vnaisdri az, amit angolok, tranciák, olaszok végezlek a háboru alatt a központi hatalmak ellen, propaganda a csehek, oláhok és szerbek hazugsáé'hadjárata. Propaganda alatt r. zl kell érieni a sajtóban, hegy az iga-ságiak mr: em felelő, célialos, egv bizonyos prsüiyura niegdíníísíre terjesztett neg-. tlvumnak szerzünk szé leskörü olvasóközönséget. Az angoloknak és franciáknak sshks&e volt nrcpagandára, hogy az európa: viszonyokkal nem ismerős tengerentúli népekéi » Hímetek elleni gyűlöletre izfi. issik. Popagandára volt szüksége > cseheknek, hogy elhitessék azt, hogy a cseh meg a tot egy nemzet, illetve hogy van egy faj, amelynek csehszlovák a neve, a nyelve és nemzetisége Nékünk nincsen szüksérünk e faji. " propagandára s azért jincs is e fajb prooagandánk. Amiért mi küzdünk, ez az igazság! Az igazságnak pedig nincsen szüksége propagandára, hanem fényre! Mi, akik a magyarság igazságaiéri. küzdünk, nem élünk negatívumokból, feladatunkul abban látjuk, hogy a világnak feltúrjuk az igazságot, megismertetjük a tőlünk elrabolt országterületeken uralkodó tényleges viszonyokkal. Fényszóróinkkal rávilágítunk azokra o sötét pontokra, amelyeket a bennünket körülvevő rablóállamok a kulturvilág elöl eltakarnak. Ez azonban nem propaganda, hanem úttörő munka, amelynek gyümölcse lassan érik. Ennek a munkának a sikere elmaradhatatlan, ha hiu kísérletezésekkel meg nem akadályozzuk. A szerző kifogásolja, hejv a párisi kü'jíölji sajtószindik. '. liishan nem va ^THrk-^-JtérMfk^ve^^így- -látszlkr -hogv dr. Czakó l3tván nagy su'yt vet s franc a sajtóra s azt hiszi, hogy azá'tal. hogy a szind kátuín. ik ma: var ta-*ja volna, a francia sajtóra befolyást gvako. olfalnúnk- A francia sajtónak tényleg óriási a befc'yása Franciacrsz,; gban. A franca polgár teljesen bízik lapjában, am-e'v egyébkin; kifogvstalanul elégíti ki igényeit, a francia kormánv azenban kevésbé áll a sajtó befolyása a'att. miit a világ bármely más kormánya, annál rz egyszerű o'. nál fewa. hegy Parisban nem a sajtó iránuitia a kormánut. hanem a kormánii szoJr. úliaiia ki magát c sajtónak. Sshol a vi ágon nincsen anvnyira megkötve az újságíró keze, m'nl Franc'aorszáíban. C-r. k el kell olvasni ásnak a sa/lókonferenciának lefolyását, ameUben a Ruhr-akciót jelentették be. A f-ancia 'apok olv'n politikát köl-s'ciek cs n '. 'ni, aminőt a kormánv mrjliővetel. Itt aztán hiába volna minden „propaganda". Békéken p. 'nzze! mindenf el lebe'el! érni Franaeiaorszátíban. E?v ma-asrar.: u török diplomata elme; ite nékám egyszer, mily óriási összegekéi fizelett a török kormány a francia lapoknak, de nem azzal az eredrénvnyel. hogv a lap a™ontul n török ér. de': ket s;: o'- ''fn. I* varcsa': a laori; a bo'-gárokííl szl. tlég c'fo-adtik pénzl s nacyon gvakrnn n; Uürtánt, ho v u ifanaz a op esvsk rtap törökbarát, m>ásnáp 1. ' íjrbarái vc • Irc'kl. -ct hezett, A h l.. ! "J a kormúnv maga tartja el hp'ait s eze'< ennélfogva a kormány parai; e-át te!iesi'"k. Addis, mi? Fra iaország mostani vcs. -edo'mcj politikáját folytatja, amelyet a benn k 'i. '-; vc raj oillimo on ki \iil az egész világ elitéi, hiába kisérelnénk meg bármit is Parisban. Ha ill- it magyarbarát hr-ngot hallunk, úgv i. cm szebe. d annak más jelentőse; • pei tula; don!tani, mint azt, hogy a franciák bizonvlalar. sácban kívánják tartani cs: h, oláh, szerb, lcíigyel vaza!!usr. i!: ct, nehogv en-iyira biztonságban érezzék magukul, hogv esetleg saját franciaellenes politikái csináljanak. Nekünk, mag' ároknak, nem aaj u IOÍ. IUO, lior, v iii. i ír. ár.. > iói.. iikn, hantin faofiy *, zok' ÜZ áliamok", illeívfl azoknak az államoknak népei és kormányai szurezztnci. roiunl: helyes vé* lCinényt, amelyci. re a jö uben rá le-, szűnk u'aiva, auieiycki. j'; szabadságunk kivívásában támogatást remél-fl hetünk és amelyeken földrajzi fekvésünknél és traoiciónl-nál fogva függünk. Első sorban Németországra gondolok, arra a csodás nemzerc, amely most élet-halál harcát vívja ugyanazzal a nemzetiéi, amely bennür. kei, ezer eiztCndfls hazánkat döntölte romba. Az „A \>M ajtó mulíja cs jelene" sztT^öje azt Írja, hogy a kölni konzulátus nemzeti missziót tölthetne be • mint propaganda-állomás, majd pedig azt, ho-ry miután Lípccéh: n nincsen magyar konzulátus, ez az idegenfpr-, gali. iáról híres varos propag. inoj-szolgálaíunk egyik elveszeit áll'. mása. Ebből azt kell következtetni, hogy dr. Czakó István a konzulátusokat propagauda-szcrvekül óhajtaná fölhasználni. Aki a konzülátusoknak i. yen tevékenységet szerelne nyakába sózni, az egyáhalé. ban nem ismeri a sajtóviszonyokat Európában. Németországban például hiába kísérelné meg bármelykonzulátus a sajtót befolyásolni vagy propaganda-izü cikkekkel ellátni. A némel sajtó 99. 9 százalékban hozzáférhetetlen, becsületes és elvhű. A szocialista és demokrata sajtó kivételével az összes lapok a nemzeti eszme szolgálatában állanak s egyáltalában nem kaphatók arra, hogy bármely állam érdekében propaganuát fejtsenek ki. Aj német ncmzeli sajtó tárva tartja kapuit az egykori szövetséges objektivi hírszolgálata számára. Ez a sajtó\ tudja, hogv a magyarság zöme szivél>e. i ma is hü a régi szövetségeshez 6 éppen ezért szívesen áll rendelkező-' sünkre ott, ahol lehet s mindenkor mellénk áll, ha támadás ér bennünket". Főképpen Bajorországban a német nemzeti erők gyűjtő-állomásán. Ele-l gendő, ha például a legutóbb rendéi zclt Petőfi-ünncpéiy alkalmával írott cikkekéi elolvassuk. A bajor néppárt lapja, a „Bayerischer Kurier", amelye. ' dr. Czakó „szocialista" orgánumként jelölt meg, épp úgy, mint a hivatalos „Staatszeilung" a legnagyobb szimpátiával foglalkozik állandóan hazánkkal és kíméletlenül ostorozza a kisentente államok tisztességtelen politikáját. Még a szocialista „Münchner Posl" sem veszi igénybe a bécsi hazaárulók rágalom-hírszolgálatát, dacára annak, hogy Münchenben van konzulátus és hogy ez a konzulátus a legcsekélyebb mértékben sem fejt ki propagandát, sőt legjobb tudomásom szerint nem is áll nexusban a sajtóval. A néj inet lapoknál egyszer s mindenkorra eljátszanék a játékot, ha valamely! konzulátus inspirálási kísérletet tenne. Hogy miképpen informálhatjuk és informáljuk mégis a német sajtót, azt d csehek kedvéért nem fejtegethetem, de az elmondottakból is kivehető, hogy hivatalos tényezők kizárásával s a legtisztességesebb ujságírás módszerével. Szerző külön kiemeli a nyugatmagyarországi kérdést, amelyet a német sajtó, propaganda hijjún, teljesen ferde megvilágításban ismertetett. A nyugalmagyarországi kérdésben éppen a soviniszta német körök mutatták « legnagyobb megértést. Ellenségesen c ak a szocialista és demokrata sa tó foglalkozóit ezzel a kérdési. A német sejtó hozzáférhetetlen, de nem le hetne mondani, hogy a német lapok egyes külföldi képviselői és cikkírói ^ nzok. A német becsületesen gondolkodik s azért nag-.obb a bizalma munkat-irs-ihan, mint pl. az oláhnak vagy csehnek. A német nemzeti lap nem eb Icnőrizhsti azt a gráci egyetemi tanárt, aki nagynéniét színezetű cikkeket :'r, de amellett a ji:coszláv kormány szol-, rálatában áll. A német nemzeti lap ezi észre sem veheti, mert a gráci egyetemi nnár a ncgynémet eszmít nem sérti akkord amidőn bennünket rágalmai Magam taDCsztaltam, hogy erv cbjjktiv cikk elegendő, hogy az ilyen sze. ínyiegények előtt tisztességes he!y;n rökre becsukják az ajtót. > iBefejezö ciki. következik! figyelő.