Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 6. szám - A csehországi németek és a ruhrvidéki események - A Ruhr-medence

Vasárnap 1923 február 11. 3 Sir Zaharov Bazil Egy kalandos életpálya A világlháboru utáni zavarok egy uj nevet vetetlek föl az európai sajtóban. Zaharov Bazil neve többször megfordult már a Magyar Külpolitika hasábjain is mint háborús szált. tóé. aki fegyvereké} kösveilt. bankáré, aki a reménytelenül álló oláh konszolidációs külcsönt akarja a Nyugaton elsütni és mint egyházi vigécé. aki az anglikán egyházat akarja a görög kaletivel egyesíteni. Érdekes ember, nem. zetközi kalandor, akinek sem országa, sem tanyája, de otl'iion van Európában ós Aineribáhan mindenük. beszéllet magáról a vinívt minden részében és eddigi milliótboz reklám segítségevei szerzi az ujabbakat válogatás nélküli eszközökkel. Pár hónapia az amerikai szenátusban leplezie le egy munkáspárti kép-' viselő-, hogy az ártatlannak látszó bankár voitaké-ppen két világrész rossz sz< eme, aki abból él, hogy a népe !; ef egymásra uszít ia. Azóta minden ország sajtója gvüj'i róla az adatokat, angol, francia, olasz, német lap közleményekből az- alábbi életrajzoi tudták róla összeállítani: Zaharov most hatvanöt esztendős. Hogy eredetileg hogy hívták, csak ő maga. tudja, ha el non felejtette. Állítólag Konstantinápolyban született, szüleit nem ismerte és szegény rokonai két esztendeig iskoláztatták egy konstantinápolyi török iskolában. Nyolc éves korában levették róla a kezüket s ö tlinállósitotta magát. Mint utcai árus lézengett a kikötőben és nyakába akasztott faládából árulta a pipákat, noteszt, tükröt. így telt el nyolc tíz esztendő, amikorra valahogy összeköttetésbe jutott Széchenyi Ödön basával, a szultán bizalmasával, aki megszervezte mint magánvállalatot az első konstantinápolyi tűzoltóságot. Zaharov. mint, ifjú legénv. beállt tűzoltónak. Ekkorái;: már magánszorgalmából megtanult olvasni, néhány idegen nyelvet észrevéíUnül sajátított el a kikötőben. Kalandortársailó! sokat hallott a délamenkai forradalmakról, melyek fantáziáját nagyon izgatták. Nem forradalmár akart lenni, hanem görög ésszel hamar kisütölte. hogv forradalmaknál fegyver- és municiószáHiiiással lehet szerezni. Mikor meghallotta, hogy Venezuelában kitört a forradalom, megtakarítói! pénzén fegyvert és lőszert vásárolt, kibérelt egy görög bárkát s megindult Venezuelába. Az ottani íorradalmárok jó pénzért megvásáro ták a ha; órakotn>ínyf s Zaharov egyszerre gazdag ember lett. már mint akkori viszonyok szerint. Azóta nem is tesz egyebet, mint hogy a különböző országok fórr&da mórjait fegyverrel láíia el. 1895 utón bejárta Olaszországot s értesülvén róla. horrv az o'aszok Tunisz megszállására készü'nek. a lun sziaknak vit fegyvert. Azután a mexikói forrada: mfTc': nak száll''ott lö-:. 7?rt. Az a — WickerS fSgyrergyőrral 8!5aipoJott m-g é-s ean k ictt ügynöke. Londonban telepedett meg, 1903-ban pedig Wlcktii Oroszországba küldte. hojKv a gyár nevében fegyvereket ajánljon föl a cári kormánynak. A japán háhorut nvái ekkor e'őre tudtlk Londonban. A mc r. bizó'evélen kivül a zsebében, vo'! az angol gyáros százezer foníJa; s ves. -. tege tésekre. így érkezett SzentPtl -.. ahol egyenesen Kuropafkin tábornok hoz ment ajánlatával. Józan éssz-c' nem leh-tett arra számítani. hm Oro3zorsz. 'g sz?1 i'ron az kedvééit a franc a Crfizol-Schn i gyárral. Kuropatkin nem is fogadta cl ez af'nlalot Záhárov azon!>*tn i > T. Z embereket, sőt az orosz tábornoké kat is. Véletlenül Kuropa'. kinnál felei'et'e P&nzStáreáját az a"in'atV és százezer fonttal. Alig ért vissza a szállodába, a telefonhoz hívták. Kuropatkin tábornok rekedt hangja szólalt meg: — Zaharov ur. ön véletlenül nálom íelejtette pénztárcáját s tekintve, hogy . százezer font van benne, jónak lát- i nám. ha salát maga jőnne el érte. — Tábornok ur téved, — felelt a I görög. az én pénztárcám nálam van. Az nem az enyém. Let: t'te a kagylót s másnap vissza. utazo|, t Londonba. Harmadnapra sürgönyt kapott az orosz had vezetőségből; nagyobb fcsvver- és municiószállitmánvt rendeltek nála. Erre a sikerre a Wickers-cég főnöke üzlettársnak vette maga me'Ié Zaharovot, aki maga is milliomos volt már. Aztán egv ideig nem tudunk róla. Valószínűleg benne volt a keze a krétai, a trlpoliszi hadjáratban, a portugál fonadolomban. a balkini háborúban s o'ak szokása szerint óvatosan megvonult a háttérben. A világháború alatt azonban már nvütan kilépett és görOgbará'l propagandát kezdett Párisban. Hatalmas palotát épiíiefett magának Paris legelőkelőbb negyedében s ez állandó otthona lett az idegen es francia diplomatáknak, összebarátkozott Venizelcsszai és tekintélyes része volf benne, hogy Görögország végül is belesodródott a világháborúba. A háberu után üzleti körútra indul!. Közvetített Romániának is egv kisebb kölcsönt, de föfigyelmét a görög eseményekre fordilotla. Egyesek szerint í. örög faji érzéke vezérelte s nagyhalaimat akart fajrokonai országálból csinálni, valószínűbb azonban, hogv csak ebben a népben látott Icatöbb háborús anyagot, s a tjOrög nacionalizmus ulfütésével küzdött az üzleteit veszélyeztető világbéke ellen. Tavaly ősszel Romániát szerencséltette, áhol ugy fogadták, mint egy uralkodót. Fegyverés lőszeranyaget akart elsülni államkölcsön címen, de olyan súlyos föllételei voltak, hogv az oláh pénzüsvmin'szter. különben méltó társa a ravaszságban, nem fogadta el. Megbukott közben ióbará'ja Lovd George is. kií ne!: egész keleéi politikáaf ő befolvá- ! soila, főemberét Mctaxakisz Meliotoszt a nagvraváigvó szerzetest, akit Venizelosz előbb athéni püspöknek tételeit meg. azután konstantinápolyi pátriárkának, elzavarták székéiből. Zaharov pihenni vonult Montecarlcba, onnan szövegelte tovább a viszály szála t Európa népei közt. A görög forradalmárok hatalomraiulása után röglön 150. 000 darab uimodellü fegyvert kük dőlt Szalonikin át a görög frontra és Vcnizclosz utján hadihitelt, ajánlott föl az uj görög kormánynak a töixk elleni háborúra. Kissé kockázatos üzlet és igyekezett is másoldalulaig fe| dezni mágiát. Ujabb ajánlatot tett Ro1 mániának fegyverszállításra rfs hadij hitelre, csodálatosképpen az aián'ai 1 benyújtásával egyidejűleg indult meg az a rágalomhadjárat, mely egész Európát fölkeverte, hogy Romániát 1 Magyarország, Oroszország és BulgáI ria meg akarja támadni. Ez a sajtój hadjárat még ma sem csillapodott le. ! hiába állapította meg az entente-eUenőrzőhizot'tság előbb a magyar, azután a bolgár haláron, hogy szó sincs magyar éa bolgár hadikészüiődésekről és halársérlésekről. azért, az oláh kormány makacsul hirdeti tevöbb meséit otthon és külföldön. Eszünkbe jut a Kuropatkinnal való eset. Zaharov bebizonyította már. hogy ismeri a keletet, úgy nem tudunk attól a gyanútól szaibachjlni. hogy véletlenül talán Bukarestben is ottfelejtette valakinek az asztalán pénztárcáját. Mndenesetre neki jó üzlet n háború és kockáztathat érte valamit. Nemcsak múltja amerikai stílű, de vaI gyona is olyan inérclü: a nyugati la| pok szerint Stinnesnél jóval gazdagabb és nem sokban marad el Morgan roöI Bött. A Ruhr-medence A Ruhr medence néven ismert terület hatvan kliométer hosszú és átlag negyven kilométer széles, van 3, 700. 000 lakosa, tizennégy olyan városa, hogy mindegyik százezren felüli lélekszámot számlál, több ezer k'lontéjer hosszét kilesz ez az egybefonódó vasúti hálózat, vannak csatornázott pat. 'k-ai és mes'erséaes catornai, 640 bányája, több ezer üzeme, melyek közül több mint ö ven a legnagyobb az egész kontinensen, egy millió munkással. 15 QOO glömjinkással és 5000 mérnökkel.., Jme. ez a Ruhr-vidék. És mindezeket a bányákat, kohókat, acélműveké'., finomítókat, cementgyárakat, vegyigyárak'at eygniás közt mindenféle megegyezésekkel külön szakszervezetek, kAl!e)Jck és trösztök kapcsolják egv komplikált egésszé, öt év óta öt óriási elektromos központot állHo'tak fel és ez osztii szét az egyes müvek közt az áramot és a széntisztitásnál. nyert hajtógázakat a kokszot, nemcsak a szorosan vett bányavidéken, de tovább 12.000 négyszögkilométernyi területre. E müvek együttvéve 800.000 lóerőt képviselnek. Az óriási központnak elektromos kábeljei, mint valami idegszálak hálózzák be és elevenítik meg a rajnavidéki és westféliai egész ipari életet. Elég volna, ha az Essent Kölnnel öszszekötő vezetéket elvágnák, hogy az Essentől 80 km.-nyire eső várost teljes téllenségre kárhoztassák. Ha Ruhrparton a csatorna egy zsilipét lev egőbe röpitenék, annak a 400.000 tonna térfogatú hajórajnak, amely naponként Dortmundig közlekedik, kétharmada zátonyra kerülne. A keskeny Ruhrcsatornán évenként 180 millió tonna közlekedik. A németek rég rájöttek, hogy a Ruhrvidéket csak vasuttai eléggé kihasználni nem lehet, akármilyen sünire épiisék is a vasúti hálózatot, ezért, hegy a Rajnához jussanak é<= juttassák a világ e leggazdagabb kőszéntelepeinek kibányászott anyagát, csatornázták a kis Ruhr folyót, utat nyitva ezzel a Rajnához. E csatorna megépítése a technikának egyik csodája. Nyugatról keletre végigvezet az egész medencén, azon a vidéken, ahol a legtöbb nagy kohóüzem és város van: Duisburg—Ruhrort (132.000 lakos), Obevhausen 140.000 1.), Essen (480.000 1.),. Gelsenkirchen (170.000 I.) és Dortmund (330.000 1.). Ezt a 38 km. hosszú viziutat huszonegy vasúti vonal és huszonkilenc müut vágja s ezek részére harminckilenc viaduktot kellett építeni. A csatorna olyan széles mint egy rendes folyó, lüOO tonnás uszályokat befogadhat és ezek bármely pontján megfordulhatnak. A munkálatokat csak a háború alatt. 1915-ben fejezték be és négy évig tarlottak. Megnyitása óta a Ruhrvidék forgalmának háromnegyed része ide esik; kiindulási pont ia Ruhrort és akinek kéziben van a Rajna és Duisburg város, az az egé-z medencének is az ura, mert kényekedve szerint utat nyithat vagy elzár hatja az utat a szállítmányok elől. A franciák, ha megvetették ezen a ponton a lábukat, mely eddig angol megszállás alatt volt, külön dijat vethetnek ki minden, a csatornán lejövő szállítmány után. vagy pedig részt követelhetnek a haszonból, minthogy tényleg ellenőrizhetik az egész termelést. De még más tekintetben is fontos pon! ez a Di:ríb:ir:', meri innen a német ipari termelés nagy részét elí'enCi'zni lehet. Ugyanis a Duisi Úngtól harminc k 'omé ernyire eső hala'mas ess-eni müvek, melyek 500 hektár területet foglalnak e', nem gyártuíKuk vasal, iniiit ahogy általában hlsz'k. Van Esseoben mindenféle üzem, csak éppen vaskohó n;ncs. A t'Teinígy na-y kehő — évi másfél millió tonna termelőképességgel, tehát többel, mint Franciaország össztermelésének feie — Duisburggal szemben a Rajna balpartján Rheinhausennél van és innen szállítják a. A Csehország, németek és a ruhrvidéki események „Németországnak 20 millióval több lakosa van, mint kellene ..." — mondják az egyre őszintébben nyilatko.:ó franciák és pillanatnyilag valóban úgy fest minden, mintha ezt a nekik felesleges húsz milliót minden áron le akarnák kapcsolni, ki akarnák pusztítani a nagy német birodalomból. Az újabb annexiók azonban csak arra jók, hogy a föld területén szerteszét élő nyolcvan milliónyi német nem„ 11 én^e és az összetartozásnak hevítő vágya fölébredjen. Nemcsak jent a német birodalomban érezni, látni ezt, ahol a politikai pártárnyalaiok tűntek el legalább is időlegesen. de rendkívül érdekes a csehországi németség viselkedése is. Tudni kell, hogy Csehország négymilliónyi németet kebelezett magába, ez a négymillió német földrajzilag is majdnem egységes helyen tömörül és a legműveltebb, gazdaságilag is legértékesebb részét leszi a cseh köztársaságnak, a politikai érettségéről é"s arról a bátor nemzeti öntudatáról nem szólva, melyet a t jszomszéaságában levő anyabirodalom ad nek'. Ez a .'iudeta-németség a legnagy 1 b izgalommal figyel Franciaországra, népgyűléseken tillako:.ik az ujabb mc szállások ellen és üdvözlő, bátorító sürgönyöket küld az egyenlőtlen harcit vívó testvéreinek. A csehországi német sajló — nem lévén cenzúra alatt, meri cenzúra csak a Felvidéken van, - egész Csabién nap-nap utáu firrvei'neztet arra, hogv eljön az idő, amikor Angliát saját gondjai egészén el fogják vonni az európai politikától, Amerika még jobban elhid ül ir.a.;d c: e;:ré'~:>i cseir.énye'.-tjl és akkor ir.a;d fel fog emelkedni a legszebb, lcgáriél esebb '.7. tzágrészei'iől megrabolt német nemzet. Nagy lesz a csalódásuk a „Nie wledcr Krieg" jelszavát hangoztatóknak. A 1 nyolcvanmilliónyi német lélek egv napon meg fogja találni magát és j-ij annak a cseh politikának is, amelyik szolgalelküen csak Franciaország érdekeit keresi és támogatja. Igaz, ho"v ezekre az őszinte hangokra már megkapta a csehországi német sajtó a bizalmas intést, hogy lehetőleg ne foglalkozzanak a ruhrvidéki eseményekkel, különben betiltások következhetnek, egyelőre azonban az intéstől nem ijedt meg egy német lap se, hiszen a csehországi németet épp úgy bántja, sőt érdekli is a franciák folytonos előnyomulása, mint a birodalmi németet. Különös, hogy éppen ennek a Csehországnak szánlak állítólag szerepel 0 franciák a további események kapcsán. Isméteken híre járt, hogy a cseh hadseregnek is be kell majd nyomulnia egy bizonyos ponlon Németországba, ha az ellenállás nem gyengül, Bár ezt mindig megcáfolták, Benes dr. expozéiára egybehangzóan jclcntelle ki a sajtó és közvélemény, hogy az egyáltalában nem megnyugtató és nem volt Jszinte. Csehország, melynek minden harmr.dik államp&gára német és melynek hadseregében 45 százalék a nemzetiség, így keveredhet bele a nagy francia-német konfliktusba, azért, mert lien.es állahüóan francia politikát csinál és annyira le van kötelezve, iiogy pusz ián parancsszóra ir.uulnia kell. Minden cáfolata ellenére a par. ncs ineg is érkezhet, mert ma már kétségtelen, hogy a franciák erőszaka nem fog eredményre vezeini cs ha az utolsó piiianafban nem jutnak más belátásra, a, léi úljukon nein fognak megállani, A ..zseniális'' Ceiics mit fog akkor csinálni, az valószínűleg neki magának is IIUJO piol.-.ciiia, de a csehországi németséggel ezen az úton haladva, soha még csak fél békességre se juthat, mert a négymilliónyi német alatt valóban olyan gerinc van, hogy vezérük, L0.7Jman, a prágai parlamentben egész nyíltan jelentette ki: „Minden csehországi nérret becsületbeli kötelességének tartja, hogy hazaáruló legyen.''