Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 6. szám - Németország sorsa ma a munkásság kezében van - Két délszláv programmbeszéd

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 6. szám ára 20 korona Vasárnap, február 11. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: ROkk SzlUrd-u. 31. Tel. JÓM. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, József körút 5. Tel. Józset 43. Felelős szerkeztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 960 kor. Fél évre 480 kor. Negyed évre 240 kor. Külföldre kétszeres ár Németország sorsa ma a munkásság kezében van A francia megszállás eddigi eredménytelensége — Berlin megszállása második moszkvai összeomlást készitene elö — Angolok, olaszok és lengyelek állásfoglalása — A Magyar Külpolitika tudósítójától — Köln, jan.. 31. ' A szigorított francia rendszabályok, a tömri^s letartóztatások és kiutasítások meghozták káros gyümölc-mket: munkásság és vasutasok sztrájkja következtében, valósággá! kan!»kus helyzet uralkodik az egész Rajna és Ruhr-vidéken. A vonatok •csak elvétve járnak, menetrenden kívül, ott és amikor lehet, francia vasutasak vezetése mellett De mivel a ífranoia vasutasok nem ismerik a néanef vasat! rendszert, neyssórván e, etveszébvs az ily vonatokra felülni, melyek irjdületes tempóban rohannak >at állomásokon. Legutóbb débány 'nagyobb kisiklás következtében ugyan S speciális vonatok engedtek gyor*aságukbóft, söt némely vonalon m'ir esak vicinálisok módjára csúsznak fíöre, nehogy elgázolják az előttük, a pálvafesten haladó katonákat, kiknek kötelességük vigyázni a sínpárok épsécére. Most, hiroin héttel a Ruhr-vidék megszállása után, tagadhatatlanul azt a képet nyerjük, hogy a francia vá*la'k^zás kudarccal fog végződni. A németek azt áliit'ák. hogy a francia fccdv?z: töség már tudatában is van ennek és épp azért, ha már hasznot nem tud húzni a naponkint milliókat elnyelő megszállásból, legalább teljes»n tönkre akarja tenni az egjsz Rajmiartományt és el akarja vájni Németországot szenétől. Ha arra számHanak. hogy Németországnak nem lesz szene és így az egész birodalom iparilag és gazdaságilag tönkremegy, ugv tévednek, mivel az összes szénszáfütó vonatok, melyek az ujnhb troscia megszállás óta megrakodva elhagyták a bányádat, mind Németország belsejébe lettek irányítva, ugy hogy Xérncfország szakértők vélemrr-t/c szerint ti* évre el van látva ménnel! A német szénszükség legfeljebb n megszállt tenürietíken lesz érezhető. Ellenben a német kokszszállitmányok beszüntetése miatt a francia gyárak s, löbb-i. ií'>bb kénytelened lesének beszüntetni üzemüket. B-rlin megszállásáról már ballg. it 1 kr'-nika, talán azért, merf a. z egész 'temet közvélemény örvendezett e terven, rneyieggetve, honn a franciák eoy í masr"'" moszkvai összeomlást készt. tenek ciö maguknak. Annál többet , lehrt hn)'ani ^ rajnai ^ ' S~f°. m<% francia protektorátus alatt, " valutájával _ mg ^ P**' ra"»v'?éM bankok képezek - Franciaország valutáját lenne bivatva eme ni. De e terv ^ ílefc. Képtelen, ami? a nemet munkásság és vasutasok kitartanak passzív ellejtáffásuk mellett. A hazafias munkásság _pedi« tnindS? njabb serkentést kap kitartásához a franciák letartóztatási és kiutasitási politikája következtében. ., A franciát jelenleg a lgkedvezöbb politikát folytatják számunkra" — mondta nekem egy kölni vezető politikus., Jfindcn ujabb brutalitás csak szilárdítja a nemzet egységét. " Az angol megszálló csapatok visszavonásának hire nagy megütközést és aggodalmat okozott Kölnben. Azonban irgy látszik, hogy a brit kormány megfontolva a dolsot, nem akar teljesen szabad kezet engedni a franciáknak a Haina-tartonvVnvb-iTv angoTi csapatok — eddig ugy van — továbbra in AjMnbeil tCjiCüK fflarffl. 'ii, sőt angol katonai forrásból ugv értesültem, hogy legközelebb angol csapatok fogják felváltani a fra. ieia csapatokat Bonnban, mert állítólag). ja franciáknak nincs er'lég katonájuk. " Ez a kijelentés sehogy sem vág össze ama hiríkkel, hogy Franciaországnak ezidőszerint. 1 millió katonája van fegyverben. iE*z a hir csak azt mutatja, amit itt különben is mindenki érez, hogy angolok és franciák között valami folyik a kulisszák mögött. — Bárhogy forduljon U a helyzet. — hal ottam egy angol tiszttől, „annyi bizonyos, ho[/g mi nem fogunk a németek ellen harcolni. " — De a franciák ellen' sem? — sietett (kérdezni egy fraiK-'nbarát hollandus — Az a jövő eseményektől függ — hangzott a kitérő válasz. Mindenesetre az tény, hogy nekünk most nincs najy 'Iiíponibilis seregünk, nem ugy. mint Franciaországnak, a/, egyetlen államnak, mely a háború végéve] nem szerelt le. Hogy meddig fog tartani e helyzet' az kiszámíthatatlan.. 4 sötéten látó németek azt jósolják, hogy /is évig is eltarthat ez az állapot, az optimisták meg vannak győződve, hogy riéhány hét al; Mf létre jön valamiféle kiegyezés, amelyen *ti tokban serényen dolgoznalk mindazok az államok, mc'yek ; i német-franca konfliktus elmérgesedésétől egy európai háború kísérletét látják felvonulni, Atonbpn arról minden német meg van győződve- hogy Franciaország még kiegyezés esetén sem fogja visszavonni seregeit azokról a megszállt területekről, melyekre a háború után befészkelte magát. Mindenestre érdekes, hogy Qlász. ország, mely n francia kaland kezdetin teljesen m-igáívá tette a franci; ! politikát, most visszavonulói fuj, kibúvókat keresve azon a cimen> hogy ő nem gondolta, hogy politikai jelentősége lesz a francia bevonulásnak, ö csak a gazdaság) kérdésben helyeselte i francia politikát. A tény az, hogy Olaszország nem akar egyenesen ujat hozni Angliával, mert az angol szén részére úgyszólván létkérdés. Azonkívül Olaszország is felült a Franciaországba küdött Smuts és Dorten információknak, melyek ugy hangzottakt hogy a luhrvidéki munkásság gyűlöli a bányatulajdonosokat és kész örömmel fogja kifejteni a szenet Franciaország számára. A német munkásság magatartása így teljes meglepetésként jött Franciaországnak, de Olaszországnak is. Sőt még a ruhrvidéki lengyel munkások is szolidárisak a német munkássággal és annak idején ők is nagy- hangon követelték a letartóztatott nagyiparosok szabadon bocsájtását. A legutóbbi hetekben a kölni utcák képe megváltozott: úgyszólván minden arcon valami feszült várakozás látható, az utolsó hetek állandó kérdése: — Mi lesz? Ma, hogy az angol font 180. 000 márkára emelkedett, mindenki kérdi: Ér-e més holnap valamint is a márka, mely a háború előtt a világ legszilárdabbun biztos pénznemeihez tartozott? Ma a német bankok mind be vannak zárva csak az idegen bankóik váltanak be péiizt, azt is csak kis adásokban: csá. itva; valószínűleg féltik elfecsérelni áruikat az értéktelenné vált márkáért... Csak a dóm előtt várakozik, mint rendesen, a hosszú sárga autó, hogy tovább szállítsa utasait' kik most bent nézegetik a nagy székesegyház remekeit A hires, régi üvegfestmények, melyeket a habom alatt biztos helyre vittek, tisztára mosva ott díszelegnek már a magas, csúcsíves ablakokban* de az a hely, hol a napkeleti lölcsek tiszteletére kincseket hordott össze a kegyelet, hiányoznak, azokat elszállították Westfália belsejébe, attól tartva, hogy francia megszállás esetén. Napóleon példáját követve, a francia katonai hatóságok elszállíthatnák e kincseket ismét Párisba. Csak a három királyok szent maradványai nyujosznak még mindig egy mellékoltárnál' hogy a nép imádkozhasson előttük. A nagy harang, mely 1871-ben francia ágyukból lett öntve, le lett szolgáltatva a háború alatt az államnak, de ágyukat már nem öntöttek belőle' mert közben jött az összeomlás. Most egy uj nagy harangot öntenek, hogy felcserélhessék azt a vékony hangút, melynek falusias szerény bongása sehogy sem illik a hatalmas dóm mé' ' ahoz, Mult vasárnap egy domboslemli szerzetes szent beszédeber rtazaÍ lias^ágTia intette híveit a aömbuu. I — Vegyetek pé-Mát g német munkásságról, ma Németország sorsa ag l ó és a Ti kezetekben van. fs. Két délszláv programbeszéd A mai alkotmány Törökország sorsára juttatja Szerbiát, mondja Pródtics— Radics zágrábi beszéde A délszláv választási mozgalom immár mindent c'bM'iló szózuhafa^ában eddig az utolsó évek pártkiizdelmeiből unalomifi isméit közhelyek é« jelszavak véenélküli variációit hallottuk. Mí$; a pártvezicrek sem ig?n erőltették meg magukat. Kivételt képez két, a napokban elhangzott beszéd: Próiicsc Belgrádban és Rádiósé Zágrábban. Prótics és Rádics mcröbí'n más jelfrmü politikusok, beszédjük is erős?n különbözik. Prótics minden szavából név rutinos ?vakorl. ifi politikus il!uziómfntes logikája szól. Rádicsébó! a demagógnak és a fantasztának sajátságos, de a tömeget magával ragadni tudó izgatása. A tóét brszéd között ínégh vannak rokon* cnások. Mindketten a fennálló rendszer elfemségei, mirdketten Prjtfcflevilcsei gyűlölik a legjobban, nrndketten a mai állapotok gyökeres revizió. iától várják a délszláv kérdés nrógoMtását és mindketten közvotlon programmot irs adnak, miként lahetne az adott Helyzetből kiindulva a mego'dás ulját mectalá'ni. M után Pasics Prótlcsot ismét, ellen•!.: •>. ' sTOritctta, Prótics biveit. köztük tivhény magyar] itt, az egész orszá|?ból Belgrádba hívta konífresszusra. Sokan ;. /( Ivfték, hogy Prótics Ujj pártot fog alakítani. Ez azonban nem történt meí'. Az elfogadott 'határozat kimondta ugyan, hogy a.. függct'en radikálisak" ctcjy Meiglcnes választmányra nrházzák a választási agitáció irányítását, de azt U kimondta, hogy c vá'asztmáíny. ahol csak lehet, mindenütt a radikális párttal ©gyetértő'eg állítson időiteket., \ radikális párt viszont, közvetlenül a kongresszus megnyitása előtt tudatta PrétiocSal, bogy a kruseváci kerületben öt jelölte listavezetőnek. Szóval az a felemás állapot, me'y a radikális párton belül már évek óta fennáll, tovább is megmarad. Pasics is, Prótics is óvják n radikális párt egységét, mert mindketten e párttal akarják progirammjukat megvalósítani. Hogy ez az állapot ennyi idei? tarthatja magát, '^jobban bizonyítja azt, hogy a két programm végelemzésben nfm 'ehet annyira ellentétes, mint az kifelé látszik. Pasics és Prótics körött a vidovdáni alkotmány kérdésében erős ellentét van. de abban egyetértenek, hogy a délszláv államban a szerb hegemónia biztosítandó. Prótics beszédében a vidovdáni alkotmányr jelölte meg minden rossz forrásaként. Szerinte a kormányon lévő politikusok sehosvsem tudják föltalálni magukat az uj viszonyok között 1 ugvanufev akarják a délszláv államot kormányozni, mint a kis. hárommilliós egységesen szerb és pravoszláv SzeribiáT kormányozták. E mentalitás következménye volt a vidovdáni alkotmány meghozása, mely a délszlávok belső ellentéteit oly rettenetes mértékben felfokozta. Az alkotmány a n«igyszerb eszmo rácröszakolása az egész államra, Iho'ott a nagyszerb eszme sohasem akarta a mai délszláv á'lamot megvalósítani. Ha a nagyszerb eszmét akarjuk megvalósítani, itkkor le ketll mondanunk mindenről, ami a Dunán, a Száván és a Drinún tul van. A vidovdáni alkotmány miatt az állam sok részében korbáccsal kelt kormányozni, ami Törökország és n Monarcliia sorsára fegja juttatni a délszláv államot Ez az a'kotmány az álpftdnmcntárizmus megtestesülése, mely F6bh cikkeink i fa: Nemetorszag sorsa ma a monkassag kezeben van — Bl: •liurfiv profframbeszed — FlfiyelS: A vUagsajto es a msgysr sajtd jelene— A caeborszlfii nimetek es Ruhr-vldeki eaemenyek - Sir Zaharov BazU A Magyar Ktilugyi Tarsaaag ebioki taaacaanak ulese — A Ruhr-medence — Bj: A delezlav ktilkereskedelem —- SsodaUa mozgahnak — Tizenket ^v tSrtenete dldhejban (V. 1918. nov. —1919 jan. ) MAGYAR KÜLPOLITIKA