Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)
1923 / 5. szám - A román politika hírei
Vasárnap, 1923 február 4. MAGYAR KÜLPOLITIKA Levél Egyiptomból Milyen az élet Egyiptomban — A politikai helyzet — A zaglulizmus és a nacionalista-párt — Allenby lord szerepe A román politika hirei A román parlament uj ülésszaka — Az országos nemzeti párt deklarációja pedig történetieket a. terület birtokba* ivétele céljából, hanem hivatkozik a nagykövetek tanácsának Clemenceau ( levelében foglalt Ígéretére, melvbcn a' a kifejezés foglaltatik, hogv Litvániának a tnemeli kikötőre --'zükséíe van fi a helyi lakosat; kívánságára, amely seermt le akaria rázni,. a némeí igát". A kérdés Lengyelországiban BHWt" megyeibb nyugtalanságot keltvén, a lengyel országa-ülés külügyi bizottsága folyó évi január 23-án külön ülésében foglalkozott a kérdéssel, ahol Lukasiewicz előadó tanárlétté a íra-tneliüev eddigi fejlődését Clemenceau levele, szerinte M» a rtlet birtoklását hekezte Kúít*^ Litvániának, hanem csupán a ^ikoto szabad használatát, amihez vaJŐ J<*at senki kasésbe nem vonja. Másodkor akkor került szóba Mcme! ugye. amidőn a k** * blváu Wormamc^ Hymnns elnöklete alatt a vilna. -u. y rend: /é-eröl tárgyaltak Akkoriban Hvmans azt javasolta, hogy egyezzeSTmi a vilnai kérdésben é* akkor 0 oda toö hatni, hogv Len^e'orszag teáinak biztosítása mellett a terület Litvániához csatolUssék. Ezen javallatokat azonban Litánia elutasította. Múlt év április havában Len^iotszág , á nagykövetek tanácsának külön engedélyével kereskedelmi szerződést kötött a memeli szabad területtel, i Mult eV július bávában, midőn a Njemen ncmzetkjjzivétélelét kívánta a nagy követek tanácsa és Litvániának de jure való elismerését ezen föltételtől tette függővé, szükségessé vá't a memeli terület sorsának végleges eldöntése. A nagykövetek tanácsa tehát elhatározta, hogy az ügyet tárgyalás alá veszi és elsősorban a terület lakosIsáaának képviselőit, valamint Lengyel. \ ország és Litvánia megbízót: ait meg[faaflaMia. Ez -. lowmber hónapban meg Bs történt és akkor a memeli leiü-si képviselői területük teljes lüsítetlen'ségét követelték a löhatalmak védnök1 sége alatt, vámautojiomtót és Lengyelor-rzasnak. valamin* Litvániának gazdasági tekintetben való egyeuiogusitáisát. Lengyelország a lerüfcl lakosságának kívánsághoz csatlakozott, míg Litvánia a területnek Litvániába való íbekebelezésél követelte. A naawkőretek lenti sJiwHílr iauaár havában kellett vuini a kérdésről döntenie, ezt azon; ban • MsabeiW esesBéoTak mecc. iAdta*. A kíiliicj-í bizottság azt a határo/at- t hezta. hogy a leghatározottabban tiltakozás: Litvánia erőszakos föllépése ellen, azt merényletnek tekinti a ver! saille&i békeszerződés ellem. A befejezett tényt semmiképpen el nem ismeri, mert ez Lengyelország életbevágó érd-keibe ütközik és azon várakorásának ad kifejezést, hogy a nagykövetek -. i-n ácsa a helyi lakosság akartával egvezölee el foaia ismerni Litvánia különállását. A lenaiel sajtó előbb arról hozott [híreket, hogv a nagykövetek tanácsa l. encvelországot fogja megbízni, hogv a litvánok fegyveres föllépését fegyverrel szerelje le, midőn pedig a h'rek nem báaouiultak valóknak, különösen H. jobboldali sajtó azt követelte, hogy a lengve 1 kormiVív maga szerezzen érvénvt akaratinak. Körben azonban beleszólt a kérdésbe Csicserin és egyrért kijelentette, ihogv a memeli terület semmi olyan rendezését el n?m ismeri, amelyben ó ! maaa is ré»z' nem vesz. mWésrt ncdig Is lengyel kardeörtetrsre azt tne-idotta, Ihogy Oroszország a mapa r '-z'; röl kií hívásnak tekintené * lengv I h veres ; föllépést és arra hasonlóan lenne kény1 telén felelni ! Ezekből látszik, hogy a kis klaipedai 'memeli) leri'tlet uagv dologgá , nőheti ki magát és olyan Iaviiiát inidithat meg, amelyről senki sem tudhatja előre, hoer hol áll meg. Tomc. sánVi János i ; JJMJIQ^JIR KÜLPOinmJrtJi ramdea ho /-tő/ és 15-iöl ke/. dSdShq barmikor lehet elöt/eotoi. Alexandria, 1923 jan. 8. Kedves Szerkesztő url A mult év i ember 20-án indultam el Bndapeatröl és mai szerencsésen megérkeztem Ide. Mind Olaszországban, inind pedig itt Alexandriában gyönyörűen süt a nap, kellemes meleg van, ugy hogy télikabát nélkül járok-kelek. Olyan az idő itten, mint ma. us-juniusban szokott lenni Budapesten. Utazásom közben Olaszországon átjőve, bőséget és aránylag olcsóságot tapasztaltam, de az korántsem hasonlítható össze azzal, arai itt Egyiptomban van. Élelmiszerben, ipari és kereskedelmi cikkekben mindenfele igen nagy bőség található. Az árak tekintetében sincs nagy különbség a mostani és háhoruHötti árakat összehasonlitva. El lehet mondani, hogy itt az emberek sokkal boldogabban élnek, mint bárhol Európábau. Itt a nélkülözés fogalma ismeretlen. Bármilyen káresete legyen is valakinek, társadalmi színvonalához és kulturigényeihez mérten nyugodtan és gondtalanul él. Európában a háború következtében ezerféle probléma \ctődött W, amelyek a béke boldog éveiben ismeretlenek voltak. Ezeknek a problémáknak a megoldásán fáradoznak egyes európai államok kormányai, ezeknek terhe alatt kínlódik a legtöbb európai nép, ezerféle ötletet vet fel a sajtó a megoldásukra, de mindhiába, nem tudnak megküzdeni velük. Ilyen o lakáskérdés, a megélhetési; iehézségck, fűtés, ruházat problémája, közlekedés megoldása... jtb. stb., amely, probTémák itt Egyiptomban mind ismeretlenek. Itt nincs szükség lakáshivatalra, ismeretlen fogalom a riih'izat, a fűtés, a megélhetés nehézsége, sőt hom- a pesti viszonyokat említsem, itt. Jógán" sincs wllamoson. Ügyesen csinálták meg nz arabok a villamosaikat, mert minden villamoskocsit egy emeletije"! tetéztek, másrészt siiriin egymásután indítják cl a kocsikat, igy tehát soha sincs „meglelt" kocsi. Budapesten az oinln r drága pénzért vett rosez dohánynyal teszi tönkre lüdejét vS elég gynk. ran azf a rossz dohányt sem lehet k-'P. ii. Itten minden utcában legalább húsz-harminc cigarettaárus ^an, akik aránylag nem is drága és igen linóm minőségű cigarettát árulnak. Pedig itt a dohányt külföldről hozzák he és ugy dolgozzák föl. Az élet, mint más említettem, nagyon olcsó. Egy középosztálybeli ember csaldjával cgyüt; tizenöt-harminc fontból kitűnően mesél. Tebát a havi keresetéből ruházat <'-s et«>-éb seübségletek kieléigitése után is nagyszerűen meg tud élni. Most pedig áttérek Egyiptom jelenlegi politikai életének rövid Ktm-rtetésére i Egyiptom tizenhárom-tizenné^ millió lakosn közül lielven-nyolevan százalék agynevezétt 'nfflutistn. A zagluHflmu mozgalma nem más, mint az Vfttptom függettenn-r/cnek bitfositúsdra irányuló törekvés, ftpielyiMk tfi irányitója és \ez, 'n- a közismert nevű egyiptomi politikus: Saad Zmiluf basj, aki jelenleg Gibral'árban az ango| kezében internálva van. A zaglul--iáknak egyik d-iegációja jelenleg L; iusa. ineban \<»n, egy másik dclegáeiú, amelyet a delegációk delegációjának neveznek. Angorában tárgyal a k-nia. listákkal Egyiptom függetieniiéíe érdé. kében és egyúttal megtánjyálják * Lausanncban tanuM'andó közös magatertáiukal is. A zaglulizmus m: llett van meg egy iiatahnns polilikai párt, amelynek főcélja »zintén Egyiotom abszohU függet. lenségének bUtojitása. Ezt a pártol Hiib-ulA\'Jtoniiwk f n'ieionaOmu pártnak) nevezik, amelv sokkal récéiben a'akult, mini a soviniizui páll. amelyről föntebb •nvUtéat leltem. A nacionalista p*rtot húsz-huszonöt évvel ezelőtt, Musztafa Kiámil ne\ü egyiptomi politikus alakította, később a Svájcban elhunyt és Európában is nagy hirnévre szert tett Mohamed Eerfd bei vezetett sokáig. Ez a párt mérsékelt irányú politikát folytat és Angliával valö kölcsönös megegyezés alapján akarja céljait megvalósítani. A zaglulizmus a naiconatista pártnál aokkal nagyobb sikert ért el rövid fennállása alatt; a törökök győzelme következtében kapott erkölcsi támogatással Angliát arra kényszerltette. hogy hadserrgéf vi»tzavonja a Silus völgyéből. De bár Egyiptomban ritkán lehet angol kato. iát látni és pioklamálták Egyiptom függetlenségét, melynek következtében KaiTÖban ma már külügyminisztérium is van. a függetlewéy még ma is csak látszólagos, mert Anglia hadsercaét szükség esetén huszonnégy óra nWt Egyiptomba tnríia szállítani. Anglia ugyanis haderejét a közelben fekvő Málta szigetén és Gibraltárban tartja készenlétben Ezért a zagtulisták állandóan küzdenek Anglia játékszerű politikáin ellen éi . Január 26-an, a karácsonyi szünet után megnyílt az oláh parlament nj ülésszaka, a parlament egyszerre rendes kétkamarás országgyűlés is és egyesitett nemzetgyűlés is lesz. Hogv gyakorlatilag ezt hogy viszik keresztül, az illetékesek még nem nyilatkoztak. Napirenden van ugyanis a kamarában az adójavaslatok tárgyalása, a szenátusban éppen most az első ülésen nyújtotta be a pénzügyminiszter az egységes adózást azabályozó törvényjavaslatot, benyújtás előtt áll az uj véderöjavaslat • mindezek tárgyalása normális parlamenti üléseken mehet, ellenben benyújtotta az alkotmányozóbizottság az első ülésen mindkt t Házban az uj alkotmánytervezetet, melyen az ellenzék kizárásával április óta dolgozott az alkotmányozó bizottság, ezt pedig törvény szerint a két Házból egyesitett nemzetgyűlésen kell megvitatni. Igaz, hogy ugyanazon alkotmánytörvény szerint alkotmányozó nemzetgyűlést csak törvényhozási uton lehet egybehívni, ezt pedig csak királyi rendelettel választották most, de efféle törvénysértésekre Bukarestben nem sokat adnak. Az első ülésen l'opovici Mihály erdélyi képviselő olvasta fel a konzervativ demokratákkal való egyesülés óta országossá vált nemzeti párt deklarációját, mely szerint u párt továbbra sem ismeri el a jelenlegi törvényhozótestületeknek sem törvényességét, sem alkotmányosságát. A két Ház. államcsíny alapján csalással és erőszakkal alakult meg, nem képviseli a nem tel akaratit, s nincs erkölcsi lekintélve arra, hogy határozzon és törvénvt hozzon, egysz'-rüen a miniszteri önkény folyományai. Még kevésbé lehet joga tehát ahhoz, hogy íij alkotmányi adjon az országnak. „Ma az egész ország a nyomor és anarchia zsákmányává lett és ugy politikai, mint gazdasági téren közeledik az összeomlás. '' A nemzeti párt mindezért a liberális karmányi teszi felelőssé. Ez felelős a közszabadságok kiirtásáért, melyeket az alkotmány és a gyulafehérvári egyezség biztosított, az ország általános gazdasági megrendüléséért, jó hírnevének a szövetségeseknél való kompromittálásáért. a közhivatalnokok nyomoráért, a tisztikar és a hadsereg minden elemének elégedetlenségéért s az összes termelöoszlályok mély és általános felzúdulásáért. Ezért követeljük a jelen kormány eltávolítását, a parlament feloszlatását, szabad valusztásokat, a törvény utjáru való Ssszatérést". azt követelik, hogy őszintén ismerje el Egyiptom függetlenségét. Az egyiptomi király és Zaghil között a viszony mindaddig, amis e réri kabinet — Szervát basa kormáura — meg nem bukott, meglehetősen merev é* szinte ellenséges szándékú volt. mihelyet azonban. Vejzim bcy alakított i meg a kormánM. a viszony az udvar ' és Zaglul között barátságosan lett. N«. sztm bég szerepét és politikai működését a magyar Deák Ferencével lehetne összehasonlítani, mivel ugy mint Deák Ferenc. Neszim is k*ékitettc az udvart a néppel. Ennél a politikai sikernél azonban közrejátszott Aííenhi/ "ngol lord is, aki mint politikus is #• mini katona u, nagyszerűen megállln helyét és elödiej balkezes politikáiávrl s-emben Angliának és Egyiptomnak nagy szolgálatokat tett. Boridén az a lény, hogy ma Egyiptomban sokkal jobb a politikai helyzet, mint valaha volt. Mindenki bizik azonban a Lausanneba utazott delegációban és az; ö munkájától várja a télies felszah"dulást. Végű] visszatárve levelem elejére, a boldog egyitomiak bőséges és boldog életét Magyarország népének kívánva, "sgtote^ üdvözletemet küldöm. Gassantr Popovicl nyilatkozatára Bratianu miniszterelnök felelt, azzal vádolván meg a nemzeti pártot, hogy nem akar a reális helyzet tudatára ébredni és csak vak szenvedélytől vezetteti magát. Utána Orleanu elnök felolvassa Disescunak, az alkotmányozó bizotl ság elnökének jelentését, mellyel az aj alkotmánytervezetet beterjeszti Hatvanhárom képviselő kérésére a Ház kimondja a sürgősséget. Ugyanakkor a szenátus ülésén a lengyel szenátus üdvözlő átiratának él az arra készített válasznak felolvasása után az elnök beterjeszti az uj alkotmánytervezetet, mire a kormány részéről Constantinescu földmivelésűgyi miniszter annak sürgős tárgyalav a kér). Utána Grobsan szenátor felolvas egy azonos nyilatkozatot a nemzeti párt nevében, mint a kamarában PopovlcL Constantinescu miniszter gúnyolódva felel rá, s kijelenti, hogy a kormányt a nemzeti párt lépése nem befolyásolja. Trofln szenátor, a nemzeti demokrata párt vezére, olvas fel egy nyilatkozatot, hogy ez a párt sem tekinti alkotmányosnak és törvényesnek a nemzetgyűlést, a tárgyalásokon azonban részt vesz, mert mint parlamentet elismeri és annak határozatait akarja ellenőrizni. A nemzeti párt a pártvezetőség nevében a sajtóban is közzétett egy nyilatkozatot, melyben ismételvén a parlamentben emelt vádjait a liberális kormány ellen, bejlenli, hogv nem fog résztvenni nz üléseken és a szerkesztendő alkotmányt semmisnek és érvénytelennek Jelenti ki már előre. A parlament ülése után a parasztpárt és I néppárt is ülést tartott. • külön-külön is megállapította, hogy a nemzetgyűlés törvénytelen. Nagy feltűnést keltett Lupu, volt belügyminiszter, parasztpárti vezér kihallgatása a királynáh Lupu szokásos temperamentumával nyíltan megmondta az uralkodónak hogy az uj alkotmány csak az öntudatos nép holttestein át valósitható meg, mire a király megjegyezte, hogv ö unv akarja, hogy az alkoimánvt megszavazzák s igv ez bármily áron is meglesz. Azóta az ellenzéki vezérek közös akcióra készülnek a kormánnyal . szemben. A király minden ellenzéki párt vezérét audienciára hivatta, de ahelyett, hogy le tudta volna szerelni őket'. Avarescu tábornok, a néppát* elnöke, kinek magatartása eddig kétséges volt, csatlakozott az ellenzéki blokkhoz. A 30-iki Qarlamcnli iilesao a yt* 9