Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 5. szám - Benes beszéde. Nemzetgyűlési képviselők nyilatkozata a cseh külügyminiszter expozéjáról

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 5. szám ára 20 korona Vasárnap, február 4. MAGYAR KÜLPOLITIKA És VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk SriMrd-u. 31. Tel. Józs. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, József-kdrut 5. Tel. József 43. Felelős szerkeztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési árai Egész évre 960 kor. Pél évre 480 kor. Negyed évre 240 kor. Külföldre kétszeres it Benes beszéde Nemzetgyűlési képviselők nyilatkozata a cseh külügyminiszter expozéjáról Benes cséli kidüsymiiviszter lcg- | utóbbi expozéjában részletesen nyilat- | kozott Csehországnak Magyarországhoz való viszonyáról. Ez a beszéd, melv tudatos csoportosításban föleleveníti a Mctijyarország ellen szórt öszszes rágalmakat, dr a végén méai- bizonyos békésebb húrokat látszik pengetni,, nagy feltűnést keltett Áíkalmtink volt e kérdésben a p^rafiu-nt több tagjával beszélni, akiknek nyilatkozatát az alábbiakban közöljük; Andrássy Gyula gróf — Lgy látom, hogy mindenképen [ lenne és hábornra készül, teljétől r> ránk akarják kenni az agresszív po- tökéleteseit alaptalan. A magyar nc'm -. t ljtika látszatát. Benes ugyan udva-; nem gondol támadásra s még a vérlr-riasabh és békülékenyebb tónusban lemre sem csinált rendkívüli intézkr• beszélt most, de mlfli* -ugyaiuz—iát, détíket X. kisentente^cllenbnn -tcrfW-V alaptéma ezúttal is, mely a kisenteutc fegyverkezik, állítólag védelmi <éíbói vezetőinek megnyilatkozásában felis- tíc csoA- állítólag, mert épp oly jól tudmerhető, hogy ugyanis Magyarország j mint mi, hogy a mi részünkről trifeuvegeti az utódállamokat. Már pedig I madásnak Csehszlovákia nem les: kiaz a vád, hogy Magyarország agresszív léve és nem is lehet. BIRÓ Pál egységpárti nemzetgyülési képviselő —i Néni érzem magam hivatottnak arra, hogy a Benes-félc expozéról politikai szempontból mondjak véleményt. Ha a nálamnál illetékesebbek a megütött hangot az eddiginél konci li. iiisabbnak tartják, úgy ennek gazoa' sági szempontból csak örülni lehet. Mert kétségtelen, hogy csak relatíve nvugodt politikai atmoszférában fejleszthetők azok az államközi rendszabályok, melyek gazdasági vonatkozásokban a „kölcsönös" érdeken alapszanak, — Ezért nem ismerhetem el helyisnek az expozé azon tételét, mintha az a tény, hogy az utolsó hónapokban gazdasági tárgyalásokat folytattak veIfink s egynémely egyezményt megkötöttek, már magában is „a legnagyobb jóakarat" jele lenne. Gazdasági megállapodások létesítése nem a jóakaraton múlik, hanem az érdeknek a kérdése és bármennyire fölöslegesnek tartom aKár magángazdasági. akár államközi tárgyalásoknál unnak a feszegetését, hogy melvík télnek nagyobb érdeKe a megállapodások létesítése, bizonyos, hogy akkor, amikor a cseh ke. reskedeimi mérleg a magyar viszonylatban fölöttébb aktiv, a magyar mérleg viszont a cseh relációban óriási mértékben passzív, a gazdasági vonatkozások mélyítése legalább is nem egyoldalú magyar érdek. •— Hogy mennyire nem, az a legutolsó másfél évben világosan kiderült s c tekintetben elég annak a megállapítása, hogy a békeszerződések szentségének dacára ezen szerződések lehetetlen gazdasági határozmányai a cs?h külkereskedelmi politikában a gyakorlatban több iránybán már nem is érvényesülnek. — A két ország természetes gazdasági egymásrautaltsága nézetem szerint előbb vagy utóbb a politikában is éreztetni fogja hatását,, különösen akkor, lia a „nvugnlom és a józan együtt működés iránti vágyát" odaát épp olyan komolyan veszik, mint nálunk. Gaál Gaston a nemzetgyülés volt elnöke — Józan ésszel nem lehet feltété, lezni a magyar kormányról, hogy agresszív politikát akar folytatni. Amennyiben a kisentente egyes államférfiai mégis ezt hozzák fel több irá"vu akcióik okául, c: t nem tekinthetjük másunk, mint ürügykei esésnek. Benes egyébként beszéde bevezetésé nek kivételével további nyilatkozatában az eddigiekhez képest kétségtele. nül bizonyos konciliáns hangol ül meg. Reméljük, hogy ezúttal őszinte. Iklódy-Szabó János egységpárti nemzetgyülési képviselő államok és á köztünk' fennálló feszültség nem akar enyhülni, aminek káros következményeit a trianoni határokon innen és túl lakók egyiránt érzik. — Ha Benes úr szavainak Igazságát lettekkel is be fogja bizonyítani, núlunk egészen bizonyosan megértésre fog találni, mert a magyar közvélemény békét akar, kalandokba bocsájtkozni nem kíván és teljes mértékben átérzi, de egyúttal o határokon túl lakókbal együtt szenvedi is annak az igazságát, hogy egy sokszázados politikai és gazdasági együttélés elszakitásának minflj vészes kihatásai vannak és onnaí: leg* alább gazdaságilag káros következméj ngeit kell elhárítani. beszédéből én a cseh szlovák politikának a kudarcát látom. Kétségtelen ugyanis, hogy Benes Magyarország ellen nem csupán egy ártatlan demars formájában kivánt eljárni, hanem egyéb módon is. Erre öt a külpolitikának mostani helyzete is I wíai ja. meri pyilvánvaló, hogy a lranciák állal állítólag biztosított szabadkéz (amit én egyenesen kétségbe pb> 'vj)k), ' Cseh szlovákiától viszont, ellen| áldozatokat követel. Amiért a csehszlovák visszavonulás megtörtént, az mondva csinált ürügyek alapjáií Európa békéjét felforgatni. Kétségtei len azonban az is, hogy a feszült hely-, zeleh Bethlen István gróf miniszterei, nőknek rendkívül sikerült beszéde vál* J loztatott a legtöbbet. r — Természetes ezek után, hogy a) i Bencs-íél" beszéd nem véczödhcteá! másképen, mint a velünk szemben való] jóakaratnak többszörös hangoztatásán I val. Véleményem szerint akár őszinte, volt Benes, akár nem, kétségtelen poi: Üti kai megkönnyebbülést jelent é>' századok óla Sziriánök és Kisázsiár. ak Perzsiával való kereskedelme. Perzsiából ugyani- négy kereskedelmi ífl vezetett 'Kisáz-ia. Szíria ós Mezopotámia belsejébe; az dsö Efzenimon, a második Úiarbekiren, a liaraiadik Moszulon, s a negyedik Bagdadon át, — de ezeK kozötl a lésltttogatpfaiib ot volt — s mindig az is niarad — a Moszulon át >czctö. Az első Jeettö északi fekvésű lévén, — nem tekintve a magas heg>-eken- vjtó átkelés nehézségeit — nem tudott m'-srfelelni a kereskedelmi kö\ i (élményeknek; visront a Bagdadfc7é irányított karavánot a keresrkodclmet a PcTzsa-öböl és Dél-Mezopotámia -fel • irányították csupán. Moazu!, t Perzsa hatikt tekinlve, központi fekvésű s természetes _ lerakodó-,; Urakoú*ó-, avagy csupán pihenö-helye mindaz. 0ikn. ak a karavánoknak, melyek akár Kisázsiából Perzsia belsejébe, akár Perzsiából Krsázsia-, avagy Szíria felé. akár pedig Szíriából és Kisázsisíból Mezopotámia és a Perzsa-öböl felé törekedtek. Moszubiak leltát domináló szerepe \an a köz"! Kelet kereskedelmi éleiében, aminek következtéién a szellemi és Kulturális téren is vez>ct a többi rokon yárasol. kal sz-. 'mbcn1. Moszul a. ll. i az Wt&b navit]iálizmu?nak nem egy kiváló alakját. Mai nagy jelcntöséltíét azonban az. adta meg Modulnak, hog>- a Ipgutóbbi évekbeli dlü peliokum-forrásokra bnKKa. ilak' a Moszu'lt keléiről, nyugatról és délt<5l határoló területen. Azóln Moszúl. •) világpolitika érdeklődésének középpontjában áll s a keleti városok Közöli oly domináló szerephez julott, hogy idővel teljésen háttérbe fogja szorítani akár Aleppó, akár Ba?d'iil. avagy Damaszkusz jelentőségét. Ha besztirjuk a Kör7ő be^rvét n Mo- 1 szültél délre fekvő Nini rúdba és 5v1 fcitométernyi sugáTral Kört rajzolunkugy kb. megkapjuk a petroleummezölí í magvát, amelybe Nimi-udon kivül be, leesik rjamam Ali, Tekrit, Moszuí! (Ain Kibrid és Ain el Deir), Kajára i\ a Mosziiltól délnyugatra fekvő aszfalt? ' mezők, továbbá a Tigris-folyó keletf paTlján KerkuK-lc!é húzódó köolajföldek. Ez a mat', a centním s a kérdé. ses terület legénckesehb része. Magu^, a KöolajmezöK kisebb megszakításoké kai tovább húzódnak, i— így Kerkuk' alatt Tusz Churmati és Kizsi-felé, ! avagy a Tigris-folyió mentén: Esehre^ ' mije és Tekrit-felé. Ez a körülhatárolt rész általában siV terület és teljesen belesimul Mezopo. tárnia általános képébe, — csupán Mo.. szultól Kelet-felé jelentkeznek a Pelw I zsa határegységek mindinkább lankáísodó dombjai. Ez a terület Mezopoíémiának 4^1 yitathatatlamnl integráns része, mtfi lyef sem Kisázsiához, sem Sziriákox! ^^itilni, m'áV geografiailaa sem WS het. Az éghajlat is különálló, itt; ismereilenek Klsázsia zord telel ja Szíria hirtelen forduló éghajlatváltcfij 'ásai. Hogy csak egy példát említse^,; MOSZJUHJÓI Aleppo-íelé utaztaraban az, éghajlat kellemes, tavaszias volt, s ugyanakkor Aleppéín tul a vonatunk egy napig veszteeelt, mert ft hófúvás iriiatt képtelen -volt ntját folytatni. Ami pedic e kérdéses terület néprajzát illeti, a kisszámú kurdok leszá* mitásával, akik a benyúló dombokon lelhetők fel, az egész területet tisztán arabok lakiák. Tény az, hc'3y nem mindig volt a terület arab, mert volt idő, amikor é területen többségben voJiak <<z arabokkal rokon szirek és káldok. — de ezek is beolvadtak már a; ai: 'í -ágba s ami töredék még Ieltelhető belőlük, az az észak-, északnyugati- s keleti perifériákon éí a ku'rdok közölt a legnagydbb egyefértcslien a/ rah<áíJüal, n lejmairvohb gyűlöletX legutóbbi nseménvek, - a kisen ente teljesen megokolatlan föllépése velünk szemben, óvatosságra int b-nminket; kérdés, hogy a nyilvánosan ' szavak födik-c a valóságot; megokolt lehat. hoKy bizonyos szkrptinzmussal ogac juU Benes kijelentéseit, melyek békülékeny hangja nyilvánvaló. •irivembol óhajtom, bncv c, „h kj., _ iigyminiszter úr ajkától elhangzott szavak egy jobb aimoszfrra beköszöntél jelentsék, az úgynevezett utódállamoknak hozzánk való viszonyát illetőleg, — A magyar közvélemény Bencs úr. ban eddigi működése folyamán isen szívós, igen határozott ellenségét ismerte mes, másik nagy része, talán aíoszMnréiize, vnn abban, honn az utóitPlatthy György nemzetgyülési képviselő, az egységes párt külügyi bizottságinak helyettes elnöke A moszúli petroleum-mezők Moszúl jelentösége - A hatalmak versengése — Az erős kéz uralmát a tőke és szaktudás emelheti — A mai helyzet Főbb cikkeink s Nemzetgyűlési képviselők nyilatkozata Benes beszédéről — Gsssanns: Levél Egyiptomból — Khayatt Wadth NimatuUsh j A mosszull petroleammezök — Nyáry György: A csehek háború előtti kapcsolata a nyngatl szövetségesekkel — Scotns Viator és a tótok — Bj: A dinár katasztrofális válsága — Lndwig Ernői A béketárgyaláson tanúsított magatartásunk tannlságai (3) — Tozncsányl János: Lengyelország és a nemzeti kérdés — Saodális mozgalmak — Tizenkét év története dióhéjban (IV. 1919. jan. —okt. 31]