Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 40. szám - Kormányválság Szerbiában

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1923 dec. 20. X MAGYAR «Ül»POblTlKfl És VILAOOAZD»SXÜ Pilelós szerkesztő: RADlSICS ELEMÉR dr SJCikrszlíscg : VIII. kcr., Rökh Szilárd utca 31. Telefon: Jr.z>ef 62-29 Sierhcszto ítfi órdk_iiaponta d.u. 3-5-la Kiadóhivatal: VIII., her., Wókk Szilárd-utca 4. Iclef n József U3-84 Hz clA.izet - ára: Eqísz ívre; H.IQO K Fel ívre: 7000 K M. gyed ívre I 35u0 K Cj"'» szam dru 350 K Küllőidre hétszeres dr Laptulajuonos: Magyar KüipxlitiKU Iaiit>.iad6 vállalat -OOOOOOOOOO' <XKKK>0<X><><><><X><X> Kormányválság Szerbiában A drscmljet-párt ellenzékbe ment. — A délvidéki földosztás. — UJ ellenzéki blokk alakul. — Uj párt Szerbiában. A szerb kormány helyzete most már változatosságból nem az ellenzék, ha­nem saját pártja bizalmatlansága miatt iyen válságosra fordult. Két mi­niszter már lemondott, a harmadik le­mondását saját pártja követeli, s a sajtó már számol vele. hogy Pasics más megoldást nem találhat, mint hogv márciusban általános választá­sokat irat ki. A legutóbbi napok eseményei a szerb Dolitikai életben a következők: A kormányt támogató dzsemljet, a macedóniai mohamedánok pártja végre megunta. hogy támogatása fejében semmiféle kívánságát ne teljesítsék és a parlament bizottsáqaiban több kér­désben a kormány ellen fordult. Mint­hogy nélküle és a német párt nélkül a Pasics-konnánynak még a horvátok távolmaradáfa mellett sem lenne meg a többsége, a kormány Jankovics köz­lekedésügyi és Koics kereskedelem­ügyi minisztert küldte ki a muzulmá­nokkal való tárgyalásokra és a hely­zet tisztázására. A dzsemljet a követ­kező követeléseket állította fel: Terjessze be a kormány és szavaz­tassa meg a parlamenttel a serijak-bi­róságokról szóló törvényjavaslatot, biztosítsa: a vakufok autonómiáját, ahogy ez a boszniai mohamedán hit­községeknél fennáll, állitson török­nvelvü iskolákat, rendezze a macedó­niai agrárviszonyokat és ezzel kapcso­latban oldja fel a szerb állampolgár mohamedánok birtokait n zárlat alól és állítsa bíróság elé a törökök ell'n elkövetett koszovói vérengzés tetteseit. A dzsemljet képviselői azt kívánták, hogy a megegyezést foglalják irásba. A korltiántt mcqbizotlai minden kér­désben enqedékenynek mutatkoztak. mert az összes török követelések az alkotmány és a fennálló törvények ke­retei között mozognak. Mindössze az agrárkérdésben merültek fel nehézsé­gek, mert a macedóniai kormánypárti szerb képviselők azt követelték, hogy az ő kívánságaik vétessenek figyelembe, vagyis a török birtokok lefoglalva ma­radjanak. Pasics miniszterelnök a le­foglalt török birtokok váltságául a jövő évi költségvetésbe harmincmillió dinárt vétetett fel, a dzsemljet azon­ban ezenfelül külön írásbeli szerző­dés követelt, hogy ezt az összeget tény­leg kiutalják é-s a kért célra. Ferát bég, a dzsemljet elnöke ugyancsak Írásban kívánta a többi Ígéretet is. Végre, abban egyeztek meg, hogy l'a­Sics levél formában qaruntülta a dzsemliet követeléseit, illetve az ezekre tett konnúnvigéreteket, s erre a ma­cedóniai mohamedán pártklub ki­mondta, hoqu újra támoqatni foqia a kormányt. Több szavazásról elmaradtak :i né­mát képviselők is. de szokás szerint titokban, a kormány tisztázta velük is a helyzetet. így ezelőtt egy héttel ugy látszott, hogy a belpolitikai vál­ság elsimult. Két nap múlva a helyzet azonban újra felborult. A magyar délvidéki kormánypárti szerb képviselők a föld­reform képtelen végrehajtása miatt Simonovics agrárrefonn-miniszter el­len fordultak és követelik távozását. Simonovics újra megkezdte ugyanis a földosztást, most uj szempontok sze­rint újra feldarabolják a tulajdonosok­nak eddig meghngyott földjeit is. Rá­adásul megművelt és bevetett terüle­teket osztanak fel, ugv, hogv már nemcsak a föld tulajdonjoga szűnt meg. hanem a vetőmagé is. A kommu­nista elveknek ezt a folytonos térhó­dítását már a kormány pártja is meq­sokalta. A földosztás olyan gőzerővel megy, hocv még százholdas megmű­velt birtokrészekre sem ad a miniszter eladási engedélyt a tulajdonosnak, mert jelentése szerint nem lehet tudni, hogy meghagv-e a törvény száz hold maximumot is a régi birtokosoknak. Simonovics távozása vagy maradása nincs még elintézve, cllcnln-n lemon­dott Uzunovics építészeti miniszter és Jankovics közlekedésügyi miniszter, mert mindkettőt lcszavazla saját pártja. Pasics titkos minisztertanácsot hívott össze és rá akarta bírni a két minisztert, hogv vonja vissza lemondá­sát, de épp a tanácskozás alatt az el­lenzéki sajtó egy olyan ujabb bot­rányt pattantott ki. hogv Jankovics megmaradása lehetetlen, őt már elő­zőleg a pénzügyi bizottságban lesza­vazták a kormánypárti tagok a hajó­zási törvényjavaslatnál, melyet ugv szerkesztett meg. ho«y az állami fel­ügyelet a hajózási vállalatoknál csök­kentessék, s az igazgatóság csak egy­harmadban álljon a kormány emberei­ből. A miniszter javaslatához tárcáját kötötte, javaslatát azonban mégis elve­tették. Azóta kiderült a hajózási ügyek nagy botránya. Nyilvánosságra került a dunai kikötőkbe kiküldött felülvizs­gáló-bizottsőg jelentése, mely szerint a vizsgálat megállapította, hogy a dél- | szláv állam folyami hajóállotnánvöból | tizenegy vonfatógőzös és hatvanhat uszályhajó nyomtalanul eltűnt. A je­lek arra mutatnak, hogy nagy-állásit állami funkcionáriusok bevonásával ezt a hetvenhét hajót külföldre csem­pészték és ott eladták, az államot igy körüliéiül négyszázmillió dinárral meg­károsították. A kormánypártban a bomlás az utóbbi két nap folytatódott. Pantovics képviselő összeütközött Koics keres­kedelemügyi miniszterrel, s minthogy a. miniszterelnök Koics mellett foglalt állást, Pantovics kilépett a pártból, % valószínűleg többen követni fogják. A pénzügyi bizottságban üztoiadmouies pénzügyminiszter benyújtott javaslata csak a németek szavazatával nyert többséget. A/o.st már minden órában az eqési kormány távozásával kell számítani. ugv. hogv a Pasicshoz közelállók vé­leménye szerint a miniszterelnök sem lát más kivezető utat, mint hogy feb­ruárban feloszlatja a parlamentet é» áprilisra kiírja a nemzetgyűlési vá­lasztásokat. A lemondott miniszterek helyét be sem tölti addig. Rögtön azért nem távozik a kormány, mert a költ­ségvetést előbb el akarja fogadtatni a parlamenttel. Az ellenzéki pártok közül a paraszt­párt és a demokraták megint kimond­ták, hogy a költségvetés tárgyalásánál a legélesebb harcot indítják a kor. mány ellett. ÍJavidovics. a demokralák vezére felvetette megint az ellenzéki blokk megalakításának tervét, a tár­gyalások azonban arra a szenzációs hírre, hogy a kormány előkészíti Ka­dics hazatérését, megszakadtak. Radics Londonból már Párisba érkezett és odahaza hívei már a legközelebbi na­pokban várják. Szükség van hazaérke­zésére, mert távollétében a horvát egy­ség bomlásnak indult. A Frank-párt állást foglalt a horvát egység pártja és a parasztpárt ellen. A kormány min­den eszközzel igyekszik a szakítást véglegessé t^nni. Fiadics összesen negyven levelet irt távolléte óta zágrábi lapjába, a Szlo­bodni Dom-ha. Ebben egyik angol fo­lyóirattal polemizál, s azt irja: — Nem igaz. hogy a szerbek és hor­vátok azért akartak egy államba tö­mörülni, mert közös ellenségeik van­nak. A horvátok barátjai a bolgárok­nak, albánoknak, a maqyar és olasz népnek és az osztrák köztársasáqntik és pediq annyira barátai, hoqy a szerb kormány nem vezethet ezen népek eqyike ellen sem támadást a horvátok részvételével. Kijelenti továbbá, hogy pártjával azért nem vonult be a bel­grádi parlamentbe, mert akkor a szer­bek kénytelenek lettek volna — ki­sebbségbe jutván a parlamentben — katonai diktatúrát állítani fel. ez pedig forradalmat idézett volna elő Horvát­országban és Macedóniában, amit bolgár és magyar intervencció köve­tett volna. így végeredményben újra kitört volna a világháború. A zágrábi sajtó nem csinál belőle titkot, hogv Sándor király fontos poli­tikai támyalások kedvéért időzik most inkongnitóban Párisban, a francia­orosz szövetség megújításáról van szó és Oroszország követelésére Franciaor­szág a kisantant államai közül Szer­biára akar támaszkodni. Ezt különben az angol lapok is megírták, hozzáté­vén, hogv Oroszország a szövetség fe­jében Románia elejtését kívánta, Cseh­országban pedig Franciaország nem bizhatik többé, minthogy az megta­gadta a cseh-francia katonai szövetség megkötését. Ezért van szükség francia nyomásra a délszláv egység legalább látszólagos helyreállítására és a hor­vát elszakadási mozgalom szünetelteté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom