Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 2. szám - Daruváry Géza a külügyminisztérium vezetésével megbízott igazságügyminiszter Magyarország külpolitikai helyzetéről - A bolgár összeomlás okai

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 2. szám ITlf iM «F—"'••fFTiTTf—B1 Áfa 20 koror.g Vasárnap, január 14. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőséi;: Rökk Szilárd u. 31. Tel. Józs. 63—29 KíadóVvíiíal • Budapest, József-kőrút 5. Tel. József 43 RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 960 kor. Péi évre 480 kor. Negyed évre 240 kor. Külföldre kétszeres ái X DoiPMVáry Géza a külügyminisztérium vezetésével megbízott igazságügymmiszter A-f*agryai*oi»szág külpolitikai hetyzetéröt 3tz oszird.it fsanceiUií-^al \oat& magegy ezésilnfi i oéfccs zenét eíünfi gs/aíconiati megnpilvtínuídsa — Hajlandók vagyunft bái*meiyik szomszédos útiammal oéités megegyezésre tépni A Nyugaton és a keleti konferenciával kapcsolatosan lejátszódó események kétségtelenül igen nagy jelentőségűek, amelyek joggal kötik le a külpolitika minden faktorának legfes?.ültebb figyelmét M'ndazoDáltal az a tény, hogy ma bizonyos idegesség észlelhető a magyar közönségben, csak természetes visszahatása annak a mesterséges propagandának, amely kétségtelenül irányilja nemcsak a bennünket környező államok közhangulatát, de bizonyos fokig érvényesülni tud a nagyhatalmak országaiban is. Egyik legkedveltebb fogása ennek a propagandának,hog j a magyarságot Európa békebontófának tünieli fel, annak a nyughatatlan elemnek, amelytől joggal félteni lehet világrészünk csöndjét és nyugalmát. Ez a propaganda tuJzalo3an nem akar tudomást venni arról a tényről, hogy Magyarország, a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság ellenőrzésével hadseregét lefegyverezte, a trianoni békeszerződésben előirt létszámra korlútozta és nemcsak nem bővelkedik hadfelszerelési tárgyakban, de a katonai ellenőrző bizottságnak 1921-ben történt megállapítása szerint több szükséges cikkben hiányt szenved, miután még azt a csekély készletet is, mely a monarkia összeomlása után birtokunkban maradt, szinte egészében magukkal"vitték a román megszálló csapatok. Magyarország jövője ugyszólván a jóvátétel kérdésének miként való elintézésétől függ. Magyarország feltétlenül reméli, hogy a nagyhatalmak elhatározásukat a trianoni békeszerződés szakaszaiban foglaltaknak megfelelően a .tényleges közgazdasági és pénzügyi helyzetre való tekintettel" s .az igazság és a méltányosság elvei szerint" fogják irányítani. Magvarország, mely területének kétharmadrészét volt kénytelen átadni a szomszédos államoknak, az átaáoit területeken levő állami javak értéke fejében máris 16 milliárd aranykorona értékű jóvátételt fizelell.", A megmaradó országrészt pedig a megszállás és a forradalmak gazdaságilag olyannyira tönkretették, hogy még oíy csekély további jóvátétel követelése is közgazdasági életének teljes összeomlását jelentené. Magyarország, amelyet oly szívesen szoktak. harci készülődéssel megvádolni, éppen az elmúlt napokban adta komoly békeszeretetéuek tanújelét Ertem ezalatt Seypel osztrák kancellárnak budapesti látogatását és az e látogatással kapcsolatos tárgyalásokat, amelyek mindkét telet meggyőzték arról, •logy a kél kormány kalandmentes, békés politikának a hive és elhatározott szándékuk, hogy békeszereleiükei, a két államnak egymáshoz való viszonyában, gyakorlati módon is kifejezésre fogják juttatni. Ezért mindenekelőtt megegyeztünk abban, hogy a két ország között elölordulható bárminő vitás kérdést döntőbíróság elé fogunk terjeszteni, ha megelőzően a diplomáciai tárgyalások során nem tudnánk egymással megegyezni. Az ennek a döntőbíróságnak megszervezésére irányuló egyezséget a két kormány legközelebb aiáirja, majd a kész szerződést áttesszük a Nemzetek Szövetségéhez. Ennek az egyezségnek a: életbeléptetése után Magyarország és Ausztria közölt, a komoly konfliktusoknak még a lehetősége is kiküszöböllnek tekinthető. Megemlítem, hogy a tárgyalások során elhatároztuk azt is, hogy a már megkötött kereskedelmi szerződés életbeléptetése után ujabb tanácskozást kezdünk, hogy a mostaninál intenzivebbé tegyük a két ország kereskedelmi összeköttetését és a lehetőség szerint megkönnyítsük az áruforgalmat. Az Ausztriával való tárgyalásunknak természetesen semmiképpen sem lehetett célja, hogy visszaállítsuk a két ország között azelőtt fennállott államjogi kapcsolatot. Mindkét állam közvéleménye oly határozottan és kifejezetten ellene nyilatkozott a két országot egy/ormán érdeklő közgazdasági problémák ilyeténkép való megoldásának, hogy eféle terű megvalósítását mindkél állam kormánya teljesen kiküszöbölte politikai programjából. Mivel azonban a két miniszterelnök találkozása mindenkép megkönynyitelte a két ország egymáshoz való barátságos viszonyának szilárdítását, megegyezésünk egyúttal egész Középeurópa békéjének biztosítéka is lett. Az osztrák kancellárral való tárgyalásunk természetesen azt a készségünkéi is jelzi, hogy hajlandók volnánk bármely szomszédos állammal egyezségei kölni, nemcsak hogy ezzel megépítsük a béKének szilárd alapját, de hogy visszaállítsuk Középeurópa nemrég oly virágzö területén a normális közgazdasági viszonyokat. E szándékunknak a megvalósítása azonban nem kizárólag tőlünk függ. Csehországgal már régebben megindullak a tárgyalások. Gazdasági tárgyalásokra való némi hajlandóságot utóbbi időben Jugoszlávia is mulat, amely állam ellenben teljesen elzárkózott eddig a hasonló tárgyalások elől, az Románia. Láthatjuk tehát, hogy csak a legnagyobb tájékozatlanságnak minősíthető, ha a világ közvéleményénél: egyrésze befolyásoltatni hagyja magát oly hircktől, amelyek nemcsak minden alap nélkül valók, de amelyeknek ellenünk irányuló éle nyilvánvaló. A magyar kormány teljesen tudatában van annak, hogy a hosszas háborúk és forradalmak pusztító esztendei után kizáró-in csak a békés munka tudja Magyarországot talpraállifani. Magyarország külpolitikájának eddigi jelentősebb mozzanatai: a portorosei, a velencei, a génuai s most legutóbb a budapesti tárgyalások mind ezt a célt szolgálják s nem hiszem, hogy akadna fórum, amely tárgyilagos vizsgálat után legcsekélyebb bizonyságot is találna a rólunk szélrepitett vád bizonyítására. A magunk részéről sajnáljuk, hogy vannak, akik ezt az ellenséges szándékból támasztott atmoszférái önös gazdasági céljaikra akarjak kihasználni. A magyar kormány minden hatalmában lévő eszközi meg tog ragadni, hogy ezeket az erkölcstelen manipulációkat meggátolja és békés szándékainak ezentúl is érvényt szerezzen. Magyarország ereje igazságában és tiszta lelkiismerelében van, amelynek tudatában nyugodtan szemléljük a körülöttünk zajló eseményekel. A bolgár összeomlás okai A középponti hatalmak katonai ós diplomáciai baklövései — Az entente pacifista hadjáratának sittére — Az utolsó gyászos végű offenzíva Irta: NYÁRT GYÖRGY I. Szeged, január. Midőn a fiatal bolgár áUam ellen 1915 őszén a központi hatalmak oldalán a világháborúba beavatkozóit, tette ezt részben azért, mert elórkezeitnek látta az időt az idegen uralom alatt lévő bolgárok fölszabadítására, másrészt valami módon elégtételt alkart venni azért az orgvitkosságért, melyet volt sz£lv©tsé«estárs»t" a balkán háború gyümölc-séneik elrabÍrásáért ellene elkövettek. Bulgária akkor nagyon .Tói tudta, hogy a bai'káni háborút a későbbi nagy-entente Qnanszirozta, hiszen a balkán háború gyümölcseit kezdetben m&ffa is élvezte. Hogy mégis a központi hatalmúik oldatán avatkozott a háborúba, annak oka az, hogy csak innen rémíthette az összes idegen uralom alatt átló bolgárok egyesítését. A ttiőn óhajtott cél megvalósítására nem kellett soká várni, mert az 1915. év őszén és telén Mackensen vezérlete a'att álló szövetséges csapatok Ószerbiát és Macedóniát elfoglalták a bolgároknak, mis 1916 őszén szintén Mackensen vezérlete alatt a bo'gár határt a Duna torkola.ái-ő tolták 'kiBolgár uralom alatt állott a \zerb és bo gár nép által sokat v.tatott terület, a Morava folyó keleti partja is és így a bolgár álmok Simon cár birodalmát látták megvalósítva és elérték mindazt, amit legtávolabbi remények megvalósulásának vehettek. E lenség csak déiem, Szaloniki körül állott. Nagy hibája von a központi hatalmak katonai és diplomáciai vezetésé nek. hogv az i'Jlb. évi „diadalmas TJham alkalmával a Balkán-félszigetet ucm tisztították mes t«' j»«-p az -nségtől. Igaz. hogy 1915 telén Szalomkinek nem tulajdonítottak nagyobb fontosságot, pedig aki a Balkán népeinek gondolkodását ismerte, nagvon jól tudta, hogy a szerb és később az oláh csak Sraloniki felöl várta a fölszabadulást a központi hatalmak megszállása alól. ami később sajnos be is teljesedett. Hogy miért nem mentek Mackensen csapatai S*aloniküe, annak okát Konstantin király személyes beavatkozásúban kellett keresni, mert tény. a központi hatalmak nem birtá'k volna a tulhosszu gűtö* partvidék védelmét vállami a nyugati szövetségesekkel szemben. Ennek el'enére nem lett volna szabad Szalo-.iikit, mint egy élő tiltakozást otthagyni, ha az akkori startégiai okok annak el. foglalását nem is tartották 'feltétlen szükségesnek, már érzelmi szempontból sem. mert ennek ottléte a\]nnó6 reményt és kitartást adott a soha nem' csüggedő szerbségbe. Bulgária élvezte a háború gyümölcseit, de ennek eredményét nem szívesen osztotta meg a nagy szövetségessel. Németországgal. Pedi« ők is sa<