Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 17. szám - A temesvári román népgyűlés

MAGYAR KMiiPQWTIKA Vasárnap, 1923 április 29. J jesen nélkülözi a nyugati államok no- J dern alkotmányos szellemét... A magyar kisebbséggel szemben tanúsított mai bánásmód csak arra alkalmas, hogy a nemzetiségek közt még jobban kiélezze az ellentéteket. Közigazgatás tekintetében nem fejlődtünk, hanem sülyedtünk. A királyságbeli közigazgatás rozoga és ezt akarják az itteni fejlettebb közigazgatás helyére lenni. A királyságbeli politikusok az itteni románságnak szemére vetik, hogy nem ért a közigazgatáshoz, inert a magyar uralom alatt abba nem volt beleszólása. Ez nem felel meg a valóságnak. Igenis volt beleszólásunk, s a községi és megyei gyűlések valóságos kis parlamentek voltak, ahol a románok is hozzászóllak a közdolgokhoz. Román ember is elég volt a közigazgatásban. * Jellemző, hogy készíti elö Bratinnu az utat Avarescunak. 22-én folyt le Bukarestben az Avarescu-párt alakításának ötödik évi fordulója s, a jubiláris ünnepélyre Nicolescu-Dorobantzu. a Bukarest-vidéki prefektus karhatalommal tereitette be a parasztságot, csakhogy azt a látszatot kellesse, hogy a nép nem a parasztpárt hive, hanem az ál-ellenzéki Avarescuíéle néppárté. ,0000<><><XXX>C<><X><><>00<X>0<>0<><>0 Feszültség a Keleten A Magyar Külpolitika jelezte már a sziriai határon lejátszódó eseményeket. Tekintve, hogy ezeket a híreket nehéz ellenőrizni, bizonyos kételkedéssel, fogadtuk a. francia forrásokból származó jelentéseket. Ma már azonban odafejlödtek az események, hogy Gouraud tábornok visszahívása megtörtént és Weygand már el is foglalta uj hivatalát s fcemal Adanában s Nerszinában Szíria' hovátartozandóságáról tett kijelentéseinek hátvédei biztosítják a sziriai határra dobott török csapatok. Gouraud szíriai politikája csődöt mondott — mert a békét szolgálta, mert biztosítani akarta, hogv a törökség Kisáisiában, — tehát a törökök által lakott területen — tényleg uralkodni tudjon, megszabadulván egyrészről a görögtől, másrészről Anglia konstantinápolyi s a szovjet angorai ölelgetésétöl, amelyen elzárták volna a török birodalomtól az éltető levegőt. Azonkívül fegyvert és muníciót hagyott bálra a zilált kemalista csapatoknak Adana-Verszina vidékének kiürítése alkalmából. A francia általános külpolitika is bele tudott kapcsolódni Gouraud. céljainak útjába s elhagyta a sévresi partot, hogy Udligájának törtetését agy a Boszporusnál, mint a Tigris—Eufrát Útpályáin megakadályozza. S íme most Franciaország, aki annyit áldozott Angóra szimpátiájáért, ->- ugylátszik a partot, a szövetségi egyetértést elhagyta, mert Kelet vizeinek mélységeire nem számított. Gouraud-nak azért is távozni kellett, mert befelé szintén békés uton igyekezett rendet teremteni; Szíria sokat felemésztett az államkassza terhére; Gouraud az arabokat ugy akarta megnyerni a francia megszállásnak, hogy Szíriát emelni próbálta ugy a kultúra, mánt a vagyonosodéi tekintetében — de itt is kudarcot vallott, mert az arabok mindvégig ellenséges viszonyban maradtak a megszálló csapatokkal szemben. Paris tehát felmentette Gourauá tábornokot s kivezényelte Weygandot Éles ellentót; mert Weygand erőskezű katonaember akinek a Játszmában a fegyver a döntő szó s aíki hajlandó fegyverre) is kicsavarni a békét s a rendet ugy a benszülőtt arabokkal, mint pedig az előretörő tőrötökkel szemben. Weygand törhetetlen hive az antant-egységnek Keleten. Weygand kinevezése tehát a francia politika viszszabozását jelenti arra a bázisra, melytől elszakadni próbálkozott: viszsza Anglia mellé. De a megtörténteket visszacsinálni sohsem lehet ugy, hogy azoknak nyoma n» maradion, mert Anglia már más uton halad, mint haladt volna akikor, ha Franciaország nem hagyta -volna ott a sévresi paitot. Ma Anglia feladta boszporuszi aspirációit s e2v évre kitolta a Mosszu'i kérdést s egyáltalában nem kiván ténydegesen beleavatkozni kollégájának megmentése érdekében, ha c^ik nem éppen nyomná ö is a fuldoklót egy pór arasznyival a viz alá. WeySnná kinevezése a keztyüs kéz politikájának a végét jelentené Szíriában — s éppen ez a kinevezés fnyja az arabsúg bizonyos százalékát a törökök karjaiba kergetni, akik talán Weygand erős keze ihelyett inkább Kemal csontos öklét választanúk. A nép hangulatáról eddig biztos hireüVk nincsenek — (e napokban vártuk a . Magyar Külpolitika" Sziriiban tartózkodó munkatársának a közlé-ét) — de már most megállapíthatjuk, hogy az arabsán nem tudna belenyugodni egy elmiomö kéz uralmában- Arai Íven optimisztikusan Ítéltük meg annak idején a Masszuli kérdést — s ezt a felfogást későbben az események is igazolták — éppen annyi joggal pesszimisztikusan szem'élheUük a sziriai határ eseményeit. Igaz ugyan, fiogy a l.'iusannei konferencia összeült már s eKg gyors ütemben történnek a megállapodások — de éppen ez a szélcsend a közelgő viharnak a takarója, mert Lausanne idegesen kerü'geti azokat a kérdéseket, ami miatt egyáltalában összeült. De azért nem hisszük, hogy szíriai határon indulna meg az a lavina, amely felfartózhatatlanul izekre szedné Kelet mai képét. Nem bocsátkozunk .óslásokba, csupán azt tarUuk szem előtt, hogy hová vezethetnek az események, ha a törökök valóban tért nyernek Szíriában? A tőrötök sziriai uralma megdöntenó a cionista alakulatot Palesztinában s az angolok egyiptomi életót abban az órában lehetetlenné tenné. Ezt a feszültséget a Chester-féle egyezmény idézte elö, amelv teljesén kijátszotta a francia igénveket Kisázslában. A Chestei-féle egyezmény oly mélyreható s annyira tetszetős gazdasági tervezet, amelvre a legvérmesebb diplomata sem gondolt. A „Magvai Külpolitika" ielezle már „a bagdadi vasútvonal mentén" cim alatt azokat H szükséges vasúti ágak stb. kiépítésének a iósáffát — de ezek papiroson rögzített tervek voltak, amelyek mind a Chester-féle egyezményben valóságos testet öltenek. De a Chester-féle egvezménv Törőkország gazdasági rabszolgaságát ís jelentené —, egv időre. Angóra három év alatt éppen három orientációval operált; orosz, francia, s legújabban amerikaival. Mindenesetre tény, hogy Angóra e lépéssel mester! móílon taktikázott — de hogy komolv lépésnek tartsa, az kétséges, — hisz a nemzetgyűlés egy-két nap alatt kellő bepillantás nélkül, — szinte parancsszóra emelte törvényerőre az egyezményt, pedig ilven mélvTeható iavasíatot a nemzetgyűlésnek lobban kellene me^hányni-vetni. így várjuk az eseményeket, mennyiben igazolják Angora lépését. Kilowatt Wadih Ximatullah., >00000000<><><>00000<>0<X>00<>0<Xi — Sajtópropaganda Amerikában. Érdekes törvényjavaslatot terjesztett Thaner szenátor Nevr-York állam kongresszusa -elé azzal, hogy 1 millió dolláros szubvenciót indítványoz arra a célra, hogy New-York ál'am érdekében fejlesztessék a saitö-propas-nda. A „Népszava" na^y elismeréssel fogadia a szenátor indítványát és rámutat, hogv az amer'ka' állam k közül ezidöszerint csak KaVfoni^a t's N.-Jersey haszná':ák ki kérőképpen a publicitásban rajlő nagy erőt. Helyesli hogv Thayer egvszersnrnd egy bizottság ellenőrzése alá akarja helvezni az állam propaganda-politikaiját, mert, úgymond, csak az -a sajtó-szolgálat jó. amelynek 'költségéi kibiriák » legnagyobb ellenőrzést is. A román áUa.mpolgé.raág kér. dése. A Bra'sói Lapok írja, lmgy ^ oiláh állampolgárság megszerzése fölött a szenátus és a kamara m'ás-má3 módosított szakaszt fogadtak el az alkotmány-vita során. A szenátus a tervezet eredeti szakarát ugyanis ugy módosította, hogy az állampolgárság meg. szeríése fölölt a szenátus és a kamara kebeléből kiküldött bizottság dönt, raig a kamara határozata szerint az oláh állampolgársággal való felruházás joga a kamara és a szenátus plénumát illeti meg. Az elleniét kiküszöbölésére minisztertanács ült Össze, de a döntés még neiji ismeretes. A talajdon kisajútft&sr61 a román parlament az alkotmány-vita sorén ugy döntött hogy a tuajdomkat csak előleges fizetés esetén lehet •kisajátítani! A vált ságdijat a bíróság állapítja meg előzetesen. A községi tulajdonokból kisajátított erdők, amelyek eddig a,környező községek 'akói. nak tűzifa-szükségletét elégítették ki, továbbra is megmaradnak a község tulajdonában, illetve a községek lakossága 20 kilométeres körzeten beiül szabadon elégítheti ki a kisajátított erdőkből faszükségletét. A földalatti javak nacionalizálására vonatkozó szakaszokat eredeti szövegezésükben változatlanul hagyták. >0<X>C>0<X>0<><X)<><X>OOC<>C<>0<X><>^ KÖZGAZDASÁG. — A Salgótarjáni tőkeemelése. A salgótarjáni kószénbánva rt igazgatósága a május 3-ára egybehívandó közgvülésnek azt indítványozza, hogv az értékcsökkenési, a felújítási és a rendes tartalékalapok bő javadalmazása, valamint az alapszabályok elöirta levonások után fenmaradó 145.596.442 korona összegből a tisztviselői nyugdíjalapnak 10,000.000, a társpénztár nyugbérosztálvának 10,000.000, a Chorin Ferenc dr. nevét VÍSPIÖ szanatóriumnak 5.000.000, kulturális és közjótékonysági célokra 5.000.000 korú nát és osztalékul 322.500 darab osztalékra jogosult részvény után részuénuenként 300 koronát fizessen. A fenmaradó 24,206.425 koronát pedig az 1923. évszámiájára vezetik át Indítványozni fogia továbbá az igazgatóság az alaplökének 650 millió korondval történő felemelését olymódon, hogy a forgalomban levő 500.000 darab 200 korona névértékű részvénv névértéke a tartalékalapból 1000 koronára bélyegeztessék fel és ezenkívül 250.000 darab egyenként 1000 korona névértékű uj részvény bocsátta sék ki és ezekre a régi részvényeseknek aa elővételi jogot 2.-/ arána&an ajánlják fel. — A .Szikra" Magyar Gyujtégyárak Részvénytársaság igazgatósága a május 4-ére egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja a jelenlegi 20 millió K alaptőkének G0 millió K-ra leendő fölemelését. A ja\aslat szerint minden régi részvény alapján 2 darab uj részvény lesz átvehető, darabonként 500 koronáért. — Az Angol-Magyar Bank igazgatósaga megállapította az 1922. december 31-évél zárult XXXII. üzletéyére vonatkozó mérleget Az üzlctév bruttó nyeresége 439,437.524 K (az 1921. évi 123.347.578 K-val szemben), míg a tiszta nyereségegyenlet 132.309.375 & (az 1921. évi 52.056 308 K-val szemben). A nyereség hovaforditása tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja az évi rendes kögvülés elé terjeszteni, hogv abból az 1922. évre osztalékjogosult 575.000 részvény utau 30 százalék, azaz részvényenként 120 korona osztalék fejében (tavaly 13>á százalék = 54 K) a részvényesek között 69 millió K fizettessék ki. a rendes tartalékalap 25 millió K-val gyára pittassék, a bank alkalmazottai Nvugdij'ntcz'etének 10 millió K adományoztassék. mig az alapszabálvszerü levonások után fenmaradó 16.998.656 K az 1923 üzlelév számláiára vitessék át. — Magyar Ruggyanlaárugyár Rész. vénytársasőg. A napokban tartott közgyűlés 150 százalék = 300 korona osztalék kifizetését határozta el. Az igazgatóságba Papp Gén báróL a felügyelő-bizottságba pedig Vágó Jtz^efct választoltak meg uj tagokként. , — A Szegedi Kenderfonógyár R--T. nlaplőkéjét 27.000 darab 500 koronás uj részvény kibocsátásával az eddigi X7.000.O00 koronáról iO.ioü.QOO ioronüra felemelte. Az összes uj részvények 2:1 aiányban 10.000 korona árban a részvényeseknek ajánltatnak föl. Az elővételi jog f. é. május hó 5-ig Szegeden a társaság pénztáránál és Budapesten Kohner Adolf Finl rétfnél gyakorolható. — A Wiener Bankvereln igazgató-tanácsa megállapította az 1922. üzletév mérlegét, mely 16,128.026.399 osztrák korona tiszta nyereséggel zárult a tavalyi 043 millió 526.787 osztrák koronával szemben. Az igazgatótanács a . május t.Viki közgyűlése elé azt a javaslatot ter jeszü, hogy résrvénycnkiut 3000 — 10 százalék osztrák korona osztalék fizettcs sék és a részvénytőke 11,719.800.000 koronáról ló milliárd o. koronára fölemeltei sék. — A Magyar Országos Központi Takarékpénztár 1922. üzletévé 46,752.577 K 19 fillér nyereséggel zárult. Az igazgatóság a folvó hó 28-án tartandó rendes közgyűlésnek 250 korona osztalék (tavaly 120 Kj fizetését fogja javasolni. — A Wintcrnltz >L A J. konfekciógyár rL közgyűlésén tetemes tartalékolás mellett 10 százalék osztalék kifizetését határozta ct Továbbá határozatba ment a részvénynek a tőzsdére való bevezetése. A szelvényeket mától kezdődően a Straiser ét Társa cég (V., Nádor-utca 11.) váltja be, amely cég a részvények bevezetésével is meg van bizva. — A Magyar-OIasz Bank R.-T. a minap tartotta Cnstigíioni Camillo elnöklésével rendes közgyűlését, amelv az 1922. évre 17H százalék = 35 korona, mult évben 8 Jí százalék ss 17 korona) osztalékot állapított meg. A közgyűlés Almássu Imre gróf, Bnrirr' Arnold, Doroghi Ervin dr. és llartenstcin Jenő urakat az igazgatóság. László Fülöp és Radisics Gvörgv urakat pedig a felügvelőbizottság tagjaivá megválasztotta. A közgvülést követően megtartott igazgatósági ülés FreunJ Pál és Salamon Andor igazgatókat ügyvezető-igazgatókká nevezte ki. — Anglo—Austrian Bank Limited. A budapesti képviselőség ui cégének bejegyzésével a banknak Iondoni székhellyel angol intézetté való átalakulása megtörtént. A régi Angol-Osztrák Bank részvényei tehát a londoni AngloAustriirn Bank Limited részvényeire cseréltetnek át a budapesti képviselőség főpénztáránál április 23-tól 28-ig oly módon; hogv 4 darab régi részvényre 3 drb nj, egyenként 1 font névértékű részvénv adatik ki. — Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár április bonap 21-én tartott közgyűlése elfogadta az igazgatóságnak összes javaslatait s azokhoz képest az 1922. üzletévre részvényenként ISO korona osztaléknak április 23-itól kezd™ leendő kifizetését és az alapszabályoknak > módosítását határozta el, végül pedig Bolgár Ferenc Blscara Endre, Dirnfeld Adolf, Rónag Károly dr..és Zsoldos Károly dr. eddigi felügyelőbizottsági tagokat újból megválasztotta. — A Magyar Kereskedelmi Hitelbank az 1922. évben elért K 20,905.482 nyereségből 60 iorona (30%) osztalékot fizet — Budapest—Warnsdorfl Pamutszövefgyir r.-t cég alatt egy warnsdorfi cs teplizschőnaui nagyiparosokból álló cso port és t Strasser és Társa bankház (V., Nádor-utca 11.) részvételével pamutszövőgyár alakult 260 millió korona alaptőkével. A gyár az újpesti madridi-uti 3000 négyzetméteres telkén épült telepén egyelőre 60 szövőszéken pamutszövetek gyártására rendezkedett be. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. BodanesU 1923: Nxomatoti a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rókk Szüárd-jicca 4.j, Felelős nyomdavezető: Nedeczky László