Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 16. szám - Szerb-horvát tárgyalások

Vasárnap. 1923 április 22. MAGYAR KÜLPOLITIKA 1 Aegci-teiiger szigeteire <lei>orl-. M»a. \ munkássai-iiak erélyes és ügvséses k-ilépése sikerrel j; Ut á vwetúik visszakapták szabadságukat. A» A!talúni: 5 Munkásszöyeiségen kiviil maradt munkusszerve/. eti'k közül csak a kikölőmunkások.: i vasutasok csoportját lchci megemlíteni. Azonban a IV. I„Y vasutassztrájk után a koniiminista befolyás a vasutasok csoportjában is ü. i'nviia mege. o. >ödott. hogv a kormány szükségesnek lália az 1922. évi április; * összehívott kongresszust, amelyen az Általános Munkásszö-. elvéghez való csatlakozás clhaláro*ása biztosítva volt, betiltani. Az 1922. év végen az Általános Munkasszövetségnak nagvobb csoportját képezte a dohánymunknsik 16000, a tengeri, és kikötömunkúsok S500, az f. ektroterhn'ikusok 5000. a sütömunkások 3000, a szállítómunkások 1500 tacu szervezete Görögországban összesen 150— •JOO. OOO munkás van. akik közül az iparban dolgoiík 36. 000., \z Általános Munkásszövei. séa, keretében 40. 000 -/eivezett munkás csoportosult. Az egyes szövetségi csoportok sajtóongénuuiokkal is rendelkeznek. \ vas. iitassservezel lapja 5000, a d'. 'iié/nvmtpikássíervézeté 3000, a posta- és távirómunkásszervezeté 2000 példány* ban jelenik meg. A kommunista i>árt lapja a.. Risospastis'', amely egyúttal központi orgánuma az Altalános Munkásszővctségnek is. Az Alíalános Munkásszövet; ég, együtt dolgozik a kommunista párttal és organikus kapcsolatban van azzal. Minden fontos akc; ót a kommunista párt oz Általános Munkásszövrtséggel közösen szervez mec és a kiáltványokat is a. viiltfsen irják ocooo«oc<x>ooocoooooo<>ocooo<>cooooooo<x>oo*ooooooooo<>ooo<> San Marino forradalma A fasizták ragadták magukhoz a hatalmat A háború utáni világválságban két s?éKe<. (jjps iránvró hallunk legtöbbet: a kommunizmusról és a fásitfinusról. Meglehetős rokonjelenségek. A viiág kiábrándult a háború és az azt követő bjke öfületéban mindenféle régi rendszeritől é% jelszóból. Az alkotmány, a szabadság1, egyenlőség, testvériség, mind nem akadályozta mog, hogy a világ egyik fele a másik felét és önmagát e! ne pusztítsa, természet, szerű folyománya tehát a kiábrándulásnak, hogy legalább átmenetileg tudni sem akar ezekről a régi jelszavakról. Az orosz kommunizmus éppen olyan zsarnokság, az egyéni szabadsá. got teljesen megbénító rendszer, mint az olasz fasizmus, de mindkettő megvan. mindkettőVcl számolni kell és bármilyen véleményünk van is róluk, c' kell ismernümk. hogy ez idő szerint Európában a legnagyobb hatóoro. Normális körülmények között mindkettőt csak tömegőrületnek lehetne bélyegemi, a mai viszonyok között azonban uralkodó kormányrendszerek. Érdekes párhuzamot lehetne vonni a két rendszer közt. de nem ez a célunk. A fasizmus hódító erpjérc akarok íünutatni, hogy legújabban uralomra tudott jutni ecy olyan ezerötszázéves országocskában is, mely fölött a századok t. 'ljesen nyomtalanul rcpiifc'ek el, mely nem politizált, mely valóságos kis Eldorádó volt a marakodó néprk. tengerében, olyan apró áííamocska, melynek létezéséről is csak igen pontos statisztika Kézikönyvekből lehetett értesülni. £x most ez az állam t» fasiztéoá alakult. Sun Marino 'köztárwaságró'í van SZŐ. Ez a boldog ország az. olasz félszigeten húzódik meg Birninitől nem messzidéire. Só négyretkilométer terjedelem. ÍM H tehát éppen tizenegyszer lérne el Kecskemét területén. Van 11. 000 ipkoa. Valamikor Dioclefian c«jszírnik, a kereszténységre, áttért egyik nt?toriánus kapitánya. Mari-mis alapította s jóla is vette nevét. A legenda szerint, mert hadserege, államadóssága, kii'', képviselete s más eíTéle kelléke ni-icseni ugyan San Marinonak, alapítási legendája azonban van, Ma. -ians a Titán tetején imádkozott és utána látomása volt. hogy egy angva) száll le az égből és ezt mondja: — Szabad és nemes államot fogsz, alapítani, mely túléli az összes, lobbi országokat, ba utódaid meg tudják becsülni a szabadság jótéteményét. Marinus rögtön keresztet állított fel a Titanhegyvn és rávéste a tiberf* szót. Aztán megalapította az ui várost rs államot, melynek azóta babonás jelmondata volt a szabadsáv. Szabadság uralkodott itt rnásfé-lcírcdéyen ót, demagógok és agitátorok nélkül. Alkotmánya ennyi idő alatt nem változott: a polgárok választanak egv hat. van tagú tanácsot, ez választ két régemskapitáiiyt. ezek közül egyik köztársasági slrjök. a másik rniniszterválasztás s rendesen a másik lesz miniszterelnök és az egyik köztársasági elnök. Minisztérium nincs, hadsereg nincs, hivatalnokok nincsenek, a két régens intéz e! mindenféle hivatalos ügyet, ezész karhatalmuk két rendőr: egyik az Országház kapujában, a másik az előszobában. Az Országház egyúttal városiház. múzeum, anyakönyvi hivatal és bíróság- A hatvuntagu városi tanács havonként összeül s tudomásul veszi aa államügyek menetét. Nincs restancia, egyik üléstől a másikig mindent fel kell dolgozni. Az állam többi lakosa végzi nyugodtan dolgát, nem politizál, nem izgul, idegenekkel nem ion össze, mert a kis államnak nincsen vasútja, az olaszországi vasul vonalak ríeut érintik s aki oda akarna látogatni, a legnagyobb nehézséggel talál oda, annyira félreesik niindeníéle fortalomlól. iMig köröskörül másfélezredéven áf gyilkolták egymást az emberek, elbukott a nagy Római Birodalom, Ipngohardok. cgvéb barbárok özönlötték cl Itáliát, majd a középkorban gvejfek és gibbclinek marakodtak, idegen bódítók ülték moö századokra az olasz rónákat, a Titanhegv sohasem látott ellensvtfet. Nem esett utiába senkinek és Napóleonig semmiféle hódító fel nr-m fedezte. De Napóleon is annyira tiszteletben tartotta az é-vszázados szabadiig békés fészkét. h"KV nem vonull be oda, hanem 1790-ban egy Monge nevü tisztiével, mint követtel kerestette meg. Onofri volt » rfUenskan^lánv. Ennek adta elő u francia követ Napóleon üdvözletét, összehasonlítva ékes beszédében San Marinot AténneX THé&aval. ltómával s az ókor egj-éb hires ki">/>, ii'saságaival s aztán felajánlott jelentékeny szomszédos területeket ajánoVkul. bOftv kebelezze be San Marino. OHWW és a tárnics vissza, utasította az a jándékot. Napóleon kissé, elbámult, de nem bnragudott meg. finnem levélben írta m?« a régensnek. bogy ö megérti ezt a nemes gesztust, metóVél nz ország területének mwwgyobbitását visszautasított;, s küld helyette néhány szekéY búzát és négy ágynt. A tanács köszönettel fogadta a búzát, de az ágyukat, visszaküldte. Sun Marino nem háborúzott soha SettkiveU nincs ís katonasága, nem is akar tartani s icv ágyukra nincs szüksége. Azóta megint eltelt ötnegyed cvszá. zatl. San MaTÍnot nem Iráiilolla azóta sem senki, pénzének értéke nem ment le. budgelje nem /. (u\iH deileittel s most mégis s-z n hír jön. hogy a fasiszták San Marinob; \n meabitktaUák a tonácot és kezükbe ragadták a hatalmat. Hát már a THaiihegy, sem ÜWBUD" a háború utáni felfordul ásókkal szimben? <X><X><>^<>OsX>OOC><><?<><><><><^^ jVMMyjm KÜLP0LI7 **mmd*n ho 1-től és 15-től kezjSittft^Tiifí"lebet el°íl2efDiPár nappal Szupiló Gyivó földmüvelésügyi minisz'ter balul kiütött zágrábi kiküldetése után. Itftdics azt a két parasztpárti képviselőt, 1 akit a Szupijóval való tárgyaiáira is delegált. Macsek és Krnjcvics ügyvédeket, belgrádba küldte. Macsekék belgrádi ltja a be nem avatottakat meglepetésként érte és maga az a ténv, hogy Hádics Szupiló kikosarazása u'án lét>és?ket fesz a megegyezés felé, optimista hangulatot keltett. Macsek és társa összesen egy napot töltöttek Belgrádban. Először Jovánovics Ljuba vallásügyi miniszterrel tárgvaltak. aki ma Pasics mellett a radikális párt föirányilóia. s akit a kormány már régebben megbízott a horvátokkal való tárgyalással, azután Jovánoviccsal és Pasiccsal egvüll. ITazá utazásuk elölt a horvát képviselők bizakodó kijelentéseket tettek és Pasics ' ' rnvezetéböl is a megegyezés lehetőségének hirc terjedt el. Hogy tulajdonképen miről folyt a tárgyalás, azt nem tudjuk pontosan, líádics lapja azt irta, hogy a két képviselőt a parasztpárt vezetősége küldte Belgrádba azzal a megbízatással, közöljék a radikális párt vezetőive), bogv: 1. a Horv. il Nemzeti Képviselet addig semmiféle tárgyalásokba nem bocsátkozik a radikális pirttai, mig a kormány Horvátország parcellációját, j •— a vidovdáni alkotmány megvei beI osztásának végrehajtását, a horvát orí szágos kormány likvidálását, horvát ; megyéknek a közigazgatás különféle ágaiban Zágrábtól való elszakitását, — ' meg nem szünteti; 2. hogy minden megegyezésnek utI ját állja a szerb hatóságok magatartása az éhező Dalmácia lakosságával szemben: 3. hogy amennyiben ? radikális párt tárgvalásokba óhajtana bocsátkozm> a Horvát Nemzeti Képviselettel, értesítse erről egyidejűleg Korosecet és. Szpáhót is. Itádics kommentárja sem leplezi le ti dolgok lényegét, de belőle három elvan momentum emelkedik ki. amely eléggé élesen íncíhuzza a határvoiialakal a szerb-horvát iárgvalások keretei körül. Az egyik az. - hogy Bádics a Horvát Nemzeti Képviselet nevében beszél, tehát 'nem mint pártvet ér tárgyal, hanem mint a horvát nemzet vezére és nem a kormánnyal akar tárgvalni, hanem a radikális pfilfhO, melynek a szerb nemzet többséget adott. S/óval egyenrangú félként, nemzet u nemzettel, bocsátkozik alkudozásba. A másik az. bogv a vidovdáni alkotmány végrehajtásának azonnal való felfüggesztését kívánja, azaz hangsúlyom, hogv mivel ez a horvát nemzet közreműködésé nélkül jött létre, érvénytelen és érvénytelensége a végre nem hajtás által szerb részről is elismerendő. A harmadik az, hogy a szlovénekkel és bosnyák muzulmánokkal kötőit szövetség clismerésél kivánji B. •Igrádlól. melv ime unm egyezkedbetik íübbé külön-külön a három párttal, hanem csak a három nemzet blokkjával. Macsek a belgrádi Pravdában adott interjúval érdekesen egészítette ki vezére kommentárját. Szerinte a délszláv államnak irten szrles alapokra cpiielt kontöderáciává kell átalakulrifn felclvs országos kormúnuokkal cs i>rirlanienlekkel. Lehel szó egy központi kormányról és parlamentről is, de csak a küiügvekre nézve. A kormányformát a konföderáció minden állama maga állapítja meg maga számára. Horvátország köztársaság lesz, de Sándor királyt hajlandó elismerni a délszláv szuverénitás kifejezőjének sk külföld gélé es hajlandó elismerni tárgyalások a hadsereg legfőbb parapcsuckáüál Ezen elvek honorálása esetén a pai: >>zlpart beléphet a radikális kormanyba. Ha erre a radikálisok néni kaphatók. Davidóvfcsho'z lógnak fordulni is a szkupstinában vele ellenzéket alkotnak. ^ A radikális párt ugyan nem ismerte el Rádics elveit, de nem is tekintette a/okat a további tárgyalások akadályának, különben is látni való volt, bogv sem Bádics. sem Macsek nem tudnak következetesen iaecr:. 4iadni s» két egyenrangú parlament és a külön nemzetek ideológiájánál, ami a megegyezés esélyeit növeli. Macsekék elutazását követő harmadik napon a radikális párt elnöke, Gjuricsíc* Murkó volt niinis/tn- é,:,, 1'iri titkára, . lanjics Vója képviselő, a párt megbízásából Zágrábba utazlak és olt két napig tárgyaltak, A tárgyalások külsőségeiben ftogy mértékben respektálták Hádics áílásl>"ntjál. Nem a kormánv képviselőit küldték Zágrábba, hanem a radikális pálléit. Egyidejűleg értesít llék Korosecct és Szpáhót zágrábi uljukról, ugy hogy a tárgyalásokon resztvettek Korosec, tírejc, Szmodej és Ktamzar szlovén, Szpáhó képviselefébea Kulenovícs, Kapetánovics és Ajánovics bosnyák muzulmán képviselők, sót utóbb Bájics buoyevác képviselő is. miután a bunyevác-sokáe párt a revizionista blokkhoz, közelebbről Korosechez csatlakozott. A tárgyalásokon később részt vett Dimítrijevics macedóniai szerb radikális képviselő is. A lárgyalásokról kiadótI hivatalos horvát kommüniké, Gjuricsics tiltakozása nélkül, a radikális pártnak a horvát és a szlovén nemzetek és a Délszláv Muzulmán Organizáció megbizottaival való egyezkedéséről beszél. A tárgyaló képviselők együttesen vonultak ki a Mirogojba, — Zágráb temetője. — hogy az illvrek és más neves horvátok sirjait felkeressék, majd együtt mentek ki Scszlincbe. S?tarcsevics Antal, a jogpárt megalapítójának, a lctfliorvátabb horvát pártvezérnek sírjához. A tárgyalások szüneteit a képviselők barátságos társalgásban egymással töltötték, mindig együtt étkeztek és együttesen voltak Bádics vendégei a vc/ér villájában. Szóval minden megtörtéül, bogv az atmoszféra minél bavátsánosabb legyen és az engesztelékenység szellem. * felülkereked iék. A tárgyalások tartalmáról eddig nem s>>k szivárgott ki. Szerb hivatalos részről először udvariassági aktusnak állították be Gjuricsics útját, aki viszszaűdja Macsek. látogatását Később a zágrábi tárgyalásokat informativeknek minősítették, ami annyiban állt is. hogy Gjuricsics nem volt felhatalmazva végleges inegegvezés kötésére.; A két napi tárgyalásról kiadott hivalatos horvát közlemény szerint három pontban történt rtaegégVezés. m. 1. a tárgyaló lelek megállapították, hogy a tenforgó ellentéteket szükséges és lehetséges egyetértéssel megoldani: 2. hogy a megegyezés konkretizált 'előfeltételeit (reisimváltozás, az adminisztráció" megjavításai egv homogén radikális kormánv van hivatva megteremteni: 3. a tárgyalások a végleges megegyezés dolgában folytatnndók. Bádics a kommüniké közreadása után fogadta az újságírókat s a tárgyalásról a következőket közölte velük: A radikálisok kijelentették, hogv ők nem erőszakos, hanem alkotmányos megoldásra törekszenek. A revizionisták kijelentették, hogv egv pri bicsevicsiánus szellemű radidális-demokrata koalíció megalakulását: i; legnagyobb, provokációnak lartanák " A radikális képviselők iszonyattal hallották az emberfelenségeket. melveket a kormány közegei a horvátokon és a muzulmánokon elkövetnek. A revizionisták kifejtették gazdasági, közlekedésügyi és kulturális kívánságaikat.. A radikális kirtyjselők miud^n k#r^ Szerb-horvát tárgyalások