Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 16. szám - Szerb-horvát tárgyalások

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 április 22. Kisebbségi jogok elméletben és gyakorlatban Románok és szerbek egymás ellen KÖZGAZDASÁG. Budapest 1923. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rökk Szilárd-ucca 4. ). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. désre válaszoltak és előzékenységükkel bizalmat ébresztellek. Látnivaló, hogv azon nz akadémikus értékű kijelentésen kivül. hoev a radikális képviselők, — a kormánutói . nincsen szó — alkotmányos megöl dásra törekszenek, a tárgyalások semmi pozitívumhoz nem vezettek. A Vnintlkét oldalról megnyilatkozó jóindulat egyelőre nem sok garanciát nyújt a megegyezésre nézve. Itádirs 'kissé vérmesen lógta fel a dolgot és mikor nyilatkozatai során kitért Ila\ Wovicsra, aki Pasiccsal szemben most sem ismeri még el a három nemzetet, •aki szemére hányta egv nyilatkozatában Pasicsnak, hogv amit csinál, az nem egyesítés, hanem szétbontás, monfdpm, ónkor Rádics Davidovícsoi c miatt megleckéztette, taktikai hibát kox. tett cl: erősítette a radikálisok pozícióját u revizionistákkal szemben a már korábban a radikálisokkal való mtg nem egyezés esetére számításba veit revizionista-demokrata szövetség k i 'á t á sainak gyengítésével. Amint a következmények mutatják, nagyoLb óvatosság nem lett volna fe': lesleges. Gjuricsics hazatérve, retevátl a kijriiiá. nynn'k Rádics tulajdonképpeni követeléseiről melyek nagyjában a vidovdani alkotmány feíifüggeszté'. -érc. x tartományi kormányok helyreállítására, egy külön horvát és szlovén parlament összehíváséra, a horvát b i'. '. i méltóságnak a régi hatáskörrel való betöltésére és- arra a kiváltságra irányultak, hogy az uj alkotmány alapcveit a tárgyalásokat fo)vtató négy párt delegátusainak közös koníc-renciáju állapítsa meg. A kormány e kívánságokat elutasította, miié Rádics dühbe jött és pártja -nagy> vu'c'- n kukfobczó fenyegető nyilatkozatokat telt. melyeket a szerb sajtóiroda sietMt kiszínezve tovább a-Jni, hoi-. v a szerb közvé-lenwvbe. i --elük reszeűzust ke'tsen és Rádics né, mel és c-rt'sz barátságának aláhúzásával a nagy-antantnál aggályokat ébresszen és arra b<ja, hogy a szerb hegemóniát erküicsileg és anyagilag továbbra is támogassa, A zágrábi gyü. lüs lefolyása a politkai helyzetet egészen zavarossá tette, ugy hogy a szkupstica ülésezése a kormányra nézve kellemetlenné válhatott vohi. Ezért a kormány benyújtotta lemondását és a revizionista blokk túlnyomó i részének távoftétében a szktrpstina ideiglenes elnökévé egy horvátországi ; azerb radikálist, Peles Dusánt választotta meg. Peles hajdan a horvátszerb koalíció tagjaként magyar országgyűlési képviselő is volt. A kor'mány az elnökkel! az uj kormáayi kinevezéséig az üléseket clnapoltatra. A helyzet most az, hogy a radikális demokrata koalíció eszméje került az [előtérre. Peles Busán a királynak azt t ajánlotta, ibizza meg újra Pasiesot fkormányalakítással és Pasics elsősor(han a demokratákká} óhajt tárgyalni. '[Eléggé előrelátó volt arra, hogy a I demokratákkal eddig sem szakította ; meg soba az összeköttetést, sőt meg 'nem erősített hirek szerint a szerb'horvái tárgyalások idején Arangyelo[váteon részt vett Pribicseviccsel és Lufkiniccsel egy titkos konventikulumo. i. Ha nem sikerűimé a koalíció, Pasics ecy uj radikális kormánnyal akar próliá'koziii. mely addig, mig a revizioinista blokk1 fel nem vonul a szkupstílnába, valahogyan etkinlódhatik. Mind. ]Vét esetben a válság megoldása csak ffonnáisnak mondható, hiszen a délrszlav állam krízise változatlanul megmarad addig, mig a szerb, a horvát jé"* a szlovén nemzetek egymással meg •nem egyeznek. A. szkupstlna e megegyezés nélkül folylaloü törvényhoIzási tevékenysége alkotmányos játékinát egyébnek nem mondható. Ezzel (természetesen Pn'icsé-k' is tisztában vannak. Ezért a szerb-horvát lárgyalá. isokat eg/Ve'őro sem tartjuk befejezetIteknek, hiszen a déls/láv viszonyok 'minden ismerője tudja azt, minél '. távolabb van a megegyezés, annál kö\selehb van az amputáció. bj. A szerbiai választások előtt, az idén I február 10-én megalakult a szerb Bán-' ságban a román nemzetiségi párt az Alihunáron tartott nái tgvülésen. Az ui párt előbb a bukaresti kormánnyal lépett küldöitség utján összeköttetésbe s oti azt az utasítási kapta, hogy amelv kerületben többsége van. állítson önálló jelöltet, ahol perfifl önálló győzelemre nem számíthat, támogassa a néniét nemzetiségi pártot. Igv a román párt csak a Versec-Fchérteinplomi kerületben lépett fel önállóan és be i] hozta jelöltjét, dr. Jianu Jánost, a szerb rarlainenlbe. Választás elölt az ui párt kiadta progi amin iát. melynek bevezetési 'ben hangoztatja, hogv a szerb bánsági románok chöizbcn lépnek uj hazájukban politikai aktivitásba s minthogy nem ismerik még jól a szerb országos pártokat, szükségesnek látják a konszolidálás érdekében külön pártot alakítani. Minthogy az oláhok száma kevés Szerbiában, ez a párt nem változtathat az állam nemzeti jellegén, nincsenek 1ilven céljai, sőt állandó kapcsolatokkal akarja uj hazáját Romániához kap csolni és a barátságot megteremteni a szerb és román néo között. Aztán felsorolja a pártprogramot pontjait. Külpolitikában óhajtja, — mini a bekezdésben mondja—a román és szerb állam őszinte barátságát, valamint a barátság fenntartását a nagy szövetségesekkel. Belpolitikában; egyenlő:: ot minden állampolgárnak vallási es nyelvi különbség nélkül, választói jogot minden 21 éven felüli fér/inak községenkénti titkos szavazással, a szabad gyülekezési, társulási, gazdasági, kulturális és politikai szervezkedési jogot, kauciónélküli szabad sajtót, a községi és megyei autonómiát; a nép titkos szavazás utján községenként válás: za a helyi és meg vei képviseletet, valamint mindazokat a tisztviselőket, kiket ő fizet közvetlenül, román tisztviselőket azonban a községekben minden hivatalba, ahol a román népnek dolga van, \agv legalább is olyan embereket, akik oláhul is tudnak, kivánja a tisztviselők elmozdithatatlanságát, a kisebbségi nyelvek használtassanak szóban és Írásban a községi és alsóbbfoku birói életben, az államfelirutok mellé román feliratokat azokon a területeken, ahol a romátisáü tömegber. lakik, minden középületre, kivánia, hogy az agrárreformban a ro mán nép is ugv részesedjék, mint a szerb, kivánja az egyház autonómiának olyan biztosítását, mint a miami: uralom alatt, a vallásszabadságot minden felekezetnek cs a nem görög k"letl vallású románoknak: az oláh faivak iskoláiba oláh vagy ezt a nyelvet jól tudó tanítókat helyezzenek. A gazdasági téren programja, olyan vasúti közlekedés legven. mint vtlt a békeidőben, az áruk gyorsan és olcsón jussanak cl rendeltetési helyükre és ne álljanak útközben addig, mig elromolnak; építsenek vashidat a Tiszára Orlovácnál. a gabona- és állatezportot semmiféle rendelettel ne tartóztassák fel sem utközben, sem a vámon, könynyitsék meg a borkivitelt, az oláh bankok kapjanak visszleszámilolási hitelt a belgrádi nemzeti banktól, mini i szerb bankok, biztosítsa az állam a munkásokat, fizesse emberséggel a hadiárvákat, özvegyeket és rokkantakat. Ezt a Drograinot szószerint le közölte a bukaresti Vniversúl napilap március 15-i szárnál. n. Ugyanakkor közli a jelöllek ncvéi W az ulibunári, fehértemplomi, ni. gyb: cskereki. versed, kevevári és pancsovui keráülctben léptek fel az oláh jelölték. A választás megtörtént é mint említettük a román nemzeti párt <>yv jelöltjét bi- tudta választani. A választás Után a Pancsooán megjelenő Banatkí Hadikat cimü kormánypárti megyéi félhivatalos lap a következőképp kedi veskedik a román polgártársaknak: — A románokon a választások kitűzésekor azonnal vulóságns irredenta szellem vett erőt. Gyűléseket tartottak, amelyen igyekeztek a nép tömegeiben a soviniszta szellemet életre krlteui. Az illojálii manifesztációk. a Szentmihálv kíizséRbeli foii. ntaliiii kilengések, hol az elöljáróságot cröszakkol eltávolították, az a tény, hogy a románok napiai az oltárról felszólitollúk híveiket, hogy a román listával szavazzanak él megátkozták azok gyermekeit, akik más pártra fogi k szavazni: bennünk azt az uj meggyőződést érlelték meg. hogy a románok a nacionalista I1 Iával fognak szavazni még akkor is, ha a mi szerbjeink a romún bánátban i kormány listájával szavaznának.. De a választások eredménye után azt konstatáltuk, hogy a románok nyillan iclléptek a radikális párt ellen és hihetetlen számú szavazatot adtak le a demokrata párt listájára. *. Különösebb közünk nincs hozzá, hogy milyen viszonyban élnek az elszakított Bánságban sierbek és románok. Csak ugy megjegyzés nélkül azonban nem hagyhatjuk ezt a kél hírlapi közleményt.. Nevezetesen a bánsági román párt programmja a legkitűnőbb korképet festi Szerbia mai állapotairól és arról a hivatalos politikáról, melyet még a román kisebbséggel szemben is folytat. Az, hogy programmszerüleg küzdeui kell a gyülekezési, társulási, gazdasági, kulturális és politikai szervezkedési jogért, mutatja, hogy mindezek nincsenek meg. Ha a románlakta területekre és saját iskoláihoz románul is tudó tisztviselőket, tanítókat sürget a románság, az azt mulatja, hogy most csak szerbül tudók vannak ott. A kisebbségi nyelvek használhalásj joga is még ezután) kivívásra szorul. Ugyancsak a vallásszabadság és az egyház autonómiája, ami pedig megvolt i régi magyar elnyo-xás alatt s tnind nincs meg a mai szerb - zabadság korába i. Csodalatos véletlen, ho. ju poniosan azokat követelik Erdélyben és az egyéb Romániához csatolt területeken a nemzeti kisebbségek, amiket a román kisebbség Szerbiában. És még csodálatosabb, hogy ott a románság hallani sem akar ezekről a kisebbségi jogokról, holott a szomszédállam tcriilelén ugyanezeket a jogokat követeli magának és ebben a törekvésben irányítja ugyanaz a bukaresti kormány, amely odahaza az uj alkotmánytörvényben még a nemzeti kisebbségek megemlítését sem tűrte el, ncmhgoy ezeket a jogokat biztosította volna nekik. Ha az uj P. omániában feleslegesek ezek a jogok, miért kivárja Bukarest Belgrádtól, ba pedig Szerbiában megadhatók, miért nem akar róluk tudni a román kormány saját területén? Másik megjegyzésünk a szerb kormánylap felfogására vonatkozik. Érdekes, hogy hivatalos vélemény szerint egy nemzetiségi kisebbség nemcsak saját jelöltjeire nem szavazhat, dc még ha a szerb pállok közül egyik ellenzékit támogatja és nem kormánypártját, már ezzel szerb hivatalos vélemény szerint olyan bűnt követ el. hogv lenyegetözni kell ellene. Ugy lá1szik, mind a két balkáni állam nagyon kezdetén van még az állampolgári jogok ismeretének. — A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága megállapította az 1922, évi mérleget, mely 233. 0-1-1. 094 kor. 2-? , fill. llavnlv 9, 1. 408. 177 kor. 91 íillérl ti^zia nyereséget tüntet fel és elhatározta, hogy a 1. é. ápr. 28-án tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja hogy az intéz il az 1922. évre osztalékjpgosuli 700 000 drb 400 K n. é. részvén után (a többi n. 'OOOO részvény csak 1923-tól kezdve osztalékjogodul! i 50"/o, vagyis részvényenként 200 K (tavaly lS-vt«/o = 75 K) osztalékot fizessen 40, 000. 000 koronát n rendkívüli tartalékalap javadalmazására, "1, 000. 000 koronái közjótékonysági célokra és 30. 000. 0f; oronit a nyugdíjalap erősbitésére juttasson, végül 2, 172. 478 kor. 08 fillért uj számlára vigyen át. Az üzlctcredmény-száml. in a következő nyereségek mutatkoznak és pedig kamatokon 28(3. 3, jutalékokon 203. 1, különféle érdekeltségeken 57. 2, értékpapírokon 64. 0, devizákon cs valutákon 101. 9, továbbá árukor, 83. 1 millió korona, mivel szemben a tiszti fizetések és személyzeti kiadások 338. 6, a költségek I 18. 2, az adók 64. 7 és a jótékonycélu adományok 14. 2 millió koronát tesznek. Az intézet kezelésére bízott idegen tőkék Ü^,., p 3418 millióról 10 261 millió koronára emelkedett. A bapk éisszforga'iL. a 1922-ben 1119. 3 milliárd korona volt. — Az Újlaki Tégla és Mészégető R. -T. igazgatósága április 26-r. i közgyűlést hiv össze, melyen a tő millió korona: iin(>ii,. kének O znf!li<5 koronára lerml. i fölém lését fogja javasolni a köVctkezŐ mod*>zalok mellet:. - a) a jelenlegi 60. 000 darab 300 koronás részvénv 2á. "00 darab". 'í, eo koronás részvényre roiUUMék össze, ugv h"gv részvénvenkínt 400 korona. -. l;: rla1ékokl)ól nyerjen befizetést; bi 2Ú. Ö00 darab 1000 koronás "i n-s/.. <i. >;... sék ki és ajánllassék föl 1:1 arányban i részvényeseknek a közgyűlés által ui.-sftUapilandó árfolyamon; ci IC.PO" danib 1000 koronás uj részvénv bocsátlassik ki» a tartalékok terhire és ezek teljes Szóm. ban a részvényeseknek iö:l aránybanI ingyen adassanak át. — Az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Részvénytársaság március 28-án tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy: 1. Minden 5 darab 200 korona n. é. részvényt egy darab 10()i) korona n. é. részvényre von össze. 2. Minden 5 darab összevont részvényrc 2. darab 1000 korona n. é. részvényt bocsát ki ingyen a tartalékok teThére. 3. Minden 7 darab régi részvény és uj ingyen-részvény alapján egyaránt további' 3 darab uj, 1000 korona n. é. részvényt ajánl föl darabor..' :nt 10000 koronáért a régi részvényeseknek. A/ elövéte'i log április 17-től 24-ig az Angol-M-' ,yar Banknál gyakorolható. Az átvételi és elővételi jogok gyakorlása után tehát minden 25 darab régi részvény 10 darab 1000 korona névértékű részvényre, vagyis egy teljes tőzsdei kötésre alakul át. — A „Hermes" Magyar Általános Váltóüzlet R.-T. közli, hogy minden régi részvénye után az elővételi jog egy uj 500 kor. névértékű részvényére, 100!) kor. befizetése ellenében, április 10-ctól '-'8-ig a Magyar Általános Hitelbanknál és az intézet körpontjánál Budapesten, valamint az intézet fiéikjánál Wienben gyakorolható. — Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság igazgatósága elhatározta, hogy a legkö/..lebb egybehívandó rendes közgyűlés nek az 1922. üzletévre 500 korona osztalék fizetését fogja javasolni. — Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár 1922. évi mérlegé-! 16,116.190 korona 58 fillér tiszta nyereséggé] zárja. Az igazgatóság az ápr 21-ikére egybehívott közgyűlésnek részvényenként ISO korona osztaléknak kifizetését fogja javasoló' — A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat igazgatósága a folyó !i" '-ts-án mcglnrt'vndó rendes közgyűlésének javasolni fogja az alaptőkének a tartalékokból 484,000000 koronára való fölemeI6sét a részvények névértékének 200 koronáról 2000 koronára történendő löl bélyegzése által. A mult év hozamából r<00 korona osztalék kifizetését és a szokásos-tartalékolások mellett „Rendkívüli lárlálékalap" létesítését indítványozza, továbbá a tisztviselői nyugdijalapnak é- . a bányatárspéiizláraknok egyenkint 10 millió korona, a munkások üdülési sznbadságalapjfinak és a munkások gyermekeinek üdültetése céljára egyenkint 5 millió korona és végül a Magyarország' Hirl»-,>ir6k Nyugdíjintézete részére 1 mii lió korona adományt Javasol.