Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 16. szám - Anatólia gazdasági újjáépítése - A dunai államkonföderáció eszmetörténete. 2. r

4 Vasárnap, 1923 április 22. saját eszméibe... «* „Közelebbről a konföderációnak egy tervezetét fogom neked átnyújtani, amelyet a következő alapokon szerelnék létrehozni: 1. Három külön területtel és körigazgatással biró nemzetiség lenne: a magvar, román és délszláv. 2. A területi felosztás tekintetében irányadó a kerületek vagy \ármcgyék lakosságának többsége, A kisebbség ha idővel megnőne, nvclvére. vallására és községi adminisztrációjára nézve megkapná a politikai garanciákat, sőt iehetöleg el is Khctne szakíthatni a többség területéről. 3. E szövetséges állam neve.. Dunai Szövetséges Államok" lenne s a ma. gyár királyság területén kivül magába foglalná, Bukovinát, Maklovát. Oláhoiizár. r'*' Szerbiéit és B*sszarábiát ez utolsót akkor, mikor vissza fogjuk venni. A srövetséges parlament 150 képviselőből állana. Ötven-ötven mind a három nemzetből é-, rendm felváltva S. vülno össze óvenkint az egve» nemzetiségek fővirossiiban. Maga határozná meg a tanácskozás nyelvét 'francia, német, vagy más legyen-e?). A szövetséges parlament évről-évre választaná meg a három tagból álló szövetségi kormányt. 'Ezrk közül az eg>yjk lenno a hatvügvminiszter, a második a külügyminiszter, a harmadik a kereskedelem- és köslekedésügv miWSAete. Csak ezek a minisz-terek és ügyeik lennének kőrös szövetségi ügyek. Ez a gyűlés határozná meg. hogy mennyit fizessen minden nemzet népessége és jövedelme aranyában A Szövetség pénztárába... " „Egészítsd ki ezeket az elveket a magad fejéből addig is, míg elkükfhetem azt a tervezetet, melyet csinálni szándékozom. Azt hiszem, hogy ezt Klapka és Teleki i* elfogadják s akkor félhivatalos jelléjttt adunk neki. Gondotrm. hosv Carf toTskvt a comité tagjává tehetjük, hogv legven a szeribe!; és délszlávok képviselője. " Kónyi Manó Deák Ferenc beszédeinek V. kötetében (18: I. ) közzéteszi . Balcescmnak 1850 július 1-ért kelt emlékiratát, melyet Zamotyszkv grófnak küldött. Ebben irja a következőket: .. Kovsuth azt mondja, 'hogy ö mindenekelőtt magyar, hoev a magvar MaífyarorsKágna'k szentelj >rolgálakít, hogv fehét'enül akarja mindazt, amit elengedhetetlennek tart a magvar állam azon politikai é* történelmi egységben való fennmaradásra, amint ó azt érzi. Ezen elengedhetetlenül való feltételeken kivül a Magyarországban lakó fajoknak és nyelveknek megakarja adni mindazt, amit a magyarokkal való télies polgári és jogegyenlőség megkövetel, sőt hájlandó biztosítani nemzeti fejlődésüket s azt a jo. cot. mit nyelvüknek & belyj közigazgatásban számuk arúnaa enged. De. politikai és diplomáciai nyelvül s az ország «ves részel között levő egység kapcsául az egész Magyarország számára a magyar nyelvet akarja. " ' Az utolsó érvtizedek nemzetiségi agitátorai és a nemzetiségek igényeinek patrónusai szlerettók iKossukh Lajost beállítani a dunai államszövetség tervének konstroktora gyanánt, hogy munarchiát feldaraboló céljaiknak nlyan színezetet adjanak, mintha az a Monarchia két államában szupremáciát gyakorolt faj érdekében álló volt s amellett a két állam életében alárendelt szerepet játszó nemzetiségek szemében igazságos ' cél és történelmi szükségszerűség lett volna. *• Ezeknek a „felszabadítóknak"' intenciója egész világos, de Kossuth Lajos -Tesztizse a népek szemében, izzó fajszeretete egész másra enged következtetni. "Kossuth Lajos felfogását a dunai államkonföderáríóról Ko_ nvi Manó (i. m ) a következőkben ismerteti:.. Kossuth 18C0 végén meg volt arról győződve, hogy III. Napóleon-Kvasszal megkezdi úrból Ausztri). val a háiborut. mely msi-skép. mint. i birodalom felosztásával nem végződhet. Érezte azonban annak szükségét hogy Közép-Európában egy nagyhal/, lom létezzék az európai egyensúly fen Iprtusára s erre a diinavölgvi kisebb illamok saftvetséBél tartotta kiválódnak'. Napóleon áronban 1860 decemberében tudatta Cavourral, hogy nem kezd Új háborúk hogy tehát minden elflbé»rii>t h": iba való. Kossuth s<hogv sem tudott terveinek elnapolásába belenyugodni s minőin táplált reményeket. Midőn 1802 elején Marc Antonio Canini tataiért publicista keletre készült menni, hogy a Fejedelemségekben és Szerbiában izgasson, Kossuth megbeszélte vele a dunai konfödVTáció eszméiét. Cankti olaszul. papírra tétette a tercel átnézette Kossuthal s alá is íratta vele, hogy ai aláírás neki, ki az eszmét OlShországhan és Sz°rbiáhan terjeszteni akarta, mintegy megbízólevélül szolgáidon. Kossuth terve váratlanul megjelent Melfy Ignictól szerkesztett milanói Alli-nnzában. ahové akkori hitünk szeriül Canini küldte be. Kossuth ffflvéü. hogv teCTi ro»sz benvomást szerez MagvarorizáKon, megkérte Helfvt. hogy hazudtolja mt-g -> dolgot. Helfy meg is tette egy rövid cikkben, melvet az Agence Havas révén táviratilag szétküldött, di- a tervet már ugv ismerték mint Kossiithét. " Kossuth későbben le is fektette a dunai államkonfoderáció tervét jmPlílzUtt adván arra Caninivel való találkozása után. Durando akkori olasz külügyminiszterrel folytatott pour-parlejn — akivel Irányi Dániel a nemzeli comité elnöke hozta össze — 1862 áprilisában, aki abbeli nézetét fejtette ki. bogv Magyarország Teszérr politikai rszélvesség volna, ha Szerbiával konföderativ viszonyba lépne. (Folyt. Vftv. ) o<><><>s><>o<yx**<*><>c><>x^ Az élet Düsseldorfban és Bonnban A nagyipar sötétnek látja a helyretet — A személyforgalom a villamosvasutakra korlátozódott Képek a megszállott Németországból Köln. ápr. 12. Két órai ut után, mélyet felváltva vasúton és villamoson tettem meg. megérkeztem a rajnaiak kertvárosába, egyúttal büszkeségébe, Düsseldorfba. Ragyogó napsugár öntötte el a hires Königsallecl. teljes virágzásban levő hatalmas magnoliabokraival. A kirakatok pazar fénye igazán csábító, de nem ugy az egyes tárgyak mellé elhelyezett árcédulák, melyek ha még lehetne, a kölnieket is túlszárnyalnák. — Ezek az árak a franciáknak készültek — mondotta bizalmasan egy német polgár. — Ha akarnak valamit fizessenek! Szembeszökő, hogy alig látni idegent az utcákon, de annál több francia katonát kik kettesével. hármasával ődöngnek az utcákon. Ruházatuk elhanyagolt, szennyes és egész lényükön meglátszik a fegyelmezetlenség. Kíváncsi voltam, mi az oka annak, hogy a.. grandé arrnéo" katonái ily siralmas látványt nyújtanak. Azt a meglepő feleletet kaptam német polgároktól, hogy a megszállás céljaira nem a katonaság javát választották ki, ellenkezően a megszáll! területekre való vezénylés egy neme a büntetésnek. A Rohrterülefeken pl. fegyenceket í« alkalmaznak a szénfelnikodóknál. akik az egyenrnhájukon levő arámról mindig felismerhetők. Düsseldorfban idözésem alkalmával felkerestem egy nemet politikust, kivel hosszasabban elbeszélgettünk a helyzetről. Megjegyezte, hogy ö éppúgy, mint a többi világosan látó német politikus,; iem jáz semmi/éte rcmrnyeket a humoros kibontakozáshoz. Ma még Franciaország oly lehetetlen feltételekkel áll elő, mint pl. a Rajnavidék nyugati részének semlegesítése, vagyis elszakítása a német birodalomtól. Ebbe Németország semmi körülmények között sem mehet belé, igy nem marad egyéb hátra, mint folyiatni a passzív cílentállást. Hangozl3tta, hogy vannak Németországban komoly politikusok ís, kik arról mesélnek, hogy Oroszország csak a kellő pillanatot várja, hogy közbeléphessen és seregével védelmére álljon Németországnak. Ez azonban csak dajkamese, melynek semmiféle alapja nincs, de még ha igaz lenne iá. csak veszedelmet jelentene Németország részére, inert Oroszország kizárólag a szovjet- | uralom érdekében akarná ebben az | i-setbcn kihasználni a belyzvtet. Kijelentette még azt is, Loucheur kéiségklvül a francia kormány tudtával, sol valószínűleg egyenes megbízásából tapogatózott Londonban, rl> né/cíe szerint a cél nem annyira a mielőbbi béke helyreállítása, hanem a teljesen -cétlazult entente-egység megszilárdilása volt. Ha ezt sikerült elérnie, akkor Loucheur londoni ntia inindenfi lie : cndkivül ügyes sakkhúzás volt és Németországra 'nézve csak hátrányos következményekkel járhat. Anglia az utóbbi időkben határozottan jóindulata semlegességet lanusitoH Németországgal szemben és ez tudvalevőleg régen «zálka volt a franda kormány szemében. — A kölniek — tette hozzá — boldogok lehelnek, hogy angol megszállás alatl vannak. Nemcsak Kölnre, de BI egész Rajnavidékre óriási katasztrófa lenne, ha valamikor az angol seregeket onnan visszahívnák. Itl — végezte keserű mosollyal — senki sem lehet biztos attól, hogy mikor jön a letartóztatási paranc*. Az a néhány nagyiparos, kikkel szintén beszélgettem a helyzetről, unqyoii sötétnek látják a helyzetet. Az ipar a Hajnavidéken teljesen tönkre * an téve, minden üzlet pang, a gyáruk beszüntetik az üzemüket, mert nincs nyersanyaguk. Egy az elkeseredettek közül megjegyezte— Németország előbb teljesen tönkre log menni és majd azután fog elkövetkezni az újjászületés. Gazdasági szempontból ma már mindegy, hogy hamarosan lesz-e kiegyezés, vagy sem. Epp ezért jobb húzni a/ ellentillást, aniig csak lehet, mert n franciák is bele fognak fáradni es különösen anyagilag fognak kimerülni, a hosszú ellentállás pedig e«: <k clönyösebb feltételeket hozhat Most, mikor a vai^ti forgalom ngvszólván teljesen szünetel az újonnan megszállt terűlcieken, óriási szerencséje a Ruhr- és Rajnavidéknek, hogy oly hatalmat, villamoshálózattal van át- és átszőve. Azokon a francia vonatokon, melyek méo kö-Jekcdnek. a polgári közömig nem mer utazni, mert bár a jegyek igen jutányosak, nagyon gyakran fordulnak elö vasúti balesetek. (Ez nem is csoda, mjvcl szakemberek nézete szerint alig van oly komplikált vasúti hálózat, mint a luhrvidéki. ugy. hogy annak megértéséhez nem hónapok, de évek kellenek. ) Igy az egész rajnavidéki és. ruhrvidrki személyforgalmat úgyszólván teljes egészrbrn villamosvasulakon bonyolítják le. Igaz, hogy ez a proredura lassú, de biztos. Beszéltem a villamoson, mely Beurattól Düsseldorfba visz (lleurat az angol megszállás végpontja, onnan már nem visz vonati, egy munkással, ki Coblenzböl Esszenbe igyekezett. Reggel ölkor indult el és azt remélte, hogy délután öt órakor Esszi nben lesz — ötszöri átszállással! Második kirándulásom Bonnba vitt, a réyi egyetemvárosba. Azt mondhatnám, hogy ott még élénkebb az élet mint Düsseldorfban, amely most1 egy hpH vSroa képét nyújtja. E'z nagyrészt annak tulajdonitható. hogy még most is rl 'g nasy számmal vannak külfö'di egyetemi hallgatók Bonnban. Itt tn&r a Iraueia katonákon fcivül sok indokínai fezes lipu>t látunk, tejes kávé; Szírül, joviális arcoknt. Egy R Bonnb. ? knzcli V. 'esseliiif-ben élő magyar mér nők bes/iUe nekem, hogy rrá-uk csa'* két ily KWies katonából áll az ez'-? megszállás. Azok mindketten jó fiuk. nem zavarnak vizet és titokban félnek a németektől. Az élet Bonnban i» drá«a. mint mindenütt a megszállás alatt lévő városokban. Az egyetlen helybeli lapo', a öonner Zeifune-ot betiltották az oltani polgárok nagy szomorúságára. De ott mé? a kávéházak tele vannak nagyobbrészt egyetemi hallgatókkal és a kis két-három tagbó: illó zenekarok most is ugy játsszák a shimmyket és a fox-trott-okat. minlha nem is lenne megszállva a vúrr. s. Itt Kölnben napok óta ismét az * hiT kering, ujabb aárkliruhnn>*ra van kilátás, az ansol Tont májusban 500. 000 márkára fog felszökni. Erre persze mindenki igyekezik lontokra váltani márkájúk azonban a nemet bankok cgv. kormányrendelet következtében csak I azoknak váltanak be márkákat lontra. ' kik erre külön cngedé'yt kapnak, amit ef, ak rengeteg utánjárással lehet megkapni. Kérdésemre, hogy a kilátásba helyezett ujabb márkae-és a politikai helyzet rosszabbodásával van-e összeköttetésben, egy főbb bankhivatamoklól azt a választ kaptam, hogy a márka eléVéklelenedésére most semmi befolyással sinci a politikai helyzet ellenben az igen, hogy jelenleg márkák billiói vannak forgalomban és ennek' ellenére még mindig ujabb papirpénzkiboe«átásra van szükség. ft, <>0<>00<>0<X>>C>OCOO<>0<>OOOC>C<>0<> Szociális mozgalmak A szakszervezetek ügye Görögországban Kommuni-1, 1 forTás a következókepI pen vázolja a szakszervezetek ügyéi nek állását a mai ftörögorsxáabin i GöTöíKirszág szakszervezeti mozgalmái nak mostani kifejlődését az 1919. évi j december hó 18-án tartott szakszervezeti kongresszus alapozta meg. amidőn a szervezett munkásság képviselői elhatározták, hogv a meglévő munkásszővetsésreket.. Altalános Munkásszövelség" név alatt közös körponti szerv Utján kapcsolják egybe, az osztái^hannak elvi alapján. E közös azerv vezetésében és irányításában kezdetben tevekeny részt vettek a.. sárga" irányzat képviselői, akiknek fölörckvése az volt. hojry a szövetséget Yenizclosz befolvasa alá hozzák, hogy nzután az az osztályhare elvének feladásával Venizelosz imperialista politikájának zászló\ivö.. iéü! szegődjék. A kezdettől fogiva fennálló ellentetek az osztályharc hivei és a „sárgák" között az. 1020. évi május hó elsejének meaünneplét-ével kapcsolatban törtek ki igazi hévvel, amidőn a „sárgák" e nap megünneplését kívánták mindenáron megakadálvazni. Ez a törekvés azonban meghiúsult a többségben lévó > az osztályharcra esküvőknek tömör egvségén és máius else. jéA az egész Görögország munkássága méltó keretekben ünnepelte meg. A kenvér'. örcsnek követkerrnénye azután az fett. hogy a munkásság » .. sárgákat'' 'iibuktatta a vezetőségből. A második szakszervezeti kongreszszust az 1020. év szeptemberében tartolták. neg. amelyon elhatározták, hojrv a. Altalános Munkásszövetség kilép az amszterdami szakszervezeti Internacionálé kötelékéből és hivatalos etfvüttmüködést létesít a kommunista párttal. Természetesen a szövetség vezetőségébe is csupán a fórradaüüi eszmék hivei kerülhettek. A „sú-gikkal" rolionszenvező csoportok. Vcnizetosz támogatása mellett, kísérletet tettek egy külön szakszervezeti, szövetség alakítására és „Amin" címen időszaki lapot js indítottak. Ez a ki-,, sérlet azonban különösebb eredménvl j nem mutathatott fel. Az Altalános Muwkásszövetséc o«- j tályludatos álláspontkinak elsőizben nz 1019. év iuliusában kiütött hárornnapo^ sztrájk alkalmával adott eredmínyes kife'jéaíst. A sztrájk közvetlen • •ka az volt, hogv a *zx»vetsé« vezetőit A g; Vrög kormány letar'óztatla és vr