Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Az ártúllépés kísérlete két ítélet tükrében

496 HOZZÁSZÓLÁSOK — MEGJEGYZÉSEK ben az igazolási per már folyamatban van" (Sárffy telekkönyv 335. lap). Ez a megjegyzés általában csak az ügyleti úton szerzett és előjegyzett jelzálogjogra vonatkozik, de Sárffy vonatkoztatja ezt a végrehajtási úton előjegyzett jelzálogjogra is, mondván, hogy „a biztosítási végrehajtás során előjegyzett jelzálogjog alapján mindenki tudhatja, hogy a per megindult" (?) (Sárffy végrehajtás 616. lap). A bírói gyakorlat ez utóbbi kérdésben ingadozó, a Kúria inkább afelé hajlik, hogy a biztosítási végrehajtási úton előjegyzett jelzálogjog igazolása iránti per a peróvó hatás érdekében feljegyzendő (C. 5239/906.). Véleményünk szerint különösen a mi esetünkben, amikor a perindítás határidőhöz kötöttsége az előadottak értelmében vitás, helyesebb a peróvó hatás érdekében az igazolási pert feljegyeztetni. Még csak azzal a kérdéssel kívánunk foglalkozni, hogy mire irányul az igazolási per. Rendszerint az előjegyzett jelzálogjoggal biztosított követelés behajtására, de az sincs kizárva, hogy csak az előjegyzés igazolására — és pedig — megállapítási per útján (v. ö. Tatics telekkönyv 258. lap). Ezzel ellentétes felfogást vall Sárffy (telekkönyv 333. lap). A mi esetünkben azonban megállapítási perrel az igazolást kérő nem érhet célt, mert az igazolás foganatosítására irányadó Vht.-nek a 136. §-a szerint megkívánt kielégítési végrehajtást ilyen ítélet alapján nem kérhet. Tehát csak marasztaló ítélettel! igazolhatja végképen az előjegyzést a hivatkozott § alapján olykép, hogy kielégítési végrehajtást kér, minek következtében azután a telekkönyvben az előjegyzés igazolását és a végrehajtási jogot feljegyzik. Itt kell megemlíteni, hogy időközi jogutódlás esetében — perfeljegyzés nélkül — a régebbi bírói gyakorlat a végrehajtási jogon kivül az igazolás feljegyzését is mellőzte, az újabb gyakorlat azonban ilyenkor is helyt ad legalább az igazolás iránti kérelemnek. (V. ö. Sárffy, Végrehajtás, 357. lap.) Ha az igazolási pert az előjegyzett jelzálogos hitelező elveszti, akkor természetesen a praenotatus kérésére az elutasító ítélet alapján kell törölni az előjegyzést. A teljesség kedvéért —< bár nem tartozik szorosan a tárgyalt kérdésekhez — még csak azt említjük meg, hogy a vádlott felmentése esetében a büntető bíróság a Bp. 493. § utolsó előtti bekezdése alapján hivatalból köteles az előjegyzett jelzálogjogot töröltetni. Véleményünk szerint ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a Vht. 227. § második bekezdése alapján indult bűnüggyel kapcsolatosan előjegyzett jelzálogjogi törlése tekintetében is a vádlott felmentése esetében. Hozzászólások, megjegyzések. \J Az ártúllépés kísérlete két ítélet tükrében. Az árdrágító visszaélésekkel általánosságban számos kiváló, szakavatott tollal írt munka foglalkozik kimerítően, ez készteti a fiatal büntetőjogászt arra, hogy a részletkérdéseket tanulmányozza. Egy ilyen részprobléma annak vizsgálata, hogy: Van-e az 1920. évi XV. tc. 1. § 1. pont, 1. tételébe ütköző árdrágító visszaélés vétségének (bűntettének) kísérlete? Más