Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Előjegyzett jelzálogjog igazolása a magánjogi igényt polgári perútra utasító, bűnösséget megállapító ítélet esetében

FARBAKY: ELŐJEGYZETT JELZÁLOGJOG IGAZOLÁSA 491 hibák következményeit is a BGB szabályai alapján kellene elbírálni. Azokra a nehézségekre hivatkoznak itt e felfogás hívei, melyekkel a BGB-ben foglalt szabályozás alkalmazása járna. Eszerint előfordulhat, hogy gyakran a munkavállaló védelmére felállított szabály megsértése azzal a következménynyel jár, hogy a munkavállaló, tekintettel arra, hogy a szabálysértés miatt a munkaszerződés semmis, elveszti jogát a munkabérre, s legfeljebb csak alaptalan gazdagodási keresettel követelheti megszolgált munkabérét. így azonban hátrányosabb helyzetbe kerül, mert az ily módon esetleg megítélt összegekre nem vonatkozik a munkabérekre érvényes foglalási tilalom, s amennyiben a munkaadó a munkával nem gazdagodott, az alkalmazottnak nincsen követelése. A munkaviszonynál azt a körülményt, — mondják az újabb felfogás hívei — hogy valaki egyszer hosszú időn keresztül munkát teljesített, nem lehet a múltra visszaható erővel meg nem történtté tenni, miértis ezzel a jogi szabályozásnak számolnia kell A szerződési fogyatékosság okai a munkajogban. a) A semmis munkaszerződések. A munkaszerződés semmisségét több körülmény okozhatja. A semmisség okaira nézve az újabb munkajogi jogszabályok és a bírói gyakorlat még nem tartalmaznak kiforrott állásfoglalást, s így azok ma még mind a magyar, mind a német munkajogban egyelőre a kötelmijogi szabályok alapján ítélendők meg. Ezek szerint semmis a szerződés, ha a) a törvény rendelkezéseibe ütközik, (Mtj. 972. §, BGB, 12-J. §), b) a munkaviszony létrejötte a jóerkölcsökbe ütközik (Mtj. 973. §, BGB, 138. §), c) az egyik fél a szerződéskötéskor cselekvőképtelen volt, vagy átmeneti elmezavarban szenvedett (Mtj. 977. §, BGB, 105. §), d) a korlátoltan cselekvőképes szerződő fél törvényes képviselőjének belegyezése, vagy erre jogosító felhatalmazása nélkül kötötte a szerződést és ahhoz a törvényes képviselő utólag nem járult hozzá (Mtj. 30. §, BGB, 107,, 108., 114. §), e) a törvényben előírt szerződéskötési formákat nem tartották be (Mtj. 961. §, BGB, 125. §). Semmisséget vonhat még maga után, ha az ügylet lehetetlen szolgáltatásra irányul, továbbá az ú. n. színlelt ügylet stb. is, ez utóbbiaknak azonban dolgozatunk szempontjából különösebb jelentősége nincs. A munkajogi irodalomban — hasonlóan a kötelmi joghoz — meg szokták különböztetni a jogügylet 1. teljes és 2. részleges semmisségét. (Folytatjuk.) Előjegyzett jelzálogjog igazolása a magánjogi igényt polgári perútra utasító, bűnösséget megállapító ítélet esetében. Irta: dr. Farbaky Zoltán, közalapítványi kir. főügyész. A Bp. 493. §-a, továbbá a Vht. 227. §-a értelmében helye van biztosítási végrehajtás elrendelésének, amelyet ingatlan tekintetében a jelzálog előjegyzésével kell foganatosítani. A folyamatban lévő, illetőleg a Vht. 235. §-a értelmében meginduló bűnvádi eljárás végződhetik nemcsak felmentéssel, vagy a bűnösség kimon-