Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Előjegyzett jelzálogjog igazolása a magánjogi igényt polgári perútra utasító, bűnösséget megállapító ítélet esetében

492 FARBAKY ZOLTÁN dása mellett a jelzálogjog igazolására alkalmas marasztalással, hanem azzal is, hogy a büntetőbíróság a végrehajtást szenvedőt jogerősen elítéli, a végrehajtást kérő magánfelet azonban magánjogi igényével polgári perre utasítja. Ilyen esetben szorul megvilágításra az a kérdés, vájjon hogyan történjék az előjegyzett jelzálogjog igazolása. I. Ami elsősorban a Bp. 493. §-a alapján elrendelt biztosítási végrehajtás esetét illeti, a kérdés az, bizonyos határidő alatt meg kell-e, és ha íqen, minő határidő alatt kell a polgári pert megindítani avégből, hogy az előjegyzett jelzálogjog igazolható legyen. A megoldással szemben a nehézség ott van, hogy a Bp. 491. §-a nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy ha a büntetőbíróság a magánfeiet magánjogi igényével polgári perútra utasítja, ezt a pert mennyi idő alatt kell megindítani. Ehhez képest a büntetőbíróságok a gyakorlatban nem is szoktak határidőt szabni a perreutasító határozataikban. A Bp. hiányos rendelkezését csak egy esetben, és pedig a Trts. 154. §-ában szabáylozott esetben lehet a Trts. tételes rendelkezésével közvetlenül kiegészíteni; nevezetesen, ha a vádlottat elítélték, de a sértettet a bűncselekménnyel kapcsolatosan az ingatlanbekebelezés érvénytelenítése iránt támasztott magánjogi igényével polgári perútra utasították, a kiíörlési kereset megindítására a büntetőhatározat jogerőre emelkedésétől számított 90 napi határidőt kell szabni. Ettől az egy esettől eltekintve, tételes jogunkban sehol nem alálunk olyan kifejezett jogszabályt, amely hasonló esetben, t. i. a bűnösség kimondása utáni polgári perindítás határideje tekintetében intézkednék. Minthogy a Trts-nak fentebb tárgyalt 154. §-a a tárgyalás alatt álló esetre analógiái útján sem terjeszthető ki, a Trts. egyéb rendelkezéseinek és a Vht. rendelkezéseinek egybevetése útján kell eldönteni a felvetett kérdést. Háromféle megoldás képzelhető el: a) a polgári per megindítása nincs határidőhöz kötve, b) a polgári per a Vht. 235. §-ának analógiájára 30 nap alatt indítandó meg, c) a polgári per a Trts. 97. §-a alapján 15 nap alatti zárhatáridő alatt indítandó meg. Az a) alatti megoldás mellett azt lehetne felhozni, hogy a Trts.-ban is van egy eset, amikor az előjegyzés igazolása nincs határidőhöz kötve. Ez a Trts. 93., illetőleg 102. §-ában szabályozott eset, amikor tudniillik a kincstár és egyéb hatóságok kimutatása, illetőleg megkeresése alapján jegyeztetik elő a jelzálogjog. (V. ö. Huf: A magyar telekkönyvi rendtartás, az alábbiakban röviden: Huf telekkönyv, 230. lap „A telekkönyvi rendtartás 93. §-a esetében megengedett előjegyzés igazolására záros határidő kitűzése ugyanazon rendtartás 102. §-ának rendelkezésére való tekintettel helyt nem foglalhat (1877:3991. sz. legf. ítélősz. hat.)". Ugyanide vonatkozik az 1864. évi 18539. számú udvari rendelet (V. ö. Tatics: A telekkönyvi jog kézikönyve Grill, az alábbiakban röviden: Tatics telekkönyv 255. 1.). Sárffy „Telekkönyvi rendtartás" című (az alábbiakban röviden: Sárffy telekkönyvi)