Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

48 A JOGÉLET ESEMÉNYEI dése nem hozható kapcsolatba a kollektív és individualisztikus világszemlélettel. A mai nehéz idők kétségtelenül bővítik az állami beavatkozás eseteit, de ez nem fejlődhet az egyén és egyéniség megszüntetéséig. Az 18í3-as büntető javaslatok századik évfordulója alkalmából a kolozsvári tudományegyetem jog- és államtudományi kara 1943. évi december hó 1. napján Kolozsvárott ünnepséget rendezett. Ennek során Személyi Kálmán prodékán elnöki megnyitójában jellemezte azt a politikai és társadalmi helyzetet, amelyben a magyar közélet a mult század negyvenes éveiben volt. A rendiség gátlásait még nem tudták elsodorni, de megkerülték azzal, hogy a jogegyenlőséget a kereskedelmi intézményekben, a váltótörvényben és a büntetőjavaslatokban igyekeztek keresztülvinni, amelyek, ha nem is emelkedtek törvényerőre, így is a magyar nemzeti géniusz örökértékű alkotásai közé tartoznak. Ezután Heller Erik dékán tartott előadást az 1843. évi büntetőjogi és börtönügyi törvényjavaslatokról. Kifejtette, hogy a büntetőjogi kodifikáció napirendre tűzését akkori büntetőjogunk elmaradottsága, a büntetőjogi téren uralkodó jogbizonytalanság és az alkalmazandó jog egységességének hiánya tette szükségessé. Büntetőjogunk — hasonlóan más európai országokéhoz — akkor még mindig sok tekintetben középkorias jellegű volt, mert a büntetés egyetlen céljának akkor is az elrettentést tekintették. A magyar büntetőjog ugyan sok tekintetben enyhébb volt más országokénál, de a középkori jellegű kegyetlen büntetések még nem mentek ki a használatból, különösen a botbüntetés a leggyakrabban alkalmazott büntetések egyike volt. A megelőző kodifikációs törekvések vázolása után az előadó ismertette a két törvényjavaslat előkészítésére kiküldött bizottságok munkájának módszerét, valamint Deák Ferenc kiemelkedő szerepét, különösen a büntetőjogi javaslat előkészítésében. A bizottság külföldi büntetőkódexeket és javaslatokat is tanulmányozott, ezek azonban a magyar törvényjavaslat eredetiségét nem érintették, mert éppen az alapvető kérdésekben a javaslat a tanulmányozott külföldi törvényművektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, s azoknál lényegesen egyszerűbb. így a halálbüntetés egyáltalában nem szerepel, a büntetéseknek nincsenek speciális minimumaik, a bűncselekmények osztályozása nem a francia eredetű hármasfelosztáson alapszik, hanem csak bűntetteket és kihágásokat különböztet meg, a kísérlet fogalmát objektivista és nem szubjektivista alapon határozza meg, —- eltérően pl. a francia Btk. körülírásától és az utóbbival ellentétben a kísérletet enyhébben rendeli büntetni, mint a befejezett bűncselekményt. A büntetőjogi javaslat legkiemelkedőbb vonásaiként az előadó azt jelölte meg, hogy mellőzte a halálbüntetést — a főrendek ezért nem fogadták el — és kiküszöbölte a botbüntetést. A börtönügyi javaslat vezérlő gondolata a javítás és a börtönöknek a humanizmus követelményeinek megfelelő berendezése volt. A progresszív börtönrendszer még ismeretlen lévén, a börtönügyi bizottság csak a magánelzárási és a hallgató rendszer között választhatott, és a magánrendszer mellett döntött, nem fogadva el Deáknak azt a javaslatát, hogy mind a két rendszert próbálják ki. E javaslat azért nem lett törvénnyé, mert a helytartótanács kifogásolta a bennefoglalt nagyszámú adminisztratív rendelkezést. — Bálás P. Elemér egyetemi ny. r. tanár a büntetőeljárás 1843. évi javaslatairól tartott előadásában rámutatott arra, hogy míg az anyagi jogi reform