Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 11. szám - A joggal való visszaélésnek egyes esetei a francia bírói gyakorlatban

362 KÖNYVISMERTETÉSEK kép, csak jogos okból, „pour un motif legitimé", mert a felmondás különben joggal való visszaélésnek minősülhet. 5. A fentiekből megállapíthatóan a joggal való visszaélés a francia bírói gyakorlat felfogása alapján tehát azt jelenti, hogy a tárgyi jog a jogok gyakorlásában és a kötelezettségek teljesítésében általánosságban előírja, hogy ilyen cselekvéseinkben a jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően kell eljárni, s aki nem így jár el, jogával visszaél, helyesebben jogellenes cselekményt követ el és kártérítésre lesz kötelezhető. A magánjog az „abus des droits" fogalmával csak gazdagodott és a bírói gyakorlatnak lesz feladata ezen fejlődést még jobban elmélyíteni. Dr. CSONKA JÁNOS. Könyvismertetések, bírálatok. A nemzetközi jog mivoltáról. A nemzetközi jog leglényegesebb elemei s vonatkozásai és ezeknek mai helyzete Irta: Gajzágó László levelező tag. (Székfoglaló előadás a II. osztály 1943. január 11-én tartott ülésén. — Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. V. köt. 12. sz. — A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. — Budapest, 1943. — 51 1.) Közel másfél évvel ezelőtt hangzott el a nemzetközi jog kitűnő gyakorlati reprezentánsának és elméleti tudósának akadémiai székfoglalója. Ez alatt a másfél év alatt a tanulmányban foglalt fejtegetések nemcsak semmit sem vesztettek időszerűségükből, hanem ellenkezőleg, a háború forgatagának — mind topográfiai, mind psychikai szempontból vett — igen nagy mértékű közeledése annak minden egyes tételét a magyar olvasók igen széles rétegének a közvetlen érdeklődési körébe hozta. Méltán mondhatjuk tehát, hogy a mű ma még időszerűbb, mint előadása idején volt. Gajzágó Lászlónak hosszú, kiváló eredményekben gazdag gyakorlati diplomáciai tevékenysége során igen sokszor volt alkalma a nemzetközi jog tudományának egy-egy fontos dogmatikus részletkérdésével behatóan foglalhozni. S állásfoglalásaival — nemzetközileg elismerten — magának a tételes nemzetközi jogrendszernek s egyes, nem a legkevésbbé jelentős részeinek eredményes építőmunkása, fejlesztője volt. Ennek a tevékenységének az emlékei mai tudományos irodalmi munkásságához is gazdag anyagot szolgáltattak volna. Hisz gyakorlati tevékenységének gazdag nyomait — csak azokat véve, melyek közzététettek — egy húsz évre visszamenően — a megelőző tíz évről nem is beszélve — tekintélyes kötetekre menően őrzik ama ott is mindig mély tudományos, igen részletes és kimerítő fejtegetései a nemzetközi élet és jog konkréten felmerült, igen különböző problémáiról, memorandumaiban, diplomáciai jegyzékeiben, számos nagyhatású beszédeiben, amelyek a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság (a Nemzetek Szövetségét, annál sikeresebben, kiegészítő, e nagyfontosságú, méltán ú. n. World Court, „a második Világbíróság"), több más az első világháború után a Trianoni Szerződés alapján működött, államok fölött ítélkező nemzetközi bíróság, maga a Nemzetek Szövetsége, az ez időkben tartott nagy diplomáciai konferenciák, a nemzetközi jog nemzetközi tudományos alakulatainak hivatalos kiadmány-