Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)
1943 / 3. szám - Nemzetvédelem a házassági perekben
TÖRVÉNYSZÉKI VÉRCSOPORTVIZSGÁLATOK 401 állati eredetű-e. Évekig tartó vita folyt erről a kérdésről; és ma? Senkisem vonja kétségbe a vizsgáló eljárás használhatóságát. Pedig technikája szintén nem egyszerű, hibaforrásoktól nem mentes és keresztülvitele tapasztalatot és nagy gyakorlottságot igényel. Óvakodjunk tehát attól, hogy mereven elzárkózzunk olyan újítások alkalmazásától, amelyek fokozatos terjedésük révén, a mesterséges korlátokat áttörve átmennek a gyakorlati életbe, csakhogy nem úgy, ahogy kívánatos volna és ahogy az igazságügy érdekeinek megfelelne. A vércsoport meghatározása is néhány peres ügyben már megtörtént hazánkban az IOT lesújtó állásfoglalása ellenére is és bíróságaink szuverenitásából folyólag nyilván a jövőben is meg fog történni, legfeljebb nem azok és olyanok fogják azt elvégezni, akik erre elsősorban hivatottak. Az igazságszolgáltatás érdeke, az igazság érvényesülése, a tudományos érdek mind azt kívánják, hogy a kérdés szabályoztassék." A vércsoportvizsgálatoknak ma tudományosan megállapított értékéből és a külföldön bevált alkalmazásából, valamint az elmondottakból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 1. A serologiai és öröklésbiologiai vércsoportvizsgálat a peres bizonyításban biztonsággal értékesíthető. Bár az esetek jelentékeny számában a vizsgálat nem nyújthat bizonyítékot, hanem csak valószínűséget, a többi esetben a vércsoportvizsgálat teljes értékű objektív bizonyítékot nyújt. Más bizonyítási mód alkalmazásakor is hasonló lehet a helyzet: nem vezet a bizonyíték (tanú, okirat stb.) teljes bizonyításra, hanem csak részbizonyítékot, valószínűsítést vagy esetleg negatívumot nyújt. Ha a subjektiv bizonyítékok, a tanuk és a fél vallomásai valószínűsítő részbizonyítékot, sőt teljes bizonyítékot is képezhetnek, akkor, ha 100 eset közül csak néhány esetben nyújt is a vérvizsgálat tárgyi bizonyítékot, hasonlíthatatlanul több bizonyító értéke van, mint a tanuk és a fél vallomásainak és már megvan az ok arra, hogy ne mellőzzük a vérvizsgálatot. A tanú és különösen a fél vallomása még esküvel való megerősítés esetén is, az észlelés és az emlékező tehetség hiányossága, valamint — különösen családjogi ügyekben — az érdekek befolyása folytán bizonytalan értékű és ezért a természettudományi objektív bizonyítás eszközeiről, különösen ezekben az ügyekben a jogszolgáltatás józanul nem mondhat le. 2. A serologiai és öröklésbiologiai vérvizsgálatokra speciális szakemberek szükségesek és képzendők ki, hogy állandó gyakorlatra és tapasztalatra tegyenek szert a vizsgálatokban és azokat a legnagyobb pontossággal végezhessék. E célokra vagy külön tudományos intézet volna felállítandó, vagy pedig a megfelelő egyetemi (törvényszéki orvostani, kórtani, serologiai stb.) intézetek kijelölendők, ahol a megfelelő berendezés és szakemberek rendelkezésre állanak. 3. A vérvizsgálatokra vonatkozó tudományos felfedezéseknek a jogszolgáltatásban való értékesítését annyival inkább elő kell segíteni, minthogy ezáltal a valódi nemző állapítható meg, amit nemcsak az anyagi igazság, hanem erkölcsi szempontok kielégítése is megkövetel.