Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 3. szám - Nemzetvédelem a házassági perekben

402 ZUBOVICS TIBOR Az anyagi igazság azt követeli, hogy a gyermeket ne idegen, hanem a valódi apa tartsa el; az ellenkező a jogérzetbe ütközik, azonkívül viszszaélésekre és zsarolásra adhat alkalmat különösen a nő részéről. Erkölcsi követelmény másrészről az, hogy a szülők és a gyermekek közti vérségi viszony legyen az, amin a tartási kötelezettség alapszik, a gyermek hozzájuthasson a valódi apához és helyette ne idegen férfi legyen a gyermek eltartására kényszerítve. 4. Jogszolgáltatási érdek az, hogy a vérpróbák alapján a házasságon kívüli gyermek tartása vagy a törvényes gyermek törvénytelenítése iránti perekben nagyobb lehetőség nyíljék oly bírói ítélet hozására, amely nem csupán jogi fikción, hanem az anyagi igazságon alapszik. Jogszolgáltatási érdeket szolgál, hogy a vérvizsgálatok révén ezek a perek — a körülményes tanubizonyítások feleslegessé válván — az esetek egy részében gyorsabban fejezhetők be. Azáltal pedig, hogy a vérpróba révén tárgyi bizonyíték lép a tanuk és a felek vallomása helyébe, elejét vészük az ilyen ügyekben gyakran előforduló hamis vagy nem eléggé megbízható vallomásoknak. Már a lehetőség, hogy a valódi nemző tudományosan megállapítható, alkalmas lehet a felek visszatartására attól, hogy hamis perbeli álláspontot foglaljanak el vagy tévedjenek és visszatartólag hat a felekre és tanukra a hamis vallomások tekintetében. Az elmondottak szerint valószínű tehát, hogy a vér vizsgálatának elrendelése vagy csak annak a lehetősége is a peres ügyek számát nem szaporítani, hanem ellenkezőleg, csökkenteni fogja. 5. A peres eljárásban gondoskodni kell a Pp. 345. §-ának (bírói szemle), valamint a Bp. megfelelő §-ainak novelláris kiegészítéséről, oly értelemben, hogy a tanú a vérvizsgálat céljára szükséges kevés vérnek vételére (amely a fülcimpán teljesen fájdalmatlan ós veszélytelen) és átengedésre kötelezhető legyen. 6. A polgári törvénykönyv tervezetének 1747. §-át úgy kell átalakítani, hogy a fél megfelelő előfeltételek mellett követelhesse — amenynyiben családi érdeke kívánja a másik fél vérével való bizonyítást, — hogy ez néhány csepp vérét vizsgálatra átengedje. A keresztlevél és az egyházi áttérési bizonyítvány büntetőjogi vonatkozásai. Irta: Zubovics Tibor, pestvidéki kir. ügyész. I. A keresztlevél hamisítások néven ismert és különböző büntető hatóságok előtt folyamatban levő bűnügyekben a következő általánosságban körvonalazott tényállásban megjelölt cselekmények képezik bűnvádi eljárás tárgyát: az izraelita hitfelekezet egyes tagjai tartva az 1939:IV. tc. reájuk nézve hátrányos jogkövetkezményeitől, különböző keresztény egyházak lelkészeinél áttérésre jelentkeztek, s maguk, vagy családtagjaik részére keresztlevelet vagy áttérési bizonyítványt kértek és kaptak. Volt eset rá, hogy nem is személyesen keresték fel a keresztény lelkészt, hanem közvetítő útján, s a lelkész kiadta nekik az áttérési bizonyítványt vagy keresztlevelet. Sok eset-