Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Megilleti-e az egyetemet a doktori cím megvonásának joga? [A XXIII. évf. 1942. 19. sz. 361. oldalon megjelent ilyen című tanulmány kiegészítése.]

364 A JOGÉLET ESEMÉNYEI és a természetjog is. Rousseau tanítása szerint a többség túlsúlyát az a szerződés alapítja meg, amellyel a gyülekezet tagjai magukat a többségnek előzetesen alávetik. Amikor az egyhangúság követelménye háttérbe szorult, akkor nem a számra, hanem a minőségre kezdették a súlyt helyezni. Szent István arra inti fiát, hogy a bölcsebbekre, öregebbekre hallgasson; Werbőczy a határozathoz nemcsak a nagyobb, hanem a józanabb rész csatlakozását tartotta szükségesnek. A későbbi germán jog is mérte (értékelte) és nem számolta a szavazatokat. A szavazók kvalitását (érdemességét, tekintélyét, arravalóságát) vizsgálta a XII. századtól kezdve az egyházjog is. De a legmodernebb francia elmélet is (Hannotaux) az érdem elismerésében látja a többségi elv legfőbb korrektívumát: a tömeg, a szám a demokrácia lényege; a kiválóság ellenben a hatalma. A titkos szavazás meghonosítása és az általános, egyenlő és titkos választójog jelszava a többségi elv újabb korrektívumait hozták felszínre az egyházi, társadalmi, gazdasági és politikai életben: a többség nem lépheti túl az általa képviselt jogi személy törvényes jogkörét (angolul ultra vires elmélet); nem érintheti a tagok külön jogait; fontosabb határozatokhoz minősített többség vagy egyhangúság kell; a törvényellenes határozatok megtámadhatók. A gazdasági tömörülésekben részben az egyhangúság, részben a többségi elv érvényesül. Személyegyesüléseknél, karteleknél, koncerneknél az egyhangúság a szabály. Részvénytársaságban, szövetkezetekben és a korlátolt felelősségű társaságban viszont a többségi elv uralkodik. Itt a többségi elvet a tagok nagy száma és az alkalmazkodó képesség biztosítása teszi nélkülözhetetlenné. A gazdasági jog azonban sohasem fogadta el a maga merevségében a többségi elvet. Kezdetől fogva gondoskodott a hatékony korrektívumokról. A kisebbséget védi a többség magánjogi felelőssége, a tagok egyenlőségének elve, a különjogok, a minősített többség megkövetelése, stb. Viszont a vállalatot védi a nyers számuralommal szemben: a több szavazatot adó és a szavazat nélküli elsőbbségi részvény, a bankszavazat, valamint a közgyűlést helyettesítő küldöttgyűlés. Kuncz Ödön előadásának konklúzióit a következőkben foglalta össze: 1. Társas vállalatokban a többségi elvet és az egyenlőség követelményét a részesedés mértéke és nem a tagok száma szerint kell érvényre juttatni. 2. A többséget — a társas viszony bizalmi jellegénél fogva — az a kötelesség terheli, hogy valamennyi tag érdekét szem előtt tartsa. 3. A jog prominens feladata, hogy a többség önzésével és vállalatellenes üzleti politikájával szemben védelembe vegye a kisebbséget; egyben azonban hatékonyan oltalmazza a vállalatot is a zsaroló kisebbséggel szemben. 4. Nagy vállalatnál a többségi elv nem biztosíthat minden egyes tagnak közvetlen befolyást az ügyintézésbe. A vállalat organizációjánál itt a hangsúlyt a vezetésre kell helyezni; a helyes szelekció, a kellő nyilvánosság, a szakszerű ellenőrzés és a hatékony felelősség segítsé-